179795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagynyomású polietilén előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179795 Bejelentés napja: 1977. VIII. 12. (SU—953) Nemzetközi osztályozás : C 08 F 10/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Elsőbbsége: 1976. VIII. 13. (97162/76) Japán Közzététel napja: 1982. IV. 28. Megjelent: 1984. III. 31. ' __||f| í’' Szabadalmi Tár. , ) Feltalálók: Szabadalmas: Kita Shinichiro vegyész, Niihama-shi, Sumitomo Chemical Company, Hiki Fumihiko vegyész, Ichihara-shi, Limited, Osaka, Japán Shimizu Masayuki vegyész, Niihama-shi, Kondou Akira vegyész, Niihama-shi, Japán __________ Eljárás nagynyomású polietilén előállítására 1 A találmány tárgya javított eljárás kis sűrűségű polietilének előállítására nagynyomású polimerizációs módszer segítségével két autoklávból álló reaktorsorban, amelynek mindegyike felső és alsó reakciózónával rendelkezik. A polietilént az iparban számos különböző eljárással Fejlődött polimerizációs hő mennyisége (polimerizációs hő x reakcióhozam x etilén adagolási sebesség) állítják elő és ennek megfelelően számos polietilén minőség létezik specifikus tulajdonságokkal. A polietilének különböző típusait rendszerint a polimer sűrűsége alapján osztályozzák kis, közepes és nagy sűrűségű polietilénekké. Ezek közül a 0,900—0,935 g/cm3 sűrűségű polietilén elterjedt filmek alakjában csomagolási és göngyöleg célokra. A kis sűrűségű polietilénnek az adott célra kiváló optikai tulajdonsággal, megfelelő merevséggel és feldolgozhatósággal kell rendelkeznie. Kis sűrűségű polietilén előállítása céljából ismeretessé vált olyan autoklávok felhasználása, amelyek ún. két reakciózónás módszerre alkalmasak. A polimerizációt ilyen esetekben az első reakciózónában és a második reakciózónában különböző reakcióhőmérsékleten végzik. Ilyen eljárást ismertetnek például a 3 536 693 és 3 875 128 amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, valamint az 1 208 120 számú brit szabadalmi leírásban. Ha a 3 875 128 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a kétzónás polimerizációs el-2 járás kivitelezésre kerül, akkor a következő problémák kai kell számolni: Jólismert, hogy a polietilén reakció hozamát (a reaktorba betáplált gáz egységnyi súlyára számított poli- 5 mer %-os mennyisége) a következő hőegyensúlymérleg alapján határozhatjuk meg a reaktorban: etilénadagolási sebesség x fizikai hőmennyiség különbsége x kívülről elvezetett hő mennyisége 10 Ipari méretben tehát a reakció végbemenetelét a hőelvezetés mértéke határozza meg. Ennek megfelelően a reakció hozama arányosan megnövekszik a képződött fizikai hőmennyiség és a kívülről elvezetett hő különb- 15 sége alapján. A fenti kétzónás polimerizációs eljárásban nagynyomású etilénpolimerizációnál az első reakciózónában és a második reakciózónában különböző hőmérsékletet alkalmaznak. Ezzel kiváló optikai tulajdonsággal és fel- 20 dolgozhatósággal rendelkező polietilén állítható elő. A reakció hőmérséklete az első reakciózónában rendszerint 140—200 °C. A 3 875 128 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a fizikai hőmennyiségkülönbséget 25 úgy határozzák meg, hogy a reaktorba való bevezetésnél meghatározzák az etilén adagolási hőmérsékletét és ehhez hozzáadják a kívülről történő hőelvezetést. A kívülről elvezetett hőelvezetés mennyisége arányos az autokláv első szakaszában levő reakcióhőmérséklet és az 30 első autoklávsor után kapcsolt hőkicserélőben csökken-179795
