179672. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liposzómák vizes oldatának előállítására
11 179672 12 A finom emulziót 15 ’C-on és 10 torr nyomáson 3 óra alatt bepároljuk. Ekkor tiszta liposzóma-oldatot kapunk. Egy minta vizsgálata (kromatográfiás elválasztás Sepfiadex G—50-en) alapján megállapítottuk, bogy a bekapszulázás hatásfoka mintegy 85%. 9. példa Ebben a példában aszimmetrikus fallal körülvett liposzómák előállítását szemléltetjük. A falnak van egy foszfolipides belső rétege, amely dipalmitoil-foszfatidil-kolínt tartalmaz, és egy külső rétege, amely tojás-lecitin és foszfatidil-szerin keverékét tartalmazza. Az ilyen liposzómákat az alábbiak szerint állítjuk elő: 3 ml dibutiléterhez hozzáadunk 0,1 ml vizes oldatot, amely literenként 0,001 mól 3,9-bisz-dimetilaminofenazotiónium-kloridot és 0,015 mól nátriumkloridot, valamint 55 mg dipalmitoil-foszfatidil-kolint tartalmaz. A keveréket az 1. példa szerinti módon sugározzuk be ultrahanggal. Ekkor mikroszkopikus hólyagocskákat (liposzóma-prekurzorokat) tartalmazó átlátszó szerves oldatot kapunk. Ebben az előbbi színes vizes oldat dipalmitoil-foszfatidil-kolin réteggel van körülvéve. A szerves oldatot ezután 20 percig centrifugáljuk 8000 g értéken. Ekkor egy tiszta felső fázist kapunk, valamint egy áttetsző kék alsó fázist, amely a centrifugális erő hatására agglomeráiódott mikroszkopikus hólyagocskákat tartalmazza. Ezt a meglehetősen sűrű géles fázist egy 10 ml-es edényben egy spatulával összekeverjük tojás-lecitin és foszfatidil-szerin 20: 1 mól-arányú keverékének 0,3 ml mennyiségű, 200 mg/ml koncentrációjú dibutiléteres oldatával. A ragacsos masszához ezután 5 ml 0,15 mólos vizes nátriumklorid oldatot adunk, és a keveréket mágneses keverővei erőteljesen mozgatjuk. A massza fokozatosan diszpergálódik, és 10—15 perc múlva jó homogenitású átlátszó oldatot kapunk, amely vegyes falú liposzómákat tartalmaz szuszpendálva. A fal külső rétege tojás-lecitin és foszfatidil-szerin keverékéből, belső rétege pedig dipalmitoil-foszfatidil-kolinból áll. 10. példa Inzulint tartalmazó liposzóma-prekurzorokat készítünk az 1. példa szerinti módon. Ekkor azonban az 1. példa szerinti eljárás folytatása helyett azonnal emulgeáljuk a mikroszkopikus hólyagocskákat tartalmazó oldatot 0,9%-os vizes nátriumklorid oldatban, a szerves oldatot azonban előbb szobahőmérsékleten, csökkentett nyomáson (20 torr) koncentráljuk. A szerves oldószerek elpárologtatása után az edény alján olajos áttetsző réteg marad vissza, amely agglomérait mikrohólyagocskákat tartalmaz. Az edénybe ekkor 7 ml 0,9%-os vizes nátriumklorid oldatot töltünk, és az olajos fázist mágneses keverő segítségével diszpergáljuk a vizes közegben. Az olajos fázis fokozatosan eltűnik. 10—15 perc múlva átlátszó homogén oldatot kapunk, amely szuszpendáiva tartalmazza a kívánt liposzómákat. Az oldatot Sephadex 4 B-n kromatografáljuk (Pharmacia, Svédország). Az analitikai vizsgálat tanúsága szerint a kiindulási inzulinmennyiség 52%-a került a liposzómákba. 40 g lecitin, 600 ml dibutiléter és 10 g/liter inzulint tartalmazó 400 ml 0,9%-os nátriumklorid oldat keverékét Vtinisonic homogenizátorral (Ultrasonics Ltd., Nagy-Britannia) homogenizáljuk. Stabil tejszerű oldatot kapunk, amelyet azután egy 4 literes edénybe töltünk. Az edény 2 liter 0,9%-os nátriumklorid oldatot tartalmaz. A szerves szuszpenziót és a vizes közeget 15 percig emulgeáljuk egy emulgeáló keverővei. Ezután a szerves oldószert levegővel való sztrippeléssel eltávolítjuk. Ez utóbbi műveletet oly módon hajtjuk végre, hogy a keveréket lefelé vezetjük egy olyan oszlopon, amelyen felfelé levegőáram halad át. Az oldószergőzökkel telített levegőt az oszlop tetején összegyűjtjük. Inzulint tartalmazó liposzómák átlátszó homogén oldatát kapjuk. 11. példa 12. példa 3 ml dibutilétert, 10 mg/ml inzulint tartalmazó 1 ml 0,9%-os nátriumklorid oldatot, 125 mg lecitint, valamint 2 g I mm átmérőjű üveggyöngyöt betöltőnk egy erős falú 10 ml-es Pyrex csőbe. A csövet lezárjuk és egy rázógépre helyezzük. 30 percig rázzuk percenként 100 lengéssel. Meglehetősen homogén tejszerű oldatot kapunk, amelyet betöltőnk egy 30 ml 0,9%-os nátriumklorid oldatot tartalmazó 100 ml-es edénybe. Ezután a szerves fázist a 2. példában ismertetett módon nitrogéní ramban elpárologtatjuk. 20—30 perc múlva a iiposzónák tiszta oldatát kapjuk. A liposzómák inzulint tartalmaznak. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás liposzómák vizes oldatának vagy szuszpenziójának előállítására, egy kapszulázandó anyag első vizes fázisát keveréssel, homogenizál ássál, gázátfúvatással, porlasztással vagy 10—20 kHz rezgésszámú hangvagy ultrahang rezgés segítségével egy vízzel nem elegyedő vagy vízzel gyengén elegyedő oldószerben egy XY képletü lipid —ahol X jelentése hidrofil-lipofób csoport és Y jelentése hidrofób lipofil csoport — és/vagy egy ZW képletű felületaktív anyag — ahol Z jelentése hidrofil csoport és W jelentése hidrofób csoport —jelenlétében diszpergálva, azzal jellemezve, hogy az így kapott, a kapszulázandó anyag lipiddel vagy felületaktív anyaggal körülvett hólyagocskáinak «*- ahol a hidrofil csoportok befelé, illetve a hidrofób csoportok kifelé irányulnak — a lipidet vagy a felületaktív anyagot fölöslegben tartalmazó oldatát vagy szuszpenzióját egy második vizes közeggel emulgeáljuk, és az emulgeálás előtt vagy után a vízzel nem elegyedő vagy vízzel gyengén elegyedő oldószert bepárlással eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy lipidként lecitint, foszfatidiletanolamint, lizolecitint, lizofoszfatidil-etanolamint, foszfátidil-szerint, foszfatidil-inozitot, szfingomielint, kardiolipint, foszfatidilsavat, cerebrozidokat, sztearilamint vagy dipalmitoil-foszfatidilkolint használunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy XY és/vagy ZW általános képletű vegyületekként legalább egy foszfolipid és legalább egy foszfolipidtő! eltérő lipid, előnyösen koleszterin 'agy tokoferol keverékét használjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
