179683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramló gázok szilárdanyagtartalmának meghatározására
9 179683 10 Az A2 sina2 A, sina) arányt úgy választjuk meg, hogy a két, a 11 és 26 mikromanométer kitérése (a h2 és hd felemelkedés) az alkalmazott I leszívócsonkhoz tartozó Ap/pd=N hányados esetén egyenlő. A mintavevő berendezés IV légszállító szerkezete részletesebben a 6. és 7, ábrákon van feltüntetve. Ezen IV légszállító szerkezet jellegzetessége, hogy 18 hajtómotorjának meghosszabbított 22 főtengelyére a 20 járókerekek közvetlenül vannak felerősítve, célszerűen felékelve, így a három-öt fokozatú centrifugális fúvó forgásrésze a 18 hajtómotor 22 főtengelyével egy egységet képez és nincs szükség külön csapágyazott tengelyre és tengelykapcsolóra. A külső 19 ház a tökéletes zárás és szerkezeti egyszerűség érdekében osztatlan henger, melyben a megfelelően kialakított 21 visszaterelő lapátokat 24 távtartó gyűrűk rögzítik egymáshoz, ily módon a 20 járókerekek és 21 visszaterelő lapátok a közös 19 házban a 22 főtengelyre egymás után felfűzhetők. Az egyes fokozatok válaszfalainak egyenlő távolságát 23 távtartók biztosítják, míg a 22 főtengelyre felfűzött elemeket 25 záróanya rögzíti. A IV légszállító szerkezet találmány szerinti kialakítása kis súly és méret mellett megfelelő teljesítményt biztosít, tehát könnyen szállítható és kezelhető, ugyanakkor viszonylag rövid idő alatt nagy mennyiségű minta leszívására alkalmas. A IV légszállító szerkezet teljesítménye különböző módszerekkel, célszerűen tirisztoros vezérléssel szabályozható. Az ismertetett találmány szerinti mintavevő berendezés működésmódja a következő : A szerkezeti egységek összeszerelése után az I leszívócsonkot gázárammal szembefordítva a vezetékbe helyezzük és a IV légszállító szerkezet beindításával megkezdjük a leszívást. A IV légszállító szerkezet teljesítményét úgy szabályozzuk, hogy a III nyomásmérő egység 11, ill. 13 vagy 26 mikromanométereinek 12 és 14, ill. 27 mérőcsöveiben a folyadékoszlopok magassága azonos legyen. A mérés előtt az osztottkamrás 13 mikromanométert a 17 válaszfal megfelelő elhelyezésével, a két 28 és 29 csőből álló 26 mikromanométert pedig a mozgatható 28 cső a! szögének beállításával az alkalmazott I leszívócsonk geometriájának megfelelő nyomásarány megvalósítására állítjuk be. Mérés után a II leválasztó egységet kiemeljük az 1 szondaszárból és megfelelően lezárva tároljuk. A találmány szerinti eljárás, illetve berendezések révén a vezetékben áramló gázok szilárdanyag-tartalmát egyszerűen szabályozható izokinetikus mintavétel és nagy teljesítmény mellett nagy pontosságú méréssel lehet meghatározni, nincs szükség külön térfogatáram-mérő eszközre, amely alkalmazásánál a gázállapot mintavétel közbeni változását figyelembe kell venni, emellett a mintavevő berendezés könnyű és egyszerűen kezelhető. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás áramló gázok szilárdanyag-tartalmának meghatározására, ahol a főgázáramból egy részáramot szívunk le, amelynek térfogatát mérjük, a részáram szilárdanyag-tartalmát pedig belsőtéri leválasztással leválasztjuk és súlyméréssel meghatározzuk, azzal jellemezve, hogy a mintavétel helyén a leszívócsonkkal három különböző nyomásértéket érzékelünk : a főgázáram össznyomását (pö) és statikus nyomását (pst), valamint a részáram statikus nyomását (pS2) a leszívócsonkban, ezeket a nyomásértékeket két nyomáskülönbség-érzékelőhöz vezetjük, az egyikhez a főgázáram össznyomását 5 (pö) és statikus nyomását (pst), amelyek különbsége, vagyis a főgázáram dinamikus nyomása (pd) a főgázáram helyi áramlási sebességének négyzetével arányos, a másik nyomáskülönbség-érzékelőhöz pedig a főgázáram össznyomását (pö) és a részáram leszívócsonkban mért 10 statikus nyomását (psz), amelyek közötti nyomáskülönbség (Ap) a leszívott térfogatáram négyzetével arányos, és a mintavétel alatt a két nyomáskülönbség-érzékelő kitéréseinek arányát, ahol a kitérések közül az egyik a főgázáram dinamikus nyomásának (pd), a másik pedig 15 a főgázáram össznyomása (pö) és a részáram statikus nyomása (ps2) közötti nyomáskülönbségnek (Ap) felel meg, a részáram elszívását biztosító légszállító szerkezet teljesítményének szabályozásával meghatározott értéken tartjuk. (Elsőbbsége: 1979. IV. 23.) 20 2. Berendezés áramló gázok szilárdanyag-tartalmának meghatározására, amely berendezésnek szondaszára, a szondaszár egyik végére csatlakoztatott leszívócsonkja, szondaszárba épített belsőtéri leválasztó egysége, a leszívócsonk nyomáskivezetéseihez csatlakoztatott nyo- 25 másmérő egysége, valamint a szondaszár leszívócsonkkal ellentétes végéhez csatlakoztatott légszállító szerkezete van, azzal jellemezve, hogy a leválasztó egység (II) a leszívócsonk (I) közvetlen közelében van elhelyezve, a leszívócsonknak (I) pedig előrenyúló, a főgázáram össz- 30 nyomását (pö) érzékelő csövekkel (3) ellátott kettős fala van, amelynek külső palástjában (4) a főgázáram statikus nyomását (pst) érzékelő rés (6), belső palástjában (5) pedig a leszívott részáram statikus nyomását (ps2) érzékelő rés (7) van kiképezve, mimellett ezen érzékelő- 35 helyek meghosszabbításaként nyomáskivezető csövek (2) vannak kialakítva, amelyek a nyomásmérő egység (III) megfelelő mérőpontjaival vannak összekötve. (Elsőbbsége: 1979. IV. 23.) 3. Berendezés áramló gázok szilárdanyag-tartalmának 40 meghatározására, amely berendezésnek szondaszára, a szondaszár egyik végére csatlakoztatott leszívócsonkja, szondaszárba épített belsőtéri leválasztó egysége, a leszívócsonk nyomáskivezetéseihez csatlakoztatott nyomésmérő egysége, valamint a szondaszár leszívócsonk- 45 kai ellentétes végéhez csatlakoztatott légszállító szerkezete van, azzal jellemezve, hogy a leválasztó egység (II) a leszívócsonk (I) közvetlen közelében van elhelyezve, a nyomásmérő egység (III) pedig két nyomáskülönbségérzékelőből, célszerűen egy, a főgázáram dinamikus 50 nyomását (pd) érzékelő, önmagában ismert ferdecsöves mikromanométerből (11) és egy, a leszívott részáram mennyiségére jellemző nyomáskülönbséget (Ap) érzékelő mikromanométerből (13, ill. 26) áll, amely utóbbinak két, egymással alul közlekedő, egymáshoz képest 55 változtatható keresztmetszet-arányú folyadéktere van, mimellett a két mikromanométer (11, 13, ill. 26) mérőcsövei (12, 14, ill. 27) egymás mellett, egymással párhuzamosan vannak elrendezve. (Elsőbbsége: 1979. IV. 23.) 6C 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a leszívott részáram mennyiségére jellemző nyomáskülönbséget (Ap) érzékelő mikromanométernek (11, 13) belső terét két folyadéktérre osztó, áthelyezhető függőleges válaszfala (17) van. (Elsőbbsége: 65 1979. IV. 23.) 5