179634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés nemlieáris torzítás mérésére
11 179634 12 generátor kimenete csatlakozik. A 116 óragenerátor periódusideje jóval rövidebb, mint a 113 komparát or kimenetén megjelenő legrövidebb impulzus időtartama. A 116 óragenerátor kimenete továbbá egy 117 programozható frekvenciaosztó vezérlőbemenetével is össze van kötve, amely az alapjelet állítja elő digitális formában. A különbségképző áramkört egy 118 reverzálható számlánc alkotja, amelynek egyik irányú léptető bemenetére a 115 kapuáramkör kimenete, másik irányú léptető bemenetére a 117 programozható frekvenciaosztó kimenete csatlakozik. A 118 reverzálható számlánc két léptetési irányának megfelelő kimenetei egy-egy K kapcsolóáramkör vezérlőbemenetére csatlakoznak. A K kapcsolóáramkör a 114 átlagoló bemenetére R7, illetve R8 ellenálláson keresztül UR pozitív, illetve negatív feszültséget kapcsol a két léptetési irány impulzusszámai közötti különbségnek megfelelően. Jóllehet, ez a digitális felépítésű áramkör bonyolultabb; azonban sokkal nagyobb mérési pontosságot tesz lehetővé. Az inverz-eloszlásképző áramkörök kimenetén megjelenő feszültséget normalizálni kell abban az esetben, ha az azok bemenetére vezetett mérőjel szintje a bemenetén nincs szabályozva. E célból a 110 inverz-eloszlásképző egység kimenetei és a 140 különbségképző egység bemenetei közé 130 normalizáló egység van közbeiktatva, amely lényegében analóg osztóáramkörökből álló 131, 132, 133 normalizáló áramköröket tartalmaz. A 131, 132, 133 normalizáló áramkörök osztóbemenetére egy, a torzított mérőjel szintjét egyenirányító 2 AC/ DC konverter kimenete csatlakozik. Abban az esetben, ha a 110 inverz-eloszlásképző egység bemeneteire jutó torzított mérője] szintjét egy 1 bemeneti egység állandó szinten tartja, úgy a 130 normalizáló egység elmaradhat. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás villamos négypólusok nemlineáris torzításának mérésére, amelynek során a mérőjelet a mérendő villamos négypóluson keresztülvezetjük, majd a négypólus által torzított mérőjel eloszlásfüggvényének adott pontjával arányos eloszlásjelet állítunk elő úgy, hogy a torzított mérőjelet egyenirányítjuk, és alapjelet állítunk elő, amellyel a mérőjel szintjét összehasonlítjuk, és azon időtartamokban, amikor a mérőjel szintje az alapjel szintjét meghaladja, állandó amplitúdójú impulzusokat állítunk elő, és az eloszlásjelet ezen impulzusok integrálásával állítjuk elő, majd az eloszlásjelet referenciajellel hasonlítjuk össze, azzal jellemezve, hogy a torzított mérőjelet legalább két különböző, az egyen irányított jellel arányos alapjellel hasonlítjuk össze, és az így előálló különböző eloszlásjeleket különböző szintű referenciajelekkel hasonlítjuk össze, és az egyes különbségekből a torzítási tényezőt (k) aritmetikai úton állítjuk elő. 2. Eljárás villamos négypólusok nemlineáris torzításának mérésére, amelynek során a mérőjelet a mérendő villamos négypóluson keresztülvezetjük, majd a négypólus által torzított mérőjelet egyenirányítjuk és alapjelet állítunk elő, a torzított mérőjel szintjét az alapjel szintjével összehasonlítjuk, és azon időtartamokban, amikor a mérőjel szintje az alapjel szintjét meghaladja, állandó amplitúdójú impulzusokat állítunk elő, azzal jellemezve, hogy a torzított mérőjelet legalább két különböző, az egyenirányítóit jellel arányos alapjellel hasonlítjuk össze, majd az egyes impulzussorozatok amplitúdója és az ezekhez rendelt egy-egy referenciajel szintje közötti különbség átlagolásával eloszlás-különbségi jelet állítunk elő, és az egyes hibajelekből a torzítási tényezőt aritmetikai úton állítjuk elő. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mérőjelet az effektiv értékének megfelelő alapjellel, valamint nulla feszültséggel hasonlítjuk össze, és a referenciajel a torzítatlan mérőjel effektiv értékének, illetve nulla feszültségnek megfelelőjel. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a referenciajeleket a torzítatlan mérőjelből állítjuk elő úgy, hogy abból a vizsgált szinteknek megfelelő eloszlásjeleket állítjuk elő. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a mérést Gauss-eloszlású sávhatárolt fehér zajjellel végezzük, amelyből a páros rendű torzítási tényező (k2) a k?=3,59Fy(0)-l,79 összefüggéssel állítjuk elő, ahol az Fy(0)=a nulla feszültséghez tartozó eloszlásjel értéke, és a páratlan rendű torzítási tényezőt (k3) a k3= 1,74—2,07Fy(Sy) összefüggéssel állítjuk elő, ahol az Fy(8y)=az effektiv értéknek megfelelő egyenfeszültséghez tartozó eloszlásjel értéke, amelyekből a harmonikus torzítási tényezőt (k) az önmagában ismert k=Ai4-k§ összefüggéssel állítjuk elő. 6. Eljárás villamos négypólusok nemlineáris torzításának mérésére, amelynek során a mérőjelet a mérendő villamos négypóluson keresztülvezetjük, azzal jellemezve, hogy a torzított mérőjel inverz-eloszlás függvényének legalább két különböző pontjához rendelt alapjeleket állítunk elő, és a torzított mérőjelet olyan vonatkoztatási feszültséggel hasonlítjuk össze, amelyeket addig változtatunk, amíg a torzított mérőjel és az alapjelek összehasonlításából önmagában ismert módon előállított eloszlásjelek értéke az alapjelek értékével megegyezik, amiutáii a vonatkoztatási feszültségek az inverzelosz’ásjclek és az inverz-eloszlásjeleket a torzítatlan mérőjel inverz-eloszlás függvényének a legalább két különböző pontjával arányos referenciajelekkel hasonlítjuk össze, és az egyes különbségekből a torzítási tényezőt (k) aritmetikai úton állítjuk elő. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az inverz-eloszlásjeleket a torzított mérőjel egyenirányított feszültségével arányosan norrr.alizáljuk, majd ezután hasonlítjuk össze a referenciajelekkel. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a referenciajeleket a torzítatlan mérőjelből állítjuk elő úgy, hogy abból a vizsgált szinteknek megfelelő inverz-eloszlásjeleket állítjuk elő. 9. Kapcsolási elrendezés az 1. vagy 3—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás megvalósítására, amelynek a torzított mérőjelet fogadó bemenete egyrészről alapjelképző egység bemenetére, másrészről eloszlásjelképző egység bemenetére csatlakozik, az alapjelképző egység kimenete az eloszlásjelképző egység másik bemenetére csatlakozik, az eloszlásjelképző egység kimenete kü5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
