179853. lajstromszámú szabadalom • Készülék perifériás ideg stimulálására
m MAGYAR ä NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. IV. 17. Közzététel napja: 1982. III. 29. Megjelent: 1984. III. 31. (932/80) 179853 Nemzetközi osztályozás: A 61 N 1/36 NSZO, Feltalálók: Dr. Tassonyi Edömér orvos, 28% Faragó István villamosmérnök, 26,5% Hiros László technikus, Budapest 26,5% Bogyó Barna formatervező, 5% Medveczky Géza villamosmérnök, 5% Vimláti Pál villamosmérnök, 5% Dr. Vimláti László orvos, 4% Budapest Szabadalmas: Medicor Művek, Budapest Készülék perifériás ideg stimulálására 1 A találmány tárgya készülék perifériás ideg stimulálására, amely különösen neuromusculáris blokád manifest és látens állapotainak meghatározására alkalmas és amelynek tápegysége, valamint stimuláló elektródja van. A találmány szerinti készülék előnyösen sebészeti és mű- 5 téti beavatkozások során alkalmazható, amikoris izmot beidegző ideg ingerlését végezzük az elektródokkal bevezetett egy vagy több áramimpulzussal, amelyek hatására az izom kontrakciója jön létre. A sebészeti beavatkozások, műtétek nagy része álta- 10 lános érzéstelenítésben, altatásban történik. Az altatáshoz használt gyógyszerek között szerepelnek az izomellazító szerek, izomrelaránsok, az úgynevezett kurarék is, amelyek a vázizomzat mesterséges ellazításával a testüregekben végzendő műtéteket lehetővé teszik. 15 A kurarék igen nagy hatású gyógyszerek, amelyek a vázizomzat mellett a légzőizmokat, rekeszizmokat is megbénítják. Támadáspontjuk a harántcsíkolt izmokban van, azon a helyen, ahol az idegből az ingerület az ' izomra áttevődik, és mivel a neuromusculáris végiemé- 20 zen megakadályozzák, hogy az idegből felszabaduló 'acetilkolin depolarizációt váltson ki és létrehozza az izom akciós potenciálját, ezáltal lehetetlenné teszik az izomzat kontrakcióját, tehát izomellazulást tartanak .. fenn. Ez a neuromusculáris blokád. 25 / Nyilvánvaló, hogy életfontosságú működéseket bénító gyógyszerek alkalmazásánál alapvető követelmény ; hatásuk minél pontosabb ellenőrzése. Az orvosi gyakorlatban már kb. 20 éve alkalmaznak különböző perije fériás idegstimulátorokat a kurarék hatásának mérésé- 30 v 179853 re. Ezen készülékek működési elve azon alapszik, hogy valamely izmot beidegző ideget ingerelnek, és az inger hatására kialakuló izomkontrakciót észlelik. A legelterjedtebb stimulátorok kétféle ingertípust bocsátanak ki: Az úgynevezett „twich” stimulust, amelyek egyszeri ingereket jelentenek, valamint az 5—10 s-ig alkalmazott, alacsonyabb ismétlődési frekvenciájú „tetanizáló” ingersorozatot. Újabban olyan készülék is létezik, amely 2 Hz-es frekvenciájú négyes ingercsomagot generál („train of four”). Az ismert stimuláló készülékek azonban csak arra alkalmasak, hogy a neuromusculáris blokád változásainak igen kis tartományáról adjanak információt. A neuromusculáris ingerület-áttevődésnek — hasonlóan a szervezet egyéb funkcióihoz — nagy tartaléka van. Ahhoz, hogy a műtéti feltételekhez szükséges mértékű izomellazulást érjenek el, az összes tartalékkapacitást blokkolni kell.. Ez a tartalék az ingerület áttevődési kapacitásának kb. 75%-át teszi ki. A fennmaradó 25% az. úgynevezett manifest kurarizáciő. Ennek a tartománynak az ellenőrzése a műtét közben alapvető, mert egyrészt az izomtónusról ád információt, másrészt a gyógyszer farmakodinamikáját kísérhetjük soron. A sebészeti beavatkozás után az a cél, hogy a beteg az eredetileg meglevő izomerejéből minél többet visszanyerjen. Ez a légzési tartalékok biztosításához, másrészt a mozgáshoz, a keringés fenntartásához szükséges. Elengedhetetlen tehát a manifest kurarizáciő mellett a látens (tartalék) zóna ellenőrzése is. A kurarizáció során a beteg valamilyen intravénás
