179772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széles frekvenciasávú teljes hullámú egy- vagy kétutas fázisérézékeny egyenirányításra

3 179772 4 tranzisztort, nyolc összegező ellenállást és összegező erősítőt tartalmaz. A berendezéssel egy- vagy kétfázisú jel fázisérzékeny cgyenirányítása valósítható meg két ellenfázisú referencia jellel, melyek a kapcsoló tran­zisztorokat működtetik. Tehát ezen jó átviteli tulajdon­ságú fázisérzékeny egyenirányító berendezés felépí­téséhez aránylag több alkatrész, működtetéséhez pedig két ellenfázisú referencia jel szükséges. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt nehézsé­gek kiküszöbölése és olyan eljárás és berendezés kiala­kítása, amely az ismert fázisérzékeny egyenirányítók­nál egyszerűbben, kevesebb alkatrész felhasználásával kialakítható, ugyanakkor maradéktalanul eleget tesz az ismert fázisérzékeny egyenirányítókkal szemben támasztott követelményeknek. Az ismert fázisérzékeny egyenirányítók hátrányainak vizsgálata, továbbá ezekkel folytatott kísérleteink, valamint elvi megfontolások alapján arra a megálla­pításra jutottunk, hogy reális megoldást csak olyan eljárás és elrendezés eredményezhet, amely eleget tesz az alábbi követelményeknek : Egy kapcsolóelemmel is teljeshullámú egyenirányítás valósítható meg. A fázis­érzékeny egyenirányításhoz egyfázisú referenciajel is elégséges. Az alkalmazott kapcsolóelem egyik pontja vagy földponton vagy virtuális földpotenciálon van. A berendezés nagy negatív visszacsatolást tartalmaz. Az erősítő saját driftre kevésbé érzékeny. Maga a be­rendezés kis energiafogyasztású és a hasonló célokra szolgáló berendezésekhez képest olcsó. A berendezés széles frekvenciasávban használható. A találmánnyal megoldandó feladatot ennek meg­felelően olyan eljárás és berendezés kialakításában je­lölhetjük meg, mely alkalmas teljeshullámú egy- vagy kétutas fázisérzékeny egyenirányításra széles frek­venciasávban. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a mérendő jelet változatlanul hagyva, a mérendő jelhez az egyik félperiódusban a mérendő jelhez viszonyított ellenfázisú kétszeres amplitúdójú jelet hozzáadjuk. Az eddig ismert eljárásoknál ugyanis a fentiektől el­térően a mérendő jel két félhullámát vezérelt kapcsolón vagy diódán átvezetve előjelhelyesen összegezik. A találmány szerinti eljárás, tehát olyan ismert el­járás továbbfejlesztése, amelynél az eljárás során egy helyi, ún. referencia jelet állítunk elő, a referencia jellel azonos frekvenciájú mérendő jel fázisát megfor­dítjuk és a két jelet előjelhelyesen összegezzük. A to­vábbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a fázisfordítás után az összegezést csak az egyik félperió­dusban két, első és második összegező ellenállás, egy vezérelt összegező kapcsoló és összegező erősítő alkal­mazásával végezzük. Előbb az első összegező ellen­állás értékének megválasztásával előállítjuk a mérendő jellel azonos fázisú pozitív és negatív félhullámból álló jelet. Ezután a második összegező ellenállás értékét az első összegező ellenállás értékének felére választva, a második összegező ellenállással a vezérelt összegező kapcsoló zárásnak ideje alatt az összegező erősítő segítségével előállítjuk a mérendő jel ellenfázisú, fél­hullámú, kétszeres amplitúdójú jelét. Ezt követően a mérendő jel egyik félhullámával a félhullámú, ellen­­fázisú, kétszeres emplitúdójú jelet összegezzük. A ta­lálmány értelmében célszerű, ha az összegezést négy összegező ellenállás és azonos fázisú referencia jellel vezérelt két vezérelt összegező kapcsoló és kétbemenetű összegező erősítő alkalmazásával végezzük. A második és a negyedik összegező ellenállás értékét az első és a harmadik összegező ellenállás értékének felére választva a második és a negyedik összegező ellenállással a két vezérelt összegező kapcsoló zárásnak ideje alatt az összegező erősítő segítségével előállítjuk a mérendő jel ellenfázisú, félhullámú kétszeres amplitúdójú egy­­egy jelét. Ezután a két ellenfázisú mérendő jel egyik félhullámával a félhullámú, ellenfázisú, kétszeres amplitúdójú egy-egy jelet külön-külön összeadjuk. Ezt követően az így létrejövő pozitív és negatív pola­­ritású két-két félhullámból álló jelet az ellenfázisú bemenettel rendelkező összegező erősítővel előjel­­helyesen összegezzük. A találmány szerinti berendezés olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, amelynek műveleti erősítője és vezérelt kapcsolója van. A tovább­fejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a be­rendezés láncbakapcsolt fázisfordító szervből, össze­gező áramkörből és összegező erősítőből áll. A fázis­fordító szerv bemenete a mérendő jelforrás kimenetével, az összegező áramkör referencia bemenete pedig a referencia jelforrás kimenetével van összekötve. A be­rendezés kimenetét az összegező erősítő kimenete képezi. A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti berendezés néhány példá­kén ti kiviteli alakját és a találmány szerinti eljárás jel­diagramjait tüntettük fel. A rajzon tz 1. ábra a találmány szerinti eljárás bemenő és kimenőjeleinek idődiagramja; a 2—3. ábra egy-egy ismert elrendezésű fázisérzékeny egyenirányító a jelalakokkal; a 4. ábra a találmány szerinti berendezés egy példa­­kénti kiviteli alakja; az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy további példakénti kiviteli alakja ellenfázisú kimenő jelek ese­tér ; a 6—7. ábra a találmány szerinti berendezés további példakénti kiviteli alakjai, transzformátoros fázisfor­dító szervvel; a 8. ábra a találmány szerinti berendezés egy további pé dakénti kiviteli alakja fázisfordító erősítővel; a 9. ábra a találmány szerinti berendezés még egy további példakénti kiviteli alakja kétutas összegező áramkörrel. \ rajzon azonos hivatkozási számok hasonló rész­leteket jelölnek. Ha egy-egy részlet ugyanazon megol­dáson belül többszörösen előfordul, vagy valamely részletben további részletet különböztetünk meg, a hivatkozási számot betűvel egészítjük ki. Az egyes áramkörök kimenetét az ábécé kisbetűivel, az áram­irányt pedig nyíllal jelöltük. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás lényegét szem­lélteti. Eszerint a mérendő bl jel fázisát megfordítjuk, majd a fázisfordított jelből előállítjuk a kétszeres amplitúdójú f2 jelet. A mérendő bl jelhez a fázisfor­dított félhullámú kétszeres amplitúdójú f2 jelet hozzá­adjuk. Az eredő jelet tovább erősítjük és az összegező erősítő f kimenetén a fázisérzékenyen egyenirányított f3 jelet kapjuk. A 2. ábra egy ismert fázisérzékeny egyenirányítót szemléltet. A fázisérzékeny egyenirányító bemenete az egyenirányítandó jelforrás b kimenetével, majd két, első 11 és második 12 bemenő ellenálláson át egy műve­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom