179599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a C-15003 P-4 antibiotikum előállítására
7 179599 8 1974-ben) leírásával, valamint más szakirodalmi adatokkal. Bár feltételeztük, hogy ez a törzs a Nocardia genusz III. csoportjába tartozik, nem sikerült az ismert specieszek között olyat találnunk, amelynek jellemzői azonosak lennének ezzel a törzsével. így arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a törzs egy új speciesz. A C—15003 törzset FERM— P No. 3992 szám alatt a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology (FERM) és IFO 13726 szám alatt a The Institute for Fermentation, Osaka (IFO) japán törzsgyűjteményekben, valamint ATCC—31281 szám alatt a The American Type Culture Collection, Maryland (ATCC) amerikai egyesült államokbeli törzsgyűjteményben deponáltuk. A Nocardia genuszba tartozó mikroorganizmusok -- miként általában a mikroorganizmusok — hajlamosak variánsok és mutánsok képzésére, spontán vagy külső beavatkozás hatására. így például a törzs azon számos variánsa, amely képezhető például röntgensugárzással, gammasugárzással vagy ibolyántúli fénnyel végzett besugárzással, továbbá sejtkiválasztással, különböző vegyszereket tartalmazó táptalajon végzett tenyésztéssel vagy bármely más mutagén kezeléssel, illetve a törzsből spontán képződő mutánsok nem tekinthetők más, a szóban forgó törzstől eltérő speciesznek. hanem sokkal inkább az ilyen, C l 5003 P—2, P-3, P—3’ és/vagy P-4 antibiotikumot termelni képes variánsokat és mutánsokat a találmány szerinti eljárásban hasznosíthatóknak kell tekinteni. Csupán példaképpen jegyezzük meg, hogy a C—15003 törzsből különböző mutagén kezelésekkel olyan mutánsok állíthatók elő, amelyek nem képesek oldható pigmenteket termelni, vagy amelyeknek a szubsztrátmicéliuma színtelen, sárgászöld, vörösesbarna vagy narancsvörös, vagy amelyeknek a hifái bacillusszerű elemekre vagy elágazó rövid hifális fragmensekre hajlamosak bomlani, vagy amelyeknek bőségesen van fehér légmicéliumuk, vagy amelyeknek gyakorlatilag nincs légmicéliumuk. A találmány értelmében a tenyésztéshez adagolt leucint használhatjuk valamelyik származékának formájában is. E származékokra példaképpen megemlíthetjük az egy vagy két szénatomos alkilésztereket (azaz a metil- vagy az etilésztert), a leucin-amidot, az egy vagy két szénatomos alkil-amidokat (például a leucin-N-metil- vagy az -N-etil-amidot), a leucin valamelyik oxosavját (például az alfa-oxo-izokapronsavat), valamint ezeknek a vegyületeknek a sóit. például lúdrokloridját. A leucin L-izomerjének használatát célszerűnek tartjuk. Használhatjuk továbbá a szabad leucin és valamelyik származéka, vagy pedig a származékok keverékét is. A találmány szerinti eljárás gyakorlati megvalósítása során a találmány szerinti adalékanyagot általában mintegy 0,01-1,0 vegyes%, előnyösen 0,1—0,5 vegyes'/í mennyiségben adjuk hozzá a táptalajhoz, a C—15003 törzs tenyésztése közben bármelyik időpontban, előnyösen a tenyésztés kezdetén. Egy ilyen, C—15003 P—4 antibiotikumot termelő törzs tenyésztéséhez alkalmazott táptalaj lehet bármilyen folyékony vagy szilárd táptalaj, feltéve, hogy olyan tápanyagokat tartalmaz, amelyeket a törzs hasznosítani képes. Nagy hozamú tenyésztéshez előnyös általában folyékony táptalaj alkalmazása. A táptalaj tehát a találmány értelmében alkalmazott adalékanyagon túlmenően olyan szén- és nitrogénforrást tartalmaz, amelyeket a C-15003 P—4 antibiotikumot termelő törzs asszimilálni és felhasználni képes. A táptalaj tartalmazhat továbbá szervetlen komponenseket és nyomnyi mennyiségű tápanyagokat. Szénforrásra példaképpen megemlíthetjük a glükózt, laktózt, szacharózt, maltózt, dextrint, keményítőt, glicerint, mannitot vagy a szorbitot, továbbá zsírokat és olajokat (például a szójababolajat, disznózsírból vagy csirkezsírból préselt olajat). Nitrogénforrásra példaképpen megemlíthetjük a húskivonatot, élesztőkivonatot, szárított élesztőt, szójabablisztet, kukoricalekvárt, peptont, gyapotmaglisztet, melaszt, karbamidot, ammóniumsókat (például ammónium-szulfátot, ammónium-kloridot vagy ammónium-nitrátet) és a r.itrátsókat (például a nátrium-nitrátot vagy a kálium-nitrátot). A táptalaj tartalmazhat továbbá például nátrium-, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, mangán-, cink-, kobalt- és nikkelsókat, valamint például a foszforsav és a bórsav sóit. Tartalmazhat továbbá a táptalaj vitaminokat (például B!, B2, B, 2, C vagy E vitamint vagy nikotinsavat) és nukleinsavakat. A táptalaj pH-jának beállítása céljából a táptalajhoz egy ásványi savat és/vagy egy alkálifémet vagy ammóniát, illetve a megfelelő bázisokat adagolhatjuk. Kívánt esetben a táptalajhoz olajokat és zsírokat, valamint felületaktív anyagokat és habzásgátlókat is adhatunk. A tenyésztést stacioner vagy rázásos módszerrel, aerób merített módon vagy más tenyésztési körülmények között is végrehajthatjuk. Nagy hozamú tenyésztés céljából természetesen az aerób merített tenyésztés az előnyös. Bár a tenyésztés körülményei természetesen a fermentálás módjától, a táptalaj összetételétől, a törzs milyenségétől és egyéb körülményektől függnek, rendszerint előnyös 20- -35 °C-on mintegy 5.5—8,5-es kiindulási pH-val inkubálást végezni, különösen előnyös pedig a 23-30 C-on 6,5-7,5-es kiindulási pH-val végzett inkubálás. Bár a tenyésztési idő is az előbb felsorolt tényezőktől függően változhat, célszerű a tenyésztést addig végezni, míg a P-4 antibiotikum hatása maximális lesz. Rázatott tenyészet vagy aerób merített tenyészet hasznosítása esetén folyékony táptalajon a tenyésztési idő rendszerint mintegy 48 óra és mintegy 240 óra között változik. Az alábbiakban a P-4 antibiotikum előállítására ismertetünk egy konkrét példát. A C-15003 törzzsel beoltunk egy (I) táptalajt [amely 3% oldható keményítőt, 0,2% ammónium-kloridot, 0,05% magnézium-szulfátot, 1,09% kálium-dihidrogén-foszfátot, 2,09% kálium-hidrogén-foszfátot, 0,001% vas(II)-szulfátot és találmány szerinti adalékanyagot tartalmaz], illetve egy (II) táptalajt (amely 5% dextrint, 3% kukoricalekvárt. 0,1% peptont, 0,5% kalcium-karbonátot és találmány szerinti adalékanyagot tartalmaz), majd 28 °C-on 144 órán át 200 fordulat/perc sebességű forgó rázógépen vagy fermentorban tenyésztést végzünk. A 4. és 5. táblázatban megadjuk az (I) táptalajjal, illetve a (II) táptalajjal kapott eredményeket. A C—15003 antibiotikumok összhatását papírkorongos módszerrel, a meghatározásra szolgáló mikroorganizmusként Talaromyces avellaneus IFO 7721 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
