179724. lajstromszámú szabadalom • Nyomószelep
.J**!* I 3 MAGYAR SZABADALMI 179724 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: 1979. II. 2. (II—290) F 16 K 15/02 Közzététel napja: 1982. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1984. II. 29. 'f Szabadalmi Tár. ' . HIVATAL Feltalálók: Szanyin Szergej Alexandrovics vili. mérnök, Ljuberci, Ponomarenko Jurij Filipovics vili. mérnök, Ljuberci, Firsztov Vladiszlav Dmitrijevics vili. mérnök, Moszkva, Horin Vlagyimir Nyikítovics vili. mérnök, Moszkva, Ragutszkij Arnold Mihajlovics vili. mérnök, Malahovka, Kosztyjunyin Borisz Nyikolajevics gép. mérnök, Moszkva, Bronfen Pjotr Markovics gép. mérnök, Karaganda, Szovjetunió Szabadalmas: Insztyitut gornovo gyela imenyi A. A. Szkocsinszkovo, Ljuberci, Szovjetunió Nyomószelep i A találmány tárgya nagynyomású hidraulikus hajtóművekben alkalmazott nyomószelep, különösen gépesített bányabiztosítások hidraulikus rendszerében, például hidraulikus bányatámok hidraulikus zárjaként történő alkalmazásra. A találmány a technika számos más területén is felhasználható, ahol nyomás alatt levő folyadéknak különféle szerkezetek üregeiben történő megbízható lezárására és azt követően a folyadéknyomás folyamatos megszüntetésére van szükség. A találmány mind hidraulikus, mind sűrített levegővel működtetett rendszerekben hasznosítható. Jelenleg a nyomószelepeket, amelyek más néven hidraulikus zárként ismertek (és számos szerkezeti kivitelük ismeretes) széles körben alkalmazzák hidraulikus rendszerek elemeinek vezérlésére. Az 1 188 022 sz. brit szabadalmi leírás alapján ismert például egy hidraulikus zár, amelynek csatornákkal ellátott háza van, a ház üregében rugóval leszorított nyomásleeresztő dugattyú és szelepülék van elhelyezve és ez utóbbival kúpos felületű záróelem működik együtt. A szerkezetnek van továbbá egy fokozatosan szűkülő hüvelye, amely a hidraulikus zár házához képest rugóval van leszorítva és fojtónyílással van ellátva. A záróelem egyik végén a fokozatosan szűkülő hüvelyhez képest rugóval van leszorítva, másik végén pedig a nyomásleeresztő dugattyú homlokfelületéve! érintkezik. Alaphelyzetben a rugók ereje és a munkafolyadék nyomása, amely abban a tartályban hat, amelyben a hidraulikus zár van elrendezve, a záróelemet és a foko-2 zatosan szűkülő hüvelyt a szelepülékre nyomja, ami megakadályozza a folyadék kiáramlását. A tartály feltöltésekor a folyadék hozzáfolyó csatornán keresztül nyomást gyakorol a záróelemre, eltolja 5 azt és vele együtt a fokozatosan szűkülő hüvelyt is, miközben a záróelem és a szelepülék között szabaddá válik az átlépő nyílás a folyadék számára. A tartály nyomásmentesítésekor a munkafolyadékot a nyomásleeresztő dugattyú homlokfelületéhez vezetik, 10 miáltal a nyomásleeresztő dugattyú elmozdul, és elmozdulása során elmozdítja a záróelemet is. Eközben a folyadék a nyomás és a rugóerő által szelepülékre szorított, fokozatosan szűkülő hüvely fojtónyílásán, valamint a szelepülék és a záróelem közötti résen keresztül 15 kezd elfolyni, ami folyamatos nyomáscsökkenéshez vezet. Amint a nyomás olyan szintre csökken, hogy a nyomásleeresztő dugattyú magasabbra tud emelkedni és a fokozatosan szűkülő hüvelyt el tudja mozdítani, ennek 20 révén pedig a záróelem és a szelepülék között nagyobb áteresztő keresztmetszetet tud biztosítani, a tartály nyomáscsökkenése intenzívebbé válik. Az ilyen felépítésű hidraulikus zárat meglehetős bonyolultság és megbízhatatlan működés jellemzi. Az ilyen 25 típusú hidraulikus zárak meghibásodásának legfőbb oka a fojtónyílás eldugulása, aminek következtében a tartály nyomását nem lehet leereszteni. Egy másik hidraulikus zárat ismertet V. V. Vavilov, T. E. Padokhina és mások „Gidroprivod mekhaniziro- 30 vannykh krepei i puti ego razvitia” (Gépesített bánya-179724
