179696. lajstromszámú szabadalom • Mikróba-ellenes, elsősorban fungicid hatású növényvédőszerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

3 179696 4 sével állíthatják elő. Ez a származék ismert módon, a megfelelő aldehid és nitroetanol aldol-tipusú konden­zációsreakciójával állítható elő. Ilyet ismertet az 1-fenil­­-2-nitro-l,3-propándiol előállítására a 173 055 sz. ma­gyar és a 7 604 980 sz. japán szabadalmi leírás. A 2-nitro­­-1,3-propándiol-származékok acilezésénél döntő a diol­­származék megfelelő tisztasága, mert a szennyezések az acilezés utáni termék izolálhatóságát és továbbalakítha­­tóságát gátolják. További tisztítás árán pedig csak nagy anyagveszteséggel juthatunk az (I) általános képletű vegyületekhez. Vizsgálataink során arra az eredményre jutottunk, hogy e nehézkes, kétlépéses reakció helyett egylépéses reakcióval, jobb hozammal állíthatók elő az (I) általá­nos képletű vegyületek, ha az acilezést magában a reak­­cióelegyben, tehát a nitro-diol-származék kipreparálása nélkül végezzük. A találmány szerint tehát azoknak a vegyületeknek előállítására, amelyeknek (I) általános képletében Ri C4_12-alkil-, C4_12-alkenil- vagy alkadieni!-, egy vagy több C]_3-alkil-csoporttal szubsztituált C4__,2- -alkoxi-alkil- vagy alkoxi-alkenil-, C3 6-cikloalkii­­vagy cikloalkenil-, furil-, nitro-furil-, hidroxil-, vagy — adott esetben egy vagy több metoxicsoporttal és/vagy halogénatommal és/vagy nitrocsoporttal és/vagy metilén-dioxicsoporttal és/vagy acetoxicso­­porttal szubsztituált — fenilgyök ; R2 és R4 külön-külön hidrogénatomot képvisel ; R3 C i __ j-acil-oxi-csoportot ; R5 Cj_4 alkilcsoportot vagy — adott esetben egy vagy több halogénatommal szubsztituált — fenilcsoportot jelent, valamilyen (II) általános képletű aldehidet — a (II) álta­lános képletben R, jelentése a fent megadott — adott esetben savanhidrides, apoláros, kloroformos vagy alko­holos közegben szervetlen bázis — előnyösen alkálifém­­-hidroxid, -karbonát vagy tercier amin, célszerűen trietil-amin vagy N-metilpiperidin — katalitikus meny­­nyiségek jelenlétében nitro-etanollal reagáltatunk, majd a keletkező nitrodiol-származékot — célszerűen magá­ban a reakcióelegyben — vagy a megfelelő savkloridda! reagáltatjuk 20—130 C-on, vagy 1—4 szénatomos kar­­bonsavanhidriddel erős ásványi sav vagy az alkalmazott savanhidrídnek megfelelő savklorid katalitikus meny­­nyiségének jelenlétében, célszerűen 50—60 °C-on. A ke­letkező (I) általános képletű vegyület jeges vizes mosás után a szerves oldószerből kipreparálható. Azokkal a vegyületekkel, amelyek (1) általános kép­letben R2 és R4 vegyértékkötést képvisel, analóg vegyü­letek előállítására több irodalmi adat található (pl. D. E. YVorral: J. A. C. S. 56, 1556). Ezek lényege, hogy aldehidet primer aminnal együtt vízzel nem elegyedő oldószerben — pl. benzolban — vízleválasztó feltét köz­­beiktatásával forralnak. Az elméleti mennyiségű víz ki­­desztillálása után a képződött SchifF-bázist vákuumban oldószermentesítik, a bepárlási maradékot pedig jég­ecetben nitro-alkánnal melegítik. A reakció csak nitro­­-alkán alkalmazása esetén megy végbe, nitro-alkoholt vagy annak acil-származékát alkalmazva nem, így az (I) általános képletű vegyületek előállítására alkalmatlan. Azt tapasztaltuk, hogy a fenti reakció alkalmazható azoknak a vegyületeknek előállítására, amelyeknek (I) általános képletében: R, C4_ 12-alkil-, C4_)2-alkeniI- vagy alkadienil-, egy vagy több C, 3-alkil-csoporttaI szubsztituált C4 l2- -alkoxialkil- vagy alkoxi-alkenil-, C3_ 6-cikIoalkil­­vagy cikloalkenil-, furil-, nitro-furil-, hidroxil-, vagy — adott esetben egy vagy több metoxicsoporttal és/vagy halogénatommal és/vagy nitrocsoporttal és/vagy metiléndioxi-csoporttal és/vagy acetoxicso­­porttal szubsztituált — fenilgyök; R2 és R4 együtt kettős kötést képvisel; R3 hidrogénatomot képvisel ; Rs C, 4-alkil-csoportot vagy — adott esetben egy vagy több halogénatommal szubsztituált — fenilcsoportot jelent — oly módon, hogy valamilyen (II) általános képletű alde­hidet — a (II) általános képletben Rj jelentése a fent megadott — I—6 szénatomos alkil-aminnal vagy ammó­­nium-acetáttal reagáltatunk vízzel nem elegyedő oldó­szerben, majd a képződött víz eltávolítása után a kelet­kezett SchifF-bázist ecetsavanhidrid jelenlétében jég­ecetben nitro-etanollal vagy nitroetanol-acetáttal rea­gáltatjuk. A célvegyület hűtés, vizes hígítás vagy az oldó­szer részleges eltávolításának hatására kristályosán ki­válik. Azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek elő­állításánál, amelyeknek (I) általános képletében R3 hidrogénatomot, R2 és R4 együtt keítőskötést képvisel, Rj és R5 jelentése a fent megadott, úgy is eljárhatunk, hogy valamilyen (III) általános képletű 2-nitro-l,3- -diacil-oxi-propán-származékot — a (III) általános kép­letben Rj, R3 és R5 jelentése a fent megadott — abszor­­bens — célszerűen szilikagél —jelenlétében oldószerben melegítünk, vagy indifferens oldószerben alkálifém­­-karbonáttal, -hidrokarbonáttal vagy -acetáttal reagál­tatunk heterogén fázisban, előnyösen forrási hőmérsék­leten, vagy homogén fázisban, előnyösen alkoholos közegben, hidegen. A találmány szerint előállítható (I) általános képletű vegyületek erős mikrobaellenes, elsősorban fungicid hatásúak. A találmányunk szerinti (I) általános képletű vegyü­letekhez hasonló szerkezetű vegyületeknek — az iroda­lom szerint — elsősorban emberre nézve kórokozó hatá­sát ismerték. Az 1 449 540 sz. nagy-britanniai szabadal­mi leírás például a találmányunk szerinti vegyületektől eltérő szerkezetű nitro-alkenol-származékok emberre nézve kórokozó, valamint féreghajtó hatásáról számol be. Korábbi kísérleteink során mi is előállítottunk az (I) általános képletű vegyületekkel analóg szerkezetű l-fenil-2-nitro-l,3-propándiol-származékokat, amelyek fungicid és akaricid, valamint aphicid hatással rendel­keznek. A jelen bejelentésben szereplő vegyületek ezek­hez képest részben erősebb, részben specifikusabb hatá­súak, a nitro-alkenol-származékok pedig a Nigrospora oryza tesztgombát erősebben gátolják. Mindezen eredményekből az következik, hogy a fenti származékok a molekulacsalád hatásspektrumát és alkalmazhatóságát nagymértékben növelik, és lehetővé teszik az egyes növényi betegségek elleni specifikusabb védekezést, az esetlegesen kialakuló rezisztencia esetén pedig a vegyületek egymással helyettesíthetők. A növényvédelmi alkalmazásban perspektivikusnak látszik ezeknek az anyagoknak a permetezőszerként való felhasználása gyümölcsfák lisztharmatos és varasodásos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom