179796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzoxazol- és benztiazol-származékok előállítására, és az azokat hatóanyagként tartalmazó gombaölőszer
7 179796 8 5. példa (E) eljárás) 1,5 g (0,01 mól) 2-(etil-amino)-m-krezolt 30 ml etil-éterben oldunk, majd az oldatba 20 °C-on fölöslegben hidrogén-klorid-gázt vezetünk be. A kivált 2-(etil-amino)-m-krezol-hidrokloridot leszűrjük, etil-éterrel mossuk és szárítjuk. E kristályokból 1,8 g-ot és 600 mg (0,01 mól) karbamidot 10 ml 1,3-butándiolhoz adunk és a keveréket 170 °C-on keverés közben 21/2 óráig melegítjük. Utána a reakciókeveréket szobahőmérsékletre lehűtjük és 10%-os vizes sósavoldattal pH 1-ig megsavanyítjuk. Az oldatot 3 x 30 ml etil-éterrel extraháljuk, a kivonatot vízzel mossuk, magnézium-szulfát felett szárítjuk és az oldószertől lepárlás útján megszabadítjuk. A maradékot n-hexánból átkristályosítva 1,1 g színtelen 3-etil-4-klór-benzoxazolont kapunk (olvadáspont 57 °C). 6. példa (F) eljárás) 1,0 g 3,4-dimetil-benztiazolont és 2,5 g foszfor-pentaszulfidot alaposan összekeverünk és 5 ml vízmentes xilolban 140 °C-on 4 óráig keverjük. Ezután a forró reakciókeveréket Celite-szűrőn átszűrjük és forró xilollal mossuk. Az oldószert a szűrletből csökkentett nyomáson lepároljuk és a kapott kristályokat etanolból átkristályosítva 0,82 g 3,4-dipietil-benztiazoltiont kapunk (olvadáspont 159—161 °C). 7. példa (G) eljárás) 1,0 g 2-metil-tio-4-klór-benztiazolt és 0,1 g jódot 220 'C-on olajfürdőn 5 óráig melegítünk, majd lehűtjük szobahőmérsékletre. A kapott kristályokat etanolból átkristályosítva 0,89 g 3-metil-4-klór-benztiazoltiont kapunk (olvadáspont 164—166 °C). 8. példa (H) eljárás) 1,0 g 2-etil-tio-4-klór-benztíazolt és 1,0 g dietil-szulfátot 80 °C-on 4 óráig keverünk, a keveréket lehűtjük szobahőmérsékletre és 10 ml vízben oldjuk. A vizes oldathoz 1 ml vízben oldott 0,41 g nátrium-hidrogén-szulfidot csepegtetünk 0—7 °C-on. A keveréket szobahőmérsékleten 5 óráig keverjük. A kivált kristályokat leszűrjük, vízzel mossuk, szárítjuk és etanolból átkristályosítva 0,88 g 3-etil-4-klór-benztiazoltiont kapunk (olvadáspont 76—77 °C). 9. példa (G) eljárás) 1.0 g 2-(metil-tio)-4-klór-benzoxazol és 0,1 g metíl-jodid keverékét 200 °C-on olajfürdőn 7 óráig melegítjük, majd lehűtjük szobahőmérsékletre. A kapott kristályokat metanolból átkristályosítva 0,87 g metil-4-kIór-benzoxazoltiont kapunk (olvadáspont 98—99 CC). 10. péda (H) eljárás) 1.0 g 2-(etil-tio)-4-klór-benzoxazol és 1,1 g dietil-szulfát keverékét 100 C-on 3 óráig keverjük, lehűtjük szobahőmérsékletre és 10 ml vízben oldjuk. A kapott vizes oldathoz cseppenként 1 ml vízben oldott 0,63 g nátrium-szulfidot adunk 0—7 °C-on. A keveréket szobahőmérsékleten 5 óráig keverjük. A kivált kristályokat leszűrjük, vízzel mossuk, szárítjuk és metanolból átkristályosítva 0,84 g 3-etil-4-klór-benzoxazoltiont kapunk (olvadáspont 83—84 °C). 11. példa (I) eljárás) 1,37 g 2-(metil-amino)-3-metil-fenolt 0,4 g nátrium-hidroxid 30 ml vízzel készült oldatában oldunk. Ezután 30 ml toluolban oldott 1,2 g tiofoszgént csepegtetünk hozzá 10 °C-on. 1 óráig szobahőmérsékleten keverve a reakcióoldat 2 rétegre válik szét. A toluolos réteget vízzel mossuk és szárítjuk, majd a toluolt csökkentett nyomáson lepároljuk. A kapott kristályokat etanolból átkristályosítva 1,4 g 3,4-dimetil-benzoxazoltiont kapunk (olvadáspont 137—139 °C). 12. példa (J) eljárás) 1,5 g 2-metoxi-4-bróm-benztiazolt olajfürdőn 5 óráig 160 °C-on melegítünk, majd lehűtjük szobahőmérsékletre. A kapott kristályokat hexánból átkristályosítva 1,3 g 3-metil-4-bróm-benztiazolont kapunk (olvadáspont 139—140 °C). Fungicidként alkalmazva az (I) általános képletű benzoxa(tia)zol-származékokat porokká, nedvesíthető porokká, olajos permetekké, aeroszolokká, tablettákká, emulziós koncentrátumokká, granulátumokká és finom szemcsékké dolgozzuk fel. E készítmények előállítása céljából az (I) általános képletű benzoxa(tia)zol-származékokat szilárd hordozókkal vagy hígítókkal, mint ásványi porokkal (például talkum, bentonit, montmorillonit, agyag, kaolin, diatomaföld, csillám, apatit, vermikulit, gipsz, kalcium-karbonát, pirofillit, szeriek, habkő, kén, aktív szén, oltott mész), növényi porokkal (például szójabab, búza, fa, dióhéj, fűrészpor, korpa, fakéreg, növényi extrakciós maradék, dohány, keményítő, kristályos cellulóz), polimer anyagok porával (például petrolgyanta, poli(vinil-klorid), dammárgyanta, ketongyanta), rosttermékekkel (például papír, hullámlemez, hulladékrongy), kémiai műtrágyákkal (például ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammóniumnitrát, karbamid, ammónium-klorid), timfölddel vagy viaszszal; vagy pedig folyékony hordozókkal vagy hígítókkal, mint alkoholokkal (például metanol, etanol, etilén-glikol, benzil-alkohol), aromás szénhidrogénekkel (például benzol, toluol, xilol, metil-naftalin), alifás szénhidrogénekkel (például kerozin, hexán), klórozott szénhidrogénekkel (például kloroform, szén-tetraklorid, klór-benzol), éterekkel (például dietil-éter, dioxán, tetrahidrofurán, etilén-glikol-etil-éter), ketonokkal (például aceton, metil-etil-ketcn, ciklohexanon), észterekkel (például etil-acetát, butil-acetát, etilén-glikol-acetát), savamidokkal (például N,N-dimetil-fcrmamid), nitrilekkel (például acetonitril) vagy szulfoxidokkal (például dimetil-szulfoxid) keverjük el. Szükség esetén más adalékanyagok, mint kötő- és/vagy diszpergálószerek (például zselatin, kazein, nátrium-alginát, karboxi-metil-cellulóz, keményítő, arabmézgapor, lignoszulfonát, bentonit, polioxi-propilén-glikol-éter, poli(vinil-alkohol), fenyőolaj, folyékony vagy szi5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
