179858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény nagyüzemi körülmények között nevelt haszonállatok, különösen szárnyasok húshozamkiesésének kiküszöbölésére ill. húshozamának növelésére és húsminőségének javítására

5 179858 6 könyvének 2. kötet 237. és következő oldalai (Marcel Dekker Inc., New York, 1967). Az (I) általános képletű vegyületek közül azonban az állattenyésztésben eddig csak a diazepámot és a klórdiazepoxidot alkalmazták. A találmány értelmében a nagyüzemi körülmények között nevelt haszonállatokat életük kezdeti szakaszán és/vagy stresszhatást kiváltó élethelyzetekben 2—5 na­pon át kezeljük napi 1 —50 mg/testsúly kg (I) általános képletű vegyülettel, illetve azok ekvivalens mennyiségű, biológiailag alkalmazható savaddíciós sóival. A kezelést előnyösen 3—4 napig, célszerűen 3 napig végezzük. A kezeléshez naponta előnyösen 1—25 mg/kg, különö­sen előnyösen 2—15 mg/kg, a leggyakrabban körülbelül 5 mg/kg (I) általános képletű hatóanyagot használunk fel. Az (I) általános képletű hatóanyagokat, illetve azok biológiailag alkalmazható sóit a szokásos szilárd takar­mányhoz 0,0005—1 súly%, előnyösen 0,001—0,1 vagy 0,001—0,05 súly/í mennyiségben keverve etetjük az álla­tokkal. A találmány értelmében a kezelést a következőképpen végezhetjük: 1. Baromfiak kezelésekor úgy járunk el, hogy az álla­tokkal életük kezdeti szakaszán 2—5, előnyösen 3—4, különösen előnyösen 3 napig etetjük a fenti dózisnak megfelelő mennyiségű hatóanyagot tartalmazó tápot, majd szükség esetén ezt a kezelést az állatok életének későbbi szakaszában (szakaszaiban, stresszhelyzet fel­építésekor) megismételjük. Alapvetően fontos, hogy az első kezelést a baromfiak kikelésétől számított két napon belül megkezdjük; ekkorra ugyanis a viselkedési formák rögzülnek (az ösztönláncok záródnak), és később indí­tott kezeléssel már nem tudunk szelíd, szociális agresz­­sziótól mentes, nyugodt viselkedésformát rögzíteni az állatokban. Különösen előnyösen járunk el akkor, ha az állatokat már kikelésükkor az (I) általános képletű ve­­gyületeket tartalmazó táppal etetjük, és 2—5 nap (elő­nyösen 3—4 nap, célszerűen 3 nap) elteltével hagyjuk el a tápból az (I) általános képletű hatóanyagot. Az ily módon kezelt állatok a tömeges összezártságot jól el­viselik, bennük a tömeges összezártságból adódóan agresszió nem fejlődik ki, és ha gondoskodunk arról, hogy az állatokat később ne érje stresszhatás, életük ké­sőbbi szakaszában sem viselkednek agresszíven. A baromfiakon azonban számos tényező (például a takarmány megváltoztatása, áttelepítés, zajhatás stb.) stresszt válthat ki, amikor az egyébként tartósan nyu­godt állatok átmenetileg nyugtalanná, agresszívekké vál­nak. Minthogy a nagyüzemi állattartás körülményei között ilyen stresszhatások bekövetkezése elkerülhetet­len (például a baromfiak takarmányát 4—5 hetes korban kell változtatni, állományt áttelepíteni stb.), előnyösen járunk el akkor, ha a stresszhatás bekövetkezésének idején a fenti kezelést megismételjük. Az az ún. „emlé­keztető kezelés” a stressz okozta agressziót is kiküszöbö­li, vagy legalábbis minimumra csökkenti. Természetesen eljárhatunk úgy is, hogy a baromfiakat életük kezdeti szakaszán nem kezeljük, hanem csak a stresszhatás idején alkalmazunk kezelést. Ez a megoldás azonban az előzőnél kevésbé előnyös, mert csupán a stresszhatás idején fellépő többlet-agressziót és az abból származó károsodásokat küszöböli ki, az általános szo­ciális agresszivitást azonban nem. Külön kiemelést érdemel az ún. széttelepítéskor törté­nő alkalmazás, amelynek lényege, hogy energia (fűtő­olaj) takarékossági szempontból a 7000-es befogadó­képességű nevelőházban — hideg időben — 14 000 kis­­pulykát tarthatunk 3—4 hetes korig. Ekkor már elegen­dő nagyságúvá növekednek az alulfűtött légtér bemelegí­téséhez, ezért ilyenkor széttelepíthetjük őket két külön ólba. A széttelepítés rendesen 4—5 órán át tart, nagy izgalommal, menekülési reakcióból eredő tömeges agy on taposással, emiatt tekintélyes számú elhullással, valamint fejlődésbeli visszamaradással jár. Az ezeknek a hatásoknak következtében fellépő hozamkiesések ki­küszöbölhetők a találmány szerinti kezelési eljárással. 2. Emlős állatokat például az elválasztást követően, vagy más stresszhatások fellépésekor kezeljük 2—5, előnyösen 3—4, különösen előnyösen 3 napig a korábbi­akban ismertetett hatóanyag-dózisokkal. A hatóanyagot ebben az esetben is célszerűen a szokásos takarmányba bekeverve juttatjuk az állatok szervezetébe. Általános tapasztalataink szerint a nyugodt magatar­tásforma rögzítéséhez, illetve a stressz okozta többlet­agresszió kiküszöböléséhez elegendő, ha az állatoknak legföljebb 15 mg/kg-os dózisban adjuk be az (I) általános képletű vegyületeket. A dózis növeléséből azonban ta­pasztalataink szerint semmiféle káros hatás (fejlődési rendellenesség, húsminőség romlása, táplálékfelvétel vagy hasznosítás csökkenése stb.) nem származik, sőt egyes esetekben a nagyobb dózisoknál kifejezett hús­­hozam-növelő hatást észleltünk. Minthogy a találmány szerint az állatoknak csak rövid ideig (néhány napig) adunk agressziócsökkentő ható­anyagot, sem a hatóanyag, sem pedig annak bomlás­­termékei nem halmozódhatnak fel az állatok szervezeté­ben, Tapasztalataink szerint a hatóanyag 3—5 nap alatt kiürül az állatok szervezetéből. Tekintettel arra, hogy az utolsó kezelés és az állomány levágása között minden esetben, több hét telik el, a találmány szerinti eljárással teljes mértékben kiküszöbölhetjük azt, hogy az emberi fogyasztásra szánt hús vegyszermaradványokat tartal­mazzon. A találmány a fenti eljárásban alkalmazható takarmá­nyokra, tápokra és takarmány- vagy táp-premixekre vonatkozik, amelyek az ismert takarmány-, táp-, illetve premix-komponensek mellett (I) általános képletű ható­­anyagot(kat) vagy azok biológiailag alkalmazható savaddíciós sóit tartalmazzák. A takarmány- és táp-premixek az (I) általános képletű hatóanyagokat, illetve azok biológiailag alkalmazható savaddíciós sóit 0,01—10 súly%, előnyösen 0,05—5 súly%, különösen előnyösen 0,1—3 súly% koncentrá­cióban tartalmazhatják. A hatóanyagkoncentrációt (C) a tápban a következő általános képlettel (II) adhatjuk meg: ahol: d a napi dózis mg/testsúlykilogramm-ban, t az állat testsúlya kilogrammban, / az egy nap alatt fogyasztott táp mennyisége kilogrammban, c hatóanyagkoncentrá­ció a tápban mg/kg-ban; ez a szám 10~4-gyel szorozva a súlyszázalék értékét adja. Néhány, a kereskedelemben kapható tápot sorolunk fel példaként, amelyek az (I) általános képletű hatóanya­gokat a (II) képlet szerint meghatározott koncentráció­ban tartalmazhatják: a) Hybrid pulyka indító táp b) Hybrid pulyka nevelő táp c) Hybrid pulyka hizlaló táp 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom