179855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-klór-nikotinsav előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179855 JiÉtk. Nemzetközi osztályozás: 'BtTM?® Bejelentés napja: 1980. IV. 29. (1051/80) C 07 D 213/80 nszo3 Közzététel napja: 1982. IV. 28. ORSZÁGOS ( Szabadalmi Tír. ' '} \# */ TALÁLMÁNYI L AJ DO HIVATAL Megjelent: 1984. III. 31. Feltalálók: dr. Nemes András oki. vegyész, 60%, Visky György oki. vegyészmérnök, 40%, Budapest Szabadalmas: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás 2-klor-nikotinsav előállítására 1 A találmány tárgya új, javított eljárás az I képletű 2-klór-nikotinsav előállítására a II képletű nikotinsav jégecettel és hidrogénperoxiddal végzett oxidációja, majd a kapott III képletű nikotinsav-N-oxid valamilyen tercier amin jelenlétében foszforoxikloriddal végzett klórozása útján oly módon, hogy a II képletű nikotinsav oxidációját valamely vízzel nem elegyedő, a vízzel azeotróp elegyet alkotó szerves oldószer jelenlétében, a reakcióba bevitt és a reakcióban keletkezett víz folyamatos azeotrop desztillálásával és a III képletű nikotinsav-N-oxid klórozását valamilyen alkálifém-, alkáliföldfémvagy ammónium-halogenid adalékanyag jelenlétében hajtjuk végre. Az I képletű 2-klór-nikotinsav értékes közbenső terméke számos gyógyhatású, például gyulladáscsökkentő és reumaellenes vegyület, mint amilyen a nifluminsav, előállítási eljárásának. A 2-klór-nikotinsav előállítása nyíltláncú vegyületekből kiindulva igen körülményes, ezért általában a II képletű nikotinsavból két lépésben állítják elő. Az első lépésben a nikotinsavból III képletű nikotinsav-N-oxidot készítenek, majd ezt foszfortartalmú klórozószerekkel klórozzák. Az irodalomban leírt nikotinsav oxidálási eljárások i pari megvalósítása nem lehetséges vagy legalábbis igen nehézkes és körülményes. Az N-oxid kialakítását hidrogénperoxiddal végzik. C. R. Clemo, H. Koenig: J. Chem. Soc. (Suppl.) 1949, 231 értelmében a II képletű nikotinsav oxidálását jégecetes hidrogénperoxiddal hajtják végre. Az eljárás hátránya, hogy a fölöslegben levő reagensekből már az 2 összeöntéskor könnyen perecetsav képződik, amely közismerten robbanásveszélyes. A robbanás veszélye csak fokozódik azáltal, hogy a reakció befejeződése után a reakcióelegyet még szárazra is párolják. A keletkezett 5 anyag sem túl tiszta, ugyanis körülbelül 10 °C-kal alacsonyabban olvad, mint a találmány szerinti eljárással előállított III képletű nikotinsav-N-oxid. Amellett a termelés sem haladja meg a 80%-ot. 10 Japán kutatók nikotinsav-N-oxid előállítására a II nikotinsavat vizes közegben nátrium-volframát jelenlétében, melegítés közben oxidálják hidrogénperoxiddal [48—80 570 sz. japán nyilvánosságra hozatali irat (1973)]. A reakcióidő 10 óra, a termelés 88%. Ennek az 15 oxidálásnak az a hátránya, hogy túl hosszú a reakcióidő és katalizátorként elég nagy mennyiségű volfrámsót szükséges alkalmazni. Az eljárás további hátránya, hogy a hidrogénperoxid az adott hőmérsékleten (80—90 °C) és a hosszú reakcióidő alatt termikusán bomlik, állan- 20 dóan pótolni kell, így ez az előállításmód nagymennyiségű hidrogénperoxid felhasználását igényli. A III képletű nikotinsav-N-oxidból az I képletű 2- -klór-nikotinsavat általában valamilyen foszfor-tartalmú halogénvegyülettel történő reakció útján készítik. E- C. 25 Taylor, A. J. Crovetti: J. Org. Chem-19, 1633 (1954): szerint a III képletű nikotinsav-N-oxid klórozását foszforpentaklorid és foszforoxiklorid elegyével végzik. Az eljárás hátrányai, hogy a foszforpentaklorid nehezen kézbentartható reagens, a reakció rendkívül exo- 30 term, nagy melegedéssel jár. mind 2-klór-nikotinsav, 179855
