179625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás méztartalmú élelmiszer kompozíciók előállítására

SZABADALMI 179625 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS Bejelentés napja: 1980. II. 08. (286/80) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: A 23 L 1/08 országos' Közzététel napja: 1981. IX. 28. ^STszabadalmi-^ ( . Szabadalmi Tár találmányi Megjelent: 1984. VIII. 31. ^-^TUaIDQNA___ HIVATAL Vajda Gábor élelmiszervegyész 50%, dr. Ravasz László okleveles vegyészmérnök 30%, Karácsonyi Béla okleveles vegyész 20%, Budapest Eljárás meztartalmú élelmiszerkompozíciók előállítására 1 A találmány tárgya eljárás méztartalmú, képlékeny élelmiszerkompozíciók előállítására. A méz a mindennapi táplálkozásban kedvelt élel­miszer, amelyet a táplálkozásélettan nagy szénhidrát - -tartalma ellenére is előnyben részesít. j A méz főtömegében invert cukrot (dextrózt, le­­vulóz), kisebb mértékben szerves savakat, viaszt és karotint tartalmaz, kedvező élettani hatása azonban nem kizárólag összetételének tulajdonítható. A méznek vitamin és enzimtartalma is van és a táplál- io kozásélettan szerint fogyasztása az élőszervezet ellen­­állóképességét minden életkorban előnyösen fokozza. A forgalomban levő mézfajták két típusra oszthatók, az egyik a több.dextrózt tartalmazó, kikristályosodó (grízesedő) vegyes virágméz, a másik a folyékonyan 15 maradó, a déxtróz helyett több fruktózt tartalmazó akácméz. A mézfogyasztás elterjedésének bizonyos korlátái vannak. Ezek egyrészt a méz állagával és eltartható­ságával, másrészt kissé émelygős ízével függnek össze, 20 gyakran pedig a fogyasztók túlzott szénhidráttar­talmától idegenkednek. Ezek a tényezők a méz fel­­használását a vendéglátóiparban és az élelmiszeripar­ban korlátozzák, jóllehet a méz kellő mennyiségben áll rendelkezésre és fokozott felhasználása élettanilag 25 előnyös hatása miatt is fontos célkitűzés megvaló­sítását jelentené. Utaltunk arra, hogy a méz szirup­­szerű állaga adagolását nehezíti pl. a vendéglátóipar­ban, mivel elcseppenésre hajlamos, ezért nem szívesen alkalmazzák. A méz jellegzetes ízét nemcsak natúr 30 állapotban, hanem a sütőipari felhasználásnál is meg­őrzi, azonban hő behatására az élettani szempontból fontos tulajdonságai részben veszendőbe mennek. A méz ízének módosítása natúr állapotban való felhasz­nálásnál a technika mai állása szerint nem vált isme­retessé. Az ízmódosításon kívül fontos megoldandó műszaki feladatot jelent pl. a virágporral és méhpem­­pővel dúsított, kedvező ízhatású élelmiszerkom­pozíció előállítása. Ismeretes az, hogy az anya- és cse­csemővédelemben, gyomor-, máj-és hátbántalmaknál, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedések, asz­­ténia esetén a modern orvostudomány jó ered­ménnyel használja a virágport és a méhpempőt. Az utóbbi két hatóanyagot mézhez adagofví~csak korlá­tozott mértékben sikerült hasznosítani, mivel a vég­termék színe, jellege és íze kedvezőtlenül eltért a meg­szokott készítményektől. A találmány célkitűzése olyan új méztartalmú képlékeny kompozíció előállítása tetszés szerinti dextróztartalmú természetes méz felhasználásával, amelynek íze többféleképpen módosítható, homogén marad ajjexímz kiválásának veszélye nélkül, hosszú ideig tárolható, állaga képlékeny (plasztikus), vagyis szirupszerű konzisztenciája megszüntethető. Ezzel le­hetővé válik a képlékeny élelmiszereknél bevált cso­magolási (kiszerelési) módszerek és eszközök alkal­mazása. Feladatul tűztük ki a méz túlzott szénhidrát tartalmának csökkentését, fehérje és zsírtartalmának, tehát az alapvetően szükséges élelmiszerkomponen­sekkel való kiegészítését és ezzel kiegyenlített 179625

Next

/
Oldalképek
Tartalom