179652. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés test (ek) vagy közeg helyzetét, lletve helyváltoztatásának mértékét reprezentáló fizikai jellemző (pl. sebesség, távolság, szint,) közvetett meghatározására
7 179652 megváltozik, mely változást a 2 jelátalakító további fokozata önmagában ismert módon átalakítja, illetve felerősíti. Ez a felerősített kimenőjel jut pl. erősítő-, szűrő-, jelformáló áramköröket, időzítő- és kapuáramköröket, valamint komparálást biztosító szerveket tartalmazó összehasonlító és logikai egységbe, melynek kimenetére akkor jut egységnyi villamos impulzus, ha az érzékelt hőmérséklet a komparálási szintet meghaladó jelet váltott ki. Az egységnek lehet a mérés indítására vonatkozó utasítást fogadó szerve, a mérést letiltó szerve stb. Végeredményben a 2 jelátalakító a legegyszerűbb kiviteltől a legbonyolultabb kivitelig bármely változata lehet, lényeges, hogy a bemenete képes legyen a P pálya meghatározott pontján uralkodó pillanatnyi hőmérséklet (hőmérsékleteloszlás) érzékelésére, és a kimenetére akkor szolgáltasson uniformis impulzust, ha a bemeneten érzékelt hőmérséklettel arányos közbenső jel a komparálási szintet meghaladja. A kimeneti impulzusokat az 5 számlánc regisztrálja. Ez a most leírt kivitelnél egyirányú. Az 5 számlánc kimeneti állapotát — folyamatosan, ciklikusan vagy indítójel hatására esetenként — a további 6 jelfeldolgozó eszköz hozza a szükséges formába (kijelzi, regisztrálja, tovább alakítja). Az ábrán a V jel azt az esetet illusztrálja, melyben a 4 ütemadó nemcsak a termikus impulzus kibocsátását indítja, de az 5 számlánc kimenő állapotának további feldolgozását is a 6 jelfeldolgozó eszköz által (4b kimeneten és 6b bemeneten át). Ha a közeg a P pálya mentén mindkét irányban haladhat, mindössze két további intézkedés szükséges. A szaggatott vonallal ábrázolt további termikus/villamos 3 jelátalakítót rendezzük el a P pálya mentén, az első Xj ponttól a másik — pl. hátra------x irányban adott további L2 távolságra — célszerűen N=M- levő további második x3 pontban és az 5 számláncot nem egyirányú számláncként, hanem reverzibilis számláncként alakítjuk ki, s annak további 5b bemenetére csatlakozik a további termikus/villamos 3 jelátalakító 3a kimenete. Természetesen nem szükséges reverzibilis számlánc használata, de akkor a további második x3 pontban elrendezett további termikus/villamos 3 jelátalakító 3a kimenetére további számláncot kell csatlakoztatni és akár mindkét számlánc külön-külön csatlakozik kijelzőkre, regisztrálókra, jelfeldolgozó készülékekre, akár pedig a két számlánc egyazon további jelfeldolgozó készülék egy-egy bemenetére csatlakozik, mely azután az eredő eredményt adja ki akár kijelzés, akár regisztrátum, akár tovább feldolgozható hordozó jel alakjában. A további jelfeldolgozás sokféle változatát nem szükséges részletezni, a mindenkori alkalmazási hely konkrét igényei szerint azt szakember megválaszthatja. A leírt berendezéssel a gyakorlatban előforduló mérések zöme szobahőmérsékleten történik, itt az infravörös sugárzás nagyrészt a 10 jzs-os hullámhossz környékére esik. Az alkalmazott optikai rendszert ilyenkor erre a hullámtartományra érzékenyen kell kialakítani. Az érzékelés távolságától, a mintavételi ciklusonként a közegre kibocsátott nyomjelző hőfoltok” méretétől függően az optika gyújtótávolsága a mikroszkóp jelleg és a íeleobjektívszerű kialakítás között változhat. így az érzékelő és a közeg közötti távolság a néhány mm és a többszáz m távolságok között ingadozhat. Természetesen ennek megfelelően egyszerűbb vagy bonyolultabb a berendezés felépítése és kialakítása. A találmány szerinti berendezésnek lehet olyan kiviteli aiakja, mely méreténél, súlyánál fogva elrendezhető mozgó tárgyakon, pl. járműveken, s ekkor tereptárgyakhoz viszonyított sebesség is mérhető ezen a módon A 2. és a 3. ábra szemlélteti a „nyomjelző foltok” elrendeződését olyan esetben, amikor a közeg pl. haladó szalag. Ha a 2a ábra szerinti eloszlásban közlünk termikus impulzusokat a P pálya adott térpontjával, akkor a szalagon a 2b ábrán látható minta szerint lesznek ugrásszerű felületi hőmérsékleti változások, ha a 3a ábra szerinti eloszlásban adjuk a termikus impulzusokat, a minta a 3b ábra szerinti lesz. A 4 ábrán vázolt mérési elrendezés csővezetékben áramló közeg sebességének mérésére alkalmas pályaszakasz. A 401 csővezetékben a nyíllal jelölt irányban áramlik a közeg, s eközben áthalad a 401 csővezeték mentén elrendezett 1 impulzusadó mellett. A 4. ábrán és az 5a ábrán mutatott 1 impulzusadó a 401, illetve 51 csővezeték belső palástján kialakított vagy elrendezett 402, illetve 52 fémfólián át közli a hőimpulzust. Ezt a hőimpulzust a villamos 403 tápforrás impulzuskimenetéröl (403a, b kapcsok) a hullámos felületű 402, illetve 52 fémfóliára csatolt villamos e iergiaimpulzus hőhatása hozza létre. A 4. ábra szerinti kivitelnél a csatolás galvanikus, a 402 fémfólia 412 és 413 kivezetésein át. Az 5a ábra szerinti kivitelnél a 403 tápforrás által villamos impulzussal gerjesztett nagyfrekvenciás 53 tekercs csatolja induktív térrel az 52 fémfóliára a hőhatást kiváltó energiát. Az 5b ábrán mutatott 1 ímpulzusadónak van az 501 csővezeték külső palástjához illeszkedő 511 közegtára, melyből indítójel hatására az 501 csővezeték falában kialakított 510 furato(ko)n át a kívánt hőimpulzus kiváltásához szükséges mennyiségű közeget juttatunk az 501 csővezeték belterébe. Ha ez a közeg endoterm vagy exoterm vegyi reakció révén létesít az áramló közeg meghatározott térfogatelemében hőcserét, akkor az 510 furat(ok)nál szelephatású nyílászárót alakítunk ki vagy rendezünk el, célszerűen olyan módon, hogy a közlekedés időszakos létesítése az 511 közegtár és az 501 csővezeték belseje között adagoló jellegű legyen. Az 511 közegtár ugyanakkor olyan közeget is tárolhat, melynek a környezeti hőmérséklethez viszonyítva hevített vagy hűtött állapota folytán a közegnek az 501 csővezeték belsejébe jutása esetén hőkiegyenlítési folyamat megy végbe, s ennek folytán nő vagy csökken az adott térfogatelem átlagos hőmérséklete az áramló közeg átlagos (általában a környezetivel megegyező) hőmérsékletéhez képest. Az 5b ábrán azt a változatot mutatjuk, melynél az 511 közegtárban a környezeti hőmérséklethez képest nagyobb hőmérsékletre hevített levegőt tárolunk. A mutatott kivitelnél az 511 közegtár belterét két szembenfekvő oldalon egy-egy helytálló 508 és 509 fal határolja, az egyik 509 falon kívül 503 elektromágnes van elrendezve, melynek az 501 csővezetéket körülfogó, az 509 fallal párhuzamos síkú 504 horgonya két részre osztja az 511 közegtár belterét oly módon, hogy az egyik helytálló 509 falat az 504 horgony külső peremével légzáróan összekötő rugalmas 507 membrán közrefogja az 511 közegtárnak az 510 furattal (furatokkal) közlekedő rekeszét, míg az 504 horgonynak az 501 csővezetéket 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
