179603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénbányászati meddőanyagok és meddőtartalmú széntermékek nehézszuszpenziós szétválasztására
179603 MAGYAR nêpkOztArsasAg ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. IV. 11. (TA-1516) Nemzetközi osztályozás: NSZO3. B 03 B 5/30 Közzététel napja: 1982. III. 29. Megjelent: 1984.-VII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Kulcsár Gyula okleveles vegyészmérnök 80%, Sólymos Andtás okleveles Tatabányai Szénbányák, bányamérnök 20%, Tatabánya Tatabánya Eljárás szénbányászati meddőanyagok és meddőtartalmú széntermékek nehézszuszpenziós szétválasztására 1 2 A találmány tárgya szénbányászati meddőanyagnak és meddőbeágyazásos széntelepi termelvénynek, melyek széntartalma célszerűen 50%-nál kisebb, szénben dús és szénben szegény, adott esetben meddő részekre való szétválasztása nehézszuszpenziós eljá- 5 rással. A szénbányászat hajdani, kézi termeléses korszakában a termék viszonylag csekély mennyiségű meddőt tartalmazott. Hasonlóan kedvező a helyzet még most is, az egyre fokozódó mértékű gépi kitermelés 10 idején akkor, ha kellően vastag és meddőbeágyazásokkal nem gyengített minőségű széntelepet fejtenek le. A termék meddő tartalma azonban a gépi fejtésnél szükségszerű technológiai okok miatt már megnövekszik. 15 Az energiával és ezért az energiahordozókkal való tényszerű gazdálkodás egyre inkább megköveteli azon széntelepek kitermelését is, amelyek nagyobb meddőtartalmúak. Előfordul, hogy időnként a túlnyomórészt meddőt tartalmazó rétegek is lefej- 20 tendők, mert csak így lehet az ezek fölötti és!vagy alatti széntelepek kitermelését biztosítani. A biztonság, a gazdaságosság, de az energiagazdálkodás szempontjait is figyelemben tartva kibányásznak minden szénmennyiséget annak ellenére, hogy így 25 szükségképpen növekszik a meddőanyag termelés is. Ehhez járul még. hogy a bányászati termék meddőanyag tartalma viszonylag rövid időtartamokon belül jelentős mértékben változhat. Az egyre szigorúbbá váló környezetvédelmi előírá- 30 sok már nem engedik meg a több-kevesebb széntartalmú meddő tárolását, de ez nem is szükséges, hiszen az értékes alkotóelemek (például a szén) kinyerésére, felhasználásuk lehetővé tételére, illetőleg a gyakran 50-70%-nyi meddőtartalom elválasztására és ezáltal a különféle ipari célú feldolgozhatóság biztosítására számos eljárás született. Általánosan ismert, hogy azok a szétválasztó (mosó) eljárások a legeredményesebbek a kinyert szén minősége és mennyisége vonatkozásában, amelyek „nehézszuszpenziós” rendszerűek és így a szétválasztáshoz szükséges sűrűség, ún. választási sűrűség (korábbi terminológia szerint : választási fajsúly) értéket biztosítani tudják, amelyet kizárólag víz felhasználásával nem lehet elérni. A nehézszuszpenzió kialakítására nehezítő anyagokat kell a rendszerbe bevinni, illetőleg a rendszerben biztosítani. ' E célból - rendszerint statikus kádakban - kalciumkloridot (Lessing), tetra és penta brometánt (du Pent de Nemours) és CaCl2 oldatot (M. Bertrand) alkalmaznak. A nagyobb választási sűrűség eléréséhez finom homokot adagolnak a Chance eljárásban, illetőleg agyagot és baritot a Sophia Jacoba eljárás szerint. Használnak még magnetitet (Tromp), továbbá löszt (Staatsmijnen) is a nehézszuszpenzió kialakítására. Ezen elgondolások és törekvések közös jellegzetessége, hogy az alapanyaghoz, a szén és meddő kőzet keverékéhez külön idegen anyagot kell adagolni. Ez a körülmény viszont a szétválasztást mindenesetre bo-179603
