179634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés nemlieáris torzítás mérésére
5 179634 6 rendű, és harmadrendű torzítási tényezők jó gyakorlati közelítéssel kiszámíthatók : k2-/2-Fy(0)—Fx(0) Sx- F'(0) ’ ^ 1 FX(8X)—Fy(Sy) 3 2 SX-F'(8X) • Ezen összefüggésekkel kapcsolatban például érdemes arra felfigyelni, hogy Gauss-eloszlás esetén Sx ■ Fx(0)= =0,394 és 8X • F'(8X)=0,242, miáltal a fenti összefüggések nevezői konstansok, továbbá arra, hogy Fx(0)=0,5 és FX(8X)=0,8413, miáltal a számlálóban szereplő tagok közül is csak a kimeneti eloszlásfüggvény egy-egy pontját kell lemérni. Meg kell jegyezni, hogy a fenti összefüggéseket eredményező levezetésekben szereplő sorfejtések bővítésével pontosabb összefüggések is nyerhetők, melyek azonban a példaként közöltekkel nagy rokonságot mutatnak. A találmány szerinti eljárás egy lehetséges változata szerint a mérendő villamos négypóluson keresztülvezetett mérőjel inverz-eloszlásfüggvényének legalább két különböző pontjához rendelt alapjeleket állítunk elő, és a torzított mérőjelet olyan vonatkoztatási feszültséggel hasonlítjuk össze, amelyeket addig változtatunk, amíg a torzított mérőjel és az alapjelek összehasonlításából önmagában ismert módon előállított eloszlásjelek értéke az alapjelek értékével megegyezik, amiután a vonatkoztatási feszültségek az inverz-eloszlásjelek és az inverzeloszlásjeleket a torzítatlan mérőjel inverz-eloszlás függvényének a legalább két különböző pontjával arányos referenciajelekkel hasonlítjuk össze, és az egyes különbségekből a k torzítási tényezőt aritmetikai úton állítjuk elő. A találmány egy előnyös foganatosítási módja szerint az inverz-eloszlásjeleket a torzított mérőjel egyenirányítóit feszültségével arányosan normalizáljuk, majd ezután hasonlítjuk össze a referenciajelekkel. Abban az esetben, ha a mérője! eloszlásfüggvénye nem ismeretes, akkor a referenciajeleket a torzítatlan mérőjelből állítjuk elő úgy, hogy abból a vizsgált szinteknek megfelelő inverz-eloszlásjeleket állítjuk elő. E szerint az eljárási változat szerint a torzított mérőjel előre megadott P; eloszlásértékeihez tartozó feszültséget állítunk elő, amely arányos a Pj eloszlásértékek y^F-“1^) inverzével, amit a 8. ábrán szemléltetünk. A torzított mérőjel inverz-eloszlásának vizsgálata alapján a páros- és páratlan rendű k2 és k3 torzítási tényezők az alábbi összefüggésekkel állíthatók elő : o ,/y (Y2+Y4)-(Y1+Y3 2 v ( Y2~ Y4)—64( Y (—Y3) ^-Y^-ÇY.-Y,) 3 64(YrY2)-(Y2-Y4) ‘ A találmány szerinti eljárás első változatának foganatosítására szolgáló kapcsolási elrendezésnek a torzított mérőjelet fogadó bemenete egyrészről alapjelképző egység bemenetére, másrészről eloszlás-jelképző egység bemenetére csatlakozik, az alapjelképző egység kimenete az eloszlásjelképző egység másik bemenetére csatlakozik, az eloszlásjelképző egység kimenete különbségképző egységgel van összekötve, a különbségképző egységre csatiakozik továbbá egy referenciajelképző egység, amelynél a találmány szerint az eloszlásjelképző egység- 5 ben legalább két eloszlásjelképző áramkör van, amelyek egyik bemenete a torzított mérőjelet fogadó bemenettel van összekötve, az alapjelképzőegységben AC/DC konverter van, amelynek kimenetére súlyozó áramkörök csatlakoznak és az egyes súlyozó áramkörök kimenete 10 az egyes eloszlásjelképző áramkörök másik bemenetére van vezetve, továbbá a különbségképző egységben különbségképző áramkörök vannak, amelyek egyik bemenete az egyes eloszlásjelképző áramkörök kimenetével van összekötve, a referenciajelképző egységben re- 15 ferencia jelforrás kimenetére csatlakozó súlyozó áramkörök kapcsolódnak, amelyek kimenete a különbségképző áramkörök másik bemenetére van vezetve, és a különbségképző áramkörök kimenete aritmetikai egység bemenetelre csatlakozik, ennek kimenete pedig a k tor- 20 zítási tényező értékét kijelző megjelenítőre van vezetve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy olyan változatánál, amelynél a torzított mérőjelet fogadó bemenet egyrészről alapjelképző egység bemenetére csatlakozik, a találmány szerint a bemenet legalább két 25 eloszlás-különbség jele áramkör bemenetére is csatlakozik, az alapjelképző egységben AC/DC konverter van, amelynek kimenetére súlyozó áramkörök csatlakoznak és az egyes súlyozó áramkörök kimenete az egyes eloszlás-különbségi jelet előállító áramkörök bemeneté- 30 re van vezetve, az egyes eloszlás-különbségi jelet előállító áramkörök bemenetét egy komparátor bemenete alkotja, amely komparátor kimenete különbségképző áramkörön keresztül átlagoló bemenetére csatlakozik, a különbségképző áramkör másik bemenetére referencia- 35 jelképző egység csatlakozik, a referenciajelképző egységben referenciajelforrás kimenetére csatlakozó súlyozó áramkörök kapcsolódnak, amelyeknek a kimenete van a különbségképző áramkörök másik bemenetére kötve, továbbá az átlagoló kimenete aritmetikai egység be- 40 meneteire csatlakozik, ennek kimenete pedig a k torzítási tényező értékét kijelző megjelenítőre van vezetve. A találmány szerinti eljárás második változata foganatosítására szolgáló kapcsolási elrendezés változatát a találmány szerint az jellemzi, hogy inverz-eloszlásképző 45 egysége van, amelynek egyik bemenetére a torzított mérőjelet fogadó bemenet van vezetve, további bemenetéire alapjel előállító egység kimenetel csatlakoznak, az inverz-eloszlásképző egység kimenetei különbségképző egység bemenetelre vannak vezetve, a különb- 50 ségképző egység további bemenetelre referencíaegység kimenetei csatlakoznak, és a különbségképző egység kimenetei aritmetikai egységre vannak vezetve, amelynek kimenete a k torzítási tényező értékét megjelenítő kijelzőre csatlakozik. 55 A találmány szerinti eljárásokat foganatosító kapcsolási elrendezéseket az alábbiakban néhány, a mellékelt rajzokon is bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti torzításmérő tömb- 60 vázlata, amelyben a torzítási tényezőt a torzított mérőjel eloszlásfüggvényének vizsgálatával határozzuk meg, a 2. ábra egy eloszlásjelképző áramkör kapcsolási elrendezését mutatja, a 3. ábrán a 2. ábra szerinti kapcsolási elrendezés jel- 65 alakjai láthatók, 3
