179812. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin-forráspontú szénhidrogén többlépcsős katalitikus reformálására

5 179812 6 sított rendszert ismertet a 3 839 197 számú egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás, a reaktorok közötti katali­zátorátvezetéssel. A katalizátor átvezetése az utolsó reaktorzónából a katalizátort regeneráló zóna tetejére a 3 839 196 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerinti technikával valósítható meg. Egymáson elhelyezett reaktorrendszert ismertet a 3 647 680 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás mint kétlépcsős rendszert, amelyet kiegészít egy regene­ráló berendezés, ez fogadja az alsó reaktorzónábó! ki­vont katalizátort. Hasonló, egymás feletti elrendezést ismertetnek a 3 692 496 és 3 725 249 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Három reaktorzónát tartalmazó, egymás felett elhe­lyezett reaktorrendszer főrészeit a 3 706 536 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti, ahol az egymás után következő reakciózónák egyre nagyobb térfogatú katalizátort tartalmaznak. A 3 864 240 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás bemutat egy álló­ágyas rendszerrel kiegészített, gravitációs áramlású kata­lizátorszemcséket tartalmazó reaktorrendszert. Egy má­sodik kompresszor alkalmazását, amely a hidrogénben dús recirkulációs gáz részáramlását lehetővé teszi, a 3 516 924 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertet. A 3 725 248 számú egyesült államokbeli szabadalmi leírás többlépcsős rendszert mutat be egymás melletti elrendezésben, gravitációs áramlású katalizátorszem­csékkel, amelyeket az egyik reaktorzóna fenekéről a kö­vetkező reaktorzóna tetejére vezetnek át, és a katalizá­torszemcséket az utolsó reaktorzónából megfelelő rege­neráló berendezésbe juttatják. A találmány szerinti eljárás többlépcsős szénhidro­génátalakító rendszerekhez alkalmas, ahol a katalizátor­szemcsék valamennyi reaktorzónán át gravitációs áram­lással mozgathatók. A találmány szerinti eljárás első­sorban olyan rendszerekben történő felhasználásra al­kalmas, ahol a főreakciók endotermek vagy hidrogén­termelők, és a reakciókat gőzfázisban végezzük. A tipi­kus reformáló katalizátorok gömbalakúak és névleges átmérőjük kb. 0,79—4,0 mm. Ha a reaktorkamrák függőlegesen vannak egymásra helyezve, akkor több (általában 6—16) viszonylag kis átmérőjű vezetéket al­kalmazunk, hogy a katalizátorszemcséket egyik reak­torzónából a következő, alacsonyabban levő reakciózó­nába juttassuk. Miután a katalizátorszemcséket az utol­só reaktorzónából eltávolítottuk, azokat rendszerint egy katalizátorregeneráló berendezés tetején bevezetjük, ahol a katalizátorszemcsék lefelé haladó oszlopot ké­peznek. A regenerált katalizátorszemcséket a legfelső reaktorzóna tetején vezetjük be. Egy olyan átalakító rendszerben, ahol az egyes reaktorzónák egymás melletti elrendezésben foglalnak helyet, katalizátorszállító tartá­lyokat alkalmazunk a katalizátorszemcséknek egyik zóna fenekéről a következő zóna tetejére és az utolsó reaktorzónából a regenerálóberendezés tetejére történő átszállításához. A benzin forrásponthatárú szénhidrogének katalitikus reformálása gőzfázisú művelet, amely általában olyan konverziós körülmények között megy végbe, hogy a ka­talizátorágy hőmérséklete kb. 371—549 °C. A nyomás általában kb. 4,4—69,0 atm, a folyadék óránkénti tér­­bessége (a friss alapanyag óránkénti térfogata/az összes katalizátorszemcse térfogata) 0,2—kb. 10,0, és **- a ta­lálmány szerinti eljárást megelőzően — kb. 1,0: 1,0— 10,0:1,0 hidrogén-szénhidrogén mólarány, a kezdő reaktorzónára vonatkoztatva. A folyamatos regeneratív reformáló rendszereknek a hagyományos állóágyas rendszerekhez viszonyítva számos előnye van. Ide tar­tozik az, hogy az eljárás eredményesen végezhető kisebb, például 4,4—kb. 11,2 atm nyomáson, és a folyadék na­gyobb, például 3,0: 1,0—kb. 8,0: 1,0 óránkénti tér­sebessége mellett. A folyamatos katalizátorregenerálás következtében továbbá a katalizátorágy belépő hőmér­séklete egyenletesen magasabban, például 510—kb. 543 =C-on tartható. A termékszeparátorból eltávolított gőzfázisban pedig ennek megfelelően növekedhet mind a hidrogén termelése, mind a hidrogén tisztasága. A katalitikus reformáló reakciókhoz tartozik a naf­­tének dehidrogénezése aromásokká, a paraffinok dehid­­rogénező ciklizálása aromásokká, a hosszúláncú paraf­finok hidrokrakkolása alacsonyabb forráspontú, általá­ban folyékony anyagokká, és — bizonyos mértékig — a paraffinok izomerizálása. Ezeket a reakciókat általában egy vagy több, a Vili. csoportba tartozó nemes fém, például platina, iridium, ródium jelenlétében, halogé­nekkel, például klórral és/vagy fluorral kombinálva, és egy porózus hordozóanyag, így timföld alkalmazásával végzik. Még jobb eredmények érhetők el katalitikus mó­dosítóanyagok, így kobalt, nikkel, gallium, germánium, ón, rénium, vanádium és ezek keverékeinek együttes al­kalmazásával. Az, hogy az eljárás előnyösebb legyen, mint a szokásos állóágyas rendszerrel végzett, minden­kor nagymértékben függ attól, hogy lényegileg egyenle­­ges katalizátoráramlást biztosítsunk lefelé a rendszeren keresztül. A katalitikus reformálásban tipikus az olyan többlép­csős megoldás, ahol mindegyik szakasz különböző mennyiségű, rendszerint térfogatszázalékban kifejezett katalizátort tartalmaz. A reagensáram: a hidrogén és a szénhidrogén alapanyag sorban átáramlik a reaktor­zónákon a növekvő katalizátortérfogatok sorrendjében, a szakaszok közötti fűtéssel. Egy három reaktorzónás rendszerben a katalizátortöltetek tipikusan a következők az első 10,0—kb. 30,0%, a második 20,0—kb. 40,0% és a harmadik kb. 40,0—60,0%. Egy négy reaktorzónás rendszerben a megfelelő katalizátortöltetek: az első 5,0—kb. 15,0%, a második 10,0—kb. 20,0%, a harma­dik 20,0—kb. 30,0% és a negyedik 40,0—kb. 60%. A katalizátor nem egyforma eloszlása, amely a reagens áramlásának irányában nő, megkönnyíti és elősegíti a reakciók megoszlását és a reakciók fűtését. A szokásos műveleti eljárások magukba foglalják az utolsó reaktorzónából távozó összes anyag szétválasz­tását egy úgynevezett nagynyomású szeparátorban kb. 15,6—60 °C hőmérsékleten, s így általában folyékony termékáramot és hidrogénben dús gőzfázist kapnak. Az utóbbinak egy részét mint visszacirkuláló hidrogént keverik a friss alapanyaggal, míg a folyamatból a mara­dékot hasznosítják. Azt találtuk, hogy a technika állásánál említett ismert, tökéletesített katalizátorkészítményeket és folyamatos katalizátorregenerálást alkalmazva, a katalitikus refor­málás elvégezhető a hidrogénben dús gázáram vissza­­cirkulálása nélkül is. Ez a felismerés lehetővé teszi, hogy a recirkulációs gázkomponens teljes kiküszöbö­lésével jelentős mértékben csökkentsük az egység be­ruházási költségét. Ha hidrogénben dús recirkulációs gázt nem cirkulálunk vissza, akkor az első reaktorban a katalizátorágy belépési helyén a hidrogén-szénhidrogén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom