179694. lajstromszámú szabadalom • Láng- és parázsoltó készítmények és eljárás a bontóanyag előállítására
3 179694 4 met szövetségi köztársaságbeli és 1 190 132. sz. nagybritanniai szabadalmi leírásokat. KHCOj és karbamid (1: 1,2 mól) keverékének hevítésével KC2N2H303 öszszetéteiű anyag keletkezik, amely erős lángoltó hatással rendelkezik. Oltási hatásfokát a NaHCOj alapú porok ötszörösének, a KHCOj alapúak 2,5-szörösének becsülik. A KHCOj-diciándiamid adduktum molekulái — előzőekhez hasonlóan — szintén „—COOM” csoportot tartalmaznak, ahol ,.M” K- vagy Na-atomot jelent. Az ilyen adduktumokat megfelelő mennyiségben tartalmazó tűzoitóporok kitűnően alkalmasak „B” és „C" (égő gázok: PB-gáz, hidrogén, metán stb.) osztályú tüzek leküzdésére, önmagukban azonban alkalmatlanok „A” osztályú tüzek oltására. Az 1 941 060. sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás KHC03-karbamid adduktum esetében próbálja — egyéb szempontok figyelembevétele mellett — azon hiányosságot kiküszöbölni, ammóniumfoszfátok és szulfátok adagolása azonban lerontja jelentősen a porkeverék kitüntetett lángoltó képességét. Ennek megtartása érdekében a KHCOj-karbamid adduktum mennyisége 55—60% alá nem csökkenthető. Ilyen körülmények között viszont a parázsló anyagok felületére kiszórt oltóporból nem képződik olvadék, Ijanem csekély tapadóképességű morzsolódó massza keletkezik, azaz a por nem alkalmas „A” osztályú tüzek oltására. A találmány célkitűzése olyan ejjárás kialakítása láng- és parázsoltó keverékek hatóanyagának előállítására, amely az imént említett hátrányos tulajdonságot kiküszöböli. A találmány szerinti készítmény hatóanyagként 15— 'y 95 súly% mennyiségben aj alkálifém- vagy ammóniumszulfát, -hidrogénszulfát, -foszfát és/vagy -hidrogénfoszfát, és/vagy valamely alkálifémborát, bórsav vagy ezek keveréke, és tiokarbamid, dicián-diamid, guanidin, melamin vagy szemikarbazid, vagy b) alkálifémszulfát, -hidrogénszulfát, -foszfát és/vagy -hidrogénfoszfát, és/vagy valamely alkálifémborát, bórsav vagy ezek keveréke és karbamid, vagy c) ammóniumszulfát, -hidrogénszulfát, -foszfát és/ vagy -hidrogénfoszfát, és valamely alkálifémborát, bórsav vagy ezek keveréke és karbamid, valamint kívánt esetben foszforsav kondenzációs termékét és 85—5 súly%, a hatóanyaggal szemben inert tűzoltó adalékot, előnyösen hidrofobizáló, csúsztató, színező, habokkal való összeférhetőséget vagy folyékonyságot biztosító anyagot tartalmaz. A találmány szerint a hatóanyagot úgy állítjuk elő, hogy adott esetben oldószer vagy szuszpendálószer jelenlétében a) karbamidot, tiokarbamidot, dicián-diamidot, guanidint, melamint, szemikarbazidot vagy ezek keverékeit, b) valamely alkálifém- vagy ammónium-szulfátot, -hidrogénszulfátot, -foszfátot és/vagy hidrogénfoszfátot, és/vagy c) valamely alkálifémborátot, bórsavat és/vagy azok keverékeit, 200 °C alatti hőmérsékleten, kívánt esetben foszforsav és/vagy ammóniumkarbonát vagy ammónium-hidrogén-karbonát vagy ezek keveréke és előnyösen nagy fajlagos felületű inert hordozóanyag jelenlétében kondenzáltatunk, és kívánt esetben az oldószert a reakció közben vagy után elgőzölögtetjük, azzal a feltétellel, hogy ha a) komponensként karbamidot és b) komponensként ammóniumsót használunk, a reakciót a c) komponensként felsorolt valamely vegyület jelenlétében végezzük: Az a), illetve h) és a c) csoport anyagai között kondenzációs reakció megy végbe, a reakció során a kiindulási vegyiileteknek megfelelő adduktum, illetve víz keletkezik. A foszforsav harmadik csoport anyagaival molekulavegvületek képzésére hajlamos. Ezért a fenti reakció foszforsav jelenlétében történő kivitelezésénél a foszforsav az illető adduktumokba beépíthető, és előnyösen befolyásolja a keletkező anyag tulajdonságait. Az ilyen hatóanyagon felépített porkeverékek különösen jól alkalmazhatók „A” osztályú tüzek oltására. Szilárd fázisú reakciók esetén a reakció hőmérséklete 80—190 °C, előnyösen 110—168 °C, a nyomás értéke 5—7 kg/cm2. A kiindulási porkeverék hőkezelés előtti homogenizálása növeli a kitermelést. A reakciót végezhetjük adott esetben porlasztva szárítással. Ekkor a reagáló anyagokat olyan oldószerrel hozzuk össze, amely legalább az egyik reakciókomponenst oldja, és a szuszpenzióhoz, illetve az oldathoz a reagensek összmennyiségére vonatkoztatott 3: 1—1: 3 arányban, nagy fajlagos felületű hordozóanyag port is keverhetünk A por (Al-oxidok, szilikátok, perlit, zeolitok, bentonit, azbesztpor stb.) közepes szemcsenagysága kisebb, mint 200 ix. Fajlagos felületük célszerűen 100— 6000 cm2/g. Adagolhatok továbbá egyéb inert anyagok, például BaS04, Ca3(P04)2 stb. is. Az oldószer elgőzölögtetése céljából a szuszpenziót, illetve oldatot forró gázáramba porlasztjuk be. A porlasztó kamrába belépő gáz hőmérséklete 200—550 °C, a kamrából kilépő 100—190 °C. A kiindulási anyagok között lejátszódó reakciók jó hatásfokát a nagy fajlagos felületű hordozóanyag és az (NH4)2C03, illetve NH4HC03 hőbomlása során a kamrában előálló C02-, és NH3-tartalmú vízgőz atmoszféra biztosítja. Az anyag tartózkodási ideje a porlasztva szárítóban 5—25 sec. A találmány szerinti eljárással előállított láng- és parázsoltó adduktumok láng- és parázsoltó porkeverékek hatóanyagaiként nyernek alkalmazást, melyek a hatóanyagot és a hatóanyaggal szemben inert tűzoltó adalékanyagokat tartalmaznak, így például folyékonyságot biztosító anyagokat, hidrofobizáló, felületaktív anyagokat, oltóhabokkal való összeférhetőséget biztosító anyagokat, agglomerizációt gátló anyagokat, a por szórhatóságát elősegítő anyagokat, és/vagy megfelelő térfogatsúlyt biztosító anyagokat, például talkumot, trikalciumfoszfátot, alkálifém-halogenidet, alkálifémfoszfátokat, ammóniumfoszfátokat, ammóniumszulfátot, alkálifémszulfátokat, bórátokat, bórsavat, alkáli- vagy alkáliföldfém-bikarbonátokat és karbonátokat, polimer anyagokat (pl. PVC-t, polietilént, poliamidot, epoxigyantát, poliészter gyantát), báriumfoszfátot, szilikagélt. Ezekben a lángoltó porkeverékekben a lángoltó hatóanyag 15—95%, míg az adalék 5—85%. Az inert anyagok a lángoltó porkeverékek fizikai tulajdonságait, így raktározóképességét, folyékonyságát, töltési tömörségét, hidrofobitását növelik, „A” osztályú tüzeknél kiegészítő oltóhatásuk van. Tartalmazhatnak a találmány szerinti keverékek egy vagy több, alábbiakban felsorolt hatásjavító anyagot is: 1. Nátrium-, kálium- és ammóniumkarbonát, illetve -hidrogénkarbonát. 2. Nátrium-, kálium- illetve ammóniumfoszfátok. 3. Nátrium-, kálium- illetve ammóniumszulfátok. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
