179692. lajstromszámú szabadalom • Kifejezett pólusú villamos szinkrongép forgórész

MAGYAR SZABADALMI 179692 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS J|l§| Bejelentés napja: 1979. IV. 3. (DU—305) Nemzetközi osztályozás: 1fep H 02 K 1/22 H 02 K 19/16 * Közzététel napja: 1982. IV. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. II. 29. Szabadalmas: Dukstau Alexandr Antonovics mérnök, Leningrád Lurie Alexandr Nyeszanyelevics mérnök, Leningrád Golubencov Jurij Szergejevics technikus, Leningrád Gyetyinko Felix Mojszejevics mérnök, Leningrád Pinszkij Grigorij Boriszovics mérnök, Leningrád Szovjetunió ^íjcstilíknáBjlj] E?ab«<JafmlTíi* ^yi-AJDQNV Kifejezett pólusú villamos szinkrongép forgórész 1 A találmány tárgya váltakozó áramú villamos forgó­gép, közelebbről megjelölve kifejezett pólusú villamos szinkrongép forgórésze. A találmány szerinti forgórészt nagy terjedelmű, lassú fordulatszámú, kifejezett pólusú szinkrongépekben lehet alkalmazni. Különösen előnyös alkalmazási területe e forgórésznek a nagyteljesítményű vízierőművek generá­toraiban van. Ismeretes, hogy a kifejezett pólusú szinkrongépek gyártásánál az idő- és költségráfordítás csökkentése ér­dekében az állórész tekercselését — különösen a vízi­­erőművek nagyteljesítményű szinkron generátorai ese­tében — úgy kell kialakítani, hogy az állórész hornyok száma pólusonként és fázisonként minimális legyen. Az állórész pólusai és a fázisok szerinti hornyok csekély száma esetén a villamos forgógép horonyfelharmoniku­sai az EMK-görbéir erősen megnőnek, ami egyrészt energiaveszteséget okoz, másrészt a távbeszélőzavar növeléséhez, továbbá az egyéb zavarszintek nemzetközi­leg megengedett mértékének túllépéséhez vezet. Ismeretes az is, hogy a horony-felharmonikusok el­nyomására a pólusokat a szinkrongép forgórész-koszo­rújának kerületén úgy kell megválasztani, hogy a pólu­sok mágneses tengelye közötti távolságok a forgórész keresztmetszetének és hosszmetszetének az átmérő sík­jában vett metszővonalai között — ahol a pólusok által gerjesztett mágneses fluxusok a legnagyobbak — ne le­gyenek azonosak, s ezt úgy kell végrehajtani, hogy a pó­lusok olyan csoportokat képezzenek, amelyek egymást követően a forgórész kerülete mentén vannak, azon pő-2 lusok száma pedig egyenlő, amelyeknek mágneses ten­gelyei az egyes póluscsoportok tartományában egyenlő távolságban vannak egymástól, s ugyanakkor az egy csoportban levő pólusok mágneses tengelyei között levő 5 távolság is egyenlő, de a különböző póluscsoportok egymás melletti pólusainak mágneses tengelyei között levő távolság nem egyenlő (lásd: Dukstau, A. A. és G. B. Pinski cikkét az „Elektrotechnika” című folyóirat 1978. évi 3. számában, a 31—32. lapokon. „Eljárás a feszült- 10 séggörbe javítására és a távbeszélőzavarok csökkenté­sére.”) A kifejezett pólusú villamos szinkrongép forgórészé­nek kialakítása már ismert. Egy ilyen forgórész úgy van kialakítva, hogy a tömör koszorún foglalnak helyet a 15 pólusok, s ezek a koszorú kerületén egymástól egyenlő távolságban vannak. A horony-felharmonikusok el­nyomása végett a különböző pólusok pólussarui a forgórész belseje felé mutató irányban egymáshoz vi­szonyítva különbözőképpen vannak eltolva, és így a pó- 20 lusok mágneses tengelyei a forgórész szimmetriatenge­lyéhez viszonyítva szintén különböző mértékben el van­nak tolva, úgyhogy a pólusok a fent már leírt elrendezés szerinti csoportokat képeznek (lásd mág: E. Wiedemann és W. Kellenberger munkáját: „Villamos forgógépek 25 tervezése” címen, amely a Springer kiadóvállalat, Berlin, Heidelberg, New York, 1967. évi kiadásában jelent meg, — 369. lap, 365. ábra). A horony-felharmonikusok megnyugtató módon tör­ténő elnyomására ez esetben nagyszámú olyan pólus- 30 típus kialakítására van szükség — s ezeket különböző 179692

Next

/
Oldalképek
Tartalom