179714. lajstromszámú szabadalom • Természetes anyagok kis részecskéiből extrudálással kialakított középréteges többrétegű gerenda
5 179714 6 Az 1. ábra a találmány szerinti többrétegű gerenda egy példaképpeni kiviteli alakjának keresztmetszeti vázlata, amelyen a keresztmetszet négyszög, illetve derékszög alakú és két egymással szemben levő oldalon egy-egy fedőréteg van. A 2. ábra az 1. ábrához hasonló vázlatos metszet, amelyen azonban a méretek eltérnek az 1. ábrán föltüntetett méretektől. A 3. ábra a találmány szerinti többrétegű gerenda egy további kiviteli alakjának vázlatos metszete. A 4. ábra a 3. ábrához hasonló metszet, azonban eltérő méretekkel. Az 5. ábra a többrétegű gerenda egy további kiviteli alakjának vázlatos metszete. A 6. ábra egy újabb kiviteli alak vázlatos metszete. A 7. ábra a 6. ábrához hasonló vázlatos metszet, azonban eltérő méretekkel. A 8. ábra négyzet keresztmetszeti alakú többrétegű gerenda vázlatos keresztmetszete. A 9. ábra a 8. ábrához hasonló vázlatos metszet, azonban eltérő méretekkel. A 10. ábra olyan kiviteli alak vázlatos keresztmetszete, amelynél a fedőrétegek több részből vannak kiképezve. A 11. ábra a találmány szerinti többrétegű gerenda olyan kiviteli alakjának vázlatos keresztmetszete, amelynél két középréteg van közvetlenül egymáshoz erősítve. Az 1. ábrán keresztmetszetben vázolt többrétegű gerendánál az 1 "középréteg egy extrudált testből áll. A 2 535 989 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban lehet utalást találni arra, hogy az ilyen extrudált testeket nagy méretekben hogyan lehet előállítani. Az 1 középréteg hosszabb oldalfelületein 2 fedőrétegek vannak, amelyek természetes fából, főként fűrészelt vagy gyalult deszkákból vannak. Az 1 középréteg közepén a többrétegű gerenda hosszán végignyúló 3 üregtér van, amely keresztmetszetében hosszúkás lyuk alakú. Előállítás során ügyelni kell arra, hogy a 3 üregtér falainak 1 középréteg oldalfelületeitől mért távolságai körülbelül azonos nagyságúak legyenek. Az 1 középréteg keskeny oldalain 4 csúszóék és 5 horony van kialakítva, amelyek profiljai úgy vannak megválasztva, hogy a többrétegű gerendák fal, főként válaszfal képzése céljából sorban egymásra helyezhetők legyenek és ekkor a csúszóékek és hornyok egymással megfelelően kapcsolódjanak. A találmány egyik példaképpeni kiviteli alakjánál a többrétegű gerenda a) össz-szélessége körülbelül 156 mm, b) összmagassága körülbelül 200 mm, a 2 fedőrétegek c) falvastagsága mintegy 8 mm, és a középréteg szélessége mintegy 140 mm. Egy ilyen méretekkel kialakított többrétegű gerenda hajlítószilárdsága 3000 mm fesztáv esetén körülbelül 3020 kg. Ezt az értéket és a következő értékeket az állami anyagvizsgáló intézet határozta meg. A 2. ábrán vázolt kiviteli alaknál a 2 fedőrétegek vastagságának 1 középréteg vastagságához való aránya nagyobb, mint az 1. ábrán látható kiviteli alaknál. Ennél a példaképpeni kiviteli alaknál a 2 fedőrétegek vastagsága 20 mm, a többi méret pedig változatlan. Ennek a többrétegű gerendának megfelelően nagyobb a teherbírása, mint az 1. ábra szerinti többrétegű gerendáé, mégpedig anélkül, hogy a költségek ugyanilyen arányban növekednének. Az 1 középréteg méretei változatlanok maradnak. Általában abból lehet kiindulni, ajánlatos, hogy a 2 fedőréteg vastagsága és az 1 középréteg vastagsága kö- - zötti viszonyt 1 : 6—1 : 25 közötti értékűre válasszuk. Különleges esetekben, amikor más terheléseket lehet föltételezni, ezek a viszonyok természetesen fölfelé vagy lefelé megváltoztathatók. Nagymértékben terhelt többrétegű gerendáknál a 2 fedőréteg vastagságát előnyösen 20 mm körüli értékűre választjuk. A 3. és 4. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alakoknál a 2 fedőrétegeket az 1 középréteg keskeny oldalaira erősítjük. A többrétegű gerendák a rajzon általában terhelt állapotban vannak föltüntetve. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál a 2 fedőrétegek vastagsága aránylag kicsi, például 8 mm, az 1 középréteg magassága pedig ismét körülbelül 200 mm. A 4. ábrán látható kiviteli alaknál a 2 fedőréteg ismét vastagra van kiképezve, amely vastagság például 20 mm, az 1 középréteg magassága pedig változatlan. A 4. ábrán vázolt többrétegű gerenda hajlítószilárdsága 3000 mm-es fesztávnál körülbelül 5200 kg. Az 5. ábra előregyártóit épületelemekhez használható keretgerendát szemléltet, amelynél a 2 fedőrétegek az 1 középréteg széles oldalfelületeihez vannak erősítve. A fedőrétegek külső felületei burkoló felületekként, vagy furnérlemezek, tapéták és hasonlók részére sima alapként is szolgálhatnak. A 6- -9. ábrákon vázolt kiviteli alakoknál az 1 középréteg valamennyi külső felületét 2, illetve 7 fedőrétegek borítják. A 2 fedőrétegek az 1 középréteg keskeny oldalait, a 7 fedőrétegek pedig az 1 középréteg széles oldalait fed:k. E 2,7 fedőrétegek is természetes fa deszkákból vannak. A 6. ábrán vázolt kiviteli alaknál az egyes fedőrétegek falának vastagsága 8 mm, az 1 középréteg külső mérete pedig í z 1. ábrán vázolthoz hasonlóan 140 x 200 mm lehet. A 7. ábrán vázolt kiviteli alaknál a fedőréteg vastagsága például 20 mm. Az ilyen többrétegű gerendák főként tetőgerenda vagy hasonló célokra használhatók. A 8. és 9. ábrákon látható kiviteli alakoknál az 1 középréteg négyzet keresztmetszetű, és ennek megfelelően a többrétegű gerendán végignyúló 3 üregtér keresztmetszete kör alakú. A 8. ábrán vázolt kiviteli alaknál a fal vastagsága ismét 8 mm, az 1 középréteg oldalfelületeinek szélessége pedig körülbelül 145 mm. A 9. ábrán vázolt kiviteli alaknál a belső méretek változatlanok, a 2 fedőrétegek falának vastagsága pedig ismét 20 mm-re van választva. A 9. ábra szerinti többrétegű gerenda hajlítószilárdsága 7300 kg, kihajlási szilárdsága pedig 3200 kg, ha a fesztávot 3000 mm-re választjuk. A 6—9. ábrákon a többrétegű gerendák használati helyzetben vannak föltüntetve, és ezekre a terhelés függőleges irányban hat. Ezeknél a példaképpeni kiviteli alakoknál az oldalsó 7 fedőrétegek a fölső és alsó 2 fedőréteg közé van beszorítva. A 8. és 9. ábra szerinti kiviteli alakoknál az 1 középréteg 6 sarkai ferdén le vannak munkálva. Ezáltal az érhető el, hogy a 2 és 7 fedőrétegek az 1 középréteggel zavartalanul összeerősíthetők anélkül hogy ennek következtében a többrétegű gerenda teherbírása csökkenne. Valamennyi ábrán látható kiviteli alaknál az 1 középréteg kötőanyaggal kevert szálas forgácsból áll, amely keverékben például 50% durva forgács és 50% finom forgács lehet. A többrétegű gerendák szilárdsága akkor optimális, ha a szálas forgács anyagnak mintegy 2/3-a extrudá'ásnál a gerenda hosszirányában helyezkedik el, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
