179785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves észterek előállítására

5 179785 6 sékleten mérhető vx viszkozitást kényelmesen kaphatjuk, ha a T, és T2 hőmérséklethez tartozó v, és v2 viszkozitá­sok ismertek, hasonlóan az ASTM kártyákhoz, a kép­let a Walther egyenletből származik és pontosabb szá­mítást tesz lehetővé, mivel kiküszöböli a grafikus mód- 5 szerrel együttjáró hibákat. A 0,6 egy konstans szám, amely az ASTM szerint 1,5 centistoke-nál nagyobb viszkozitások esetén hasz­nálható. Az 1. és 2. ábra à találmány szerinti eljárással és a hagyományos módszerekkel készült termékek közötti különbségek bemutatására szolgál. Az 1. rajz a 99 °C-on mért viszkozitás és a viszkozitásindexek összefüggését szemlélteti. TMP-ből készült termékek esetén a viszkozitásinde- 15 xek a viszkozitással együtt nőnek. A hagyományos ter­mékekre vonatkozó alsó görbe vizsgálata esetén láthat­juk, hogy a termékek jellemzői teljesen függetlenek az alkalmazott savak milyenségétől akár magukban, akár elegyben való használat esetén. 20 A találmány szerinti eljárással előállított termékekre vonatkozó felső görbe vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy az új észterek jellemző adatai is meglepő szabály­­szerűséget mutatnak, mintha az észterek külön csoport­jához tartoznának. Abban az esetben, ha két termék viszkozitása 99 °C-on ugyanakkora, akkor az új észter viszkozitásindexe min­dig nagyobb. Jobb összehasonlítást ad a 2. rajz, amelyen a — 17,8 °C-on és 99 °C-on mért viszkozitások arányait 30 szemléltetjük 99 °C-on mért viszkozitás függvényében. Ebben az esetben is igen szembetűnő az A, B, C, D és E észterek kedvező tulajdonságai, mivel, ha a 99 °C-on mért viszkozitásuk ugyanaz, akkor a —17,8 °C-on mért viszkozitásuk kisebb; ha pedig a —17,8 °C-on a 35 viszkozitásuk ugyanaz, akkor a 99 °C-on mért viszko­zitásuk nagyobb. A 6. példából látható továbbá, hogy a találmány szerinti eljárással még elágazó láncú savak használata esetén is olyan termékeket kapunk, amelyek jellemző adatai felülmúlják a korábbi eredményeket. A P és G termékek egyaránt egyenes és elágazó láncú 8 szénatomos savakat tartalmaznak 1 : 1 mólarányban, bár 99 °C-on mért viszkozitásuk ugyanakkora, viszko­zitásindexük 113 és 125. A találmány szerinti eljárással előállított észterek elő­nyös tulajdonságai az azokat tartalmazó kenőanyagok esetében is megmutatkoznak. Ezt a tényt igazolja a 2. táblázat, ahol három multigrade olaj jellemző adatait adjuk meg: a P olaj a B észter felhasználásával készült és alapanyaga nagy viszkozitásindexű ásványolaj, amely viszkozitásindex-javító (V. I. I.) polimert és más keres­kedelmi adalékanyagot tartalmaz. A Q olaj ugyanazon típusú adalékokat és ugyanolyan típusú V. I. I. polimert tartalmaz, de nem foglal magá­ban szintetikus bázisokat. A reológiai tulajdonságainak javítása érdekében nagy viszkozitásindexű ásványolajat is alkalmaztunk nagy százalékban a készítéshez. Ennek ellenére a —17,8 °C-on mért viszkozitás 2900 centipoise­­ról 3700 centipoise-ra növekedett, jóllehet, a 99 °C-on mért viszkozitás kissé csökkent. Hasonló összehasonlítást végeztünk a Q olaj és az S olaj között, amely annyiban különbözik a P olajtól, hogy a hagyományos módon készült M-észtert tartal- 10 mázzá. A Q és S olajok összehasonlításánál látható, hogy a —17,8 °C-on mért viszkozitásuk 500 centipoise­­zal különbözik egymástól, a P és Q olajok esetében pedig a viszkozitások közötti különbség 800 centipoise. 2. táblázat P olaj Q olaj S olaj „Neutral 125” oldószer, % — 47,7 — „Neutral 500” oldószer, % 44 36,0 44 Viszkozitásindex-javító : polimer, % 8 8,3 8 B-észter, % 40 — — M-észter, % — — 40 Egyéb adalékanyagok 8 8 8 Viszkozitás, centipoise 18,24 17,90 18,30 Viszkozitás -17,8 °C-on centipoise 2900 3700 3200 Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szerves észterek előállítására, azzal jelle­mezve, hogy 2,2-dihidroximetil-propán és 1,1,1-trihid-40 roximetil-propán elegyét, amelyben a dióinak és a triói­nak a mólaránya 1 : 2,5 és 1 : 10 közötti tartományban van, olyan telített monokarbonsavak elegyével reagál­­tatjuk, amelyet egy vagy több 8—10 szénatomos telített monokarbonsav és egy vagy több 12—18 szénatomos 45 telített monokarbonsav alkot, és ahol e két fajta sav mólaránya 2,5 : 1 és 18 : 1 közötti tartományban van. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy telített monokarbonsavként í R3—COOH általános képletű egyenesláncú savakat 50 használunk, ahol R3 jelentése 7—9, illetve 11—17 szén­atomos alkilcsoport. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy 8—10 szénatomos telített mo­­nokarbonsav-elegyet használunk, amelyben a savak 55 mindegyike, vagy azok egy része elágazó láncú. 1 lap rajz A kiadásért felel : a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.593.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom