179590. lajstromszámú szabadalom • Rovarölő készítmény
179590 6 40 ml ne-heptánban 9,91 g 3-fenoxi-benzaldehidet és 11.57 g S-(+)-2-(4-klórfenil)- izovaleroilkloridot /[aß0 :+ 5 1.49°/ oldunk, majd 30 ml, 3,09 g 95%-os natriumcianidot és 0,10 g benzil-trietil-ammóniumkloridot tartalmazó vizet adunk cseppenként az oldathoz. miközben vízfürdó'ben szobahőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet. 8 órán át 25 °C és 30 °C közötti belső hőmérsékleten keverjük az elegyet, majd elkülönítjük az oldószeres rétegeket. A rétegek elkülönítését 50 °C feletti belső hőmérsékleten végezzük, ekkor a rétegek elválása gyorsabb. Az n-heptános réteget két alkalommal vízzel mossuk, majd csökkentett nyomáson kivitelezett desztillációval eltávolítjuk az oldószert. 21,08 g súlyú desztillációs maradékként megkapj uk a megfelelő észtert. ni)2: 1,5682. [aß2 : —11,9° (kloroformban). 5 3. példa 4. példa 150 g szilikagéllel töltött oszlopon 5 g, a 2. példában megadott eljárással előállított S-(+)-2- -(4-klórfenil)-izovaleriánsav-a-ciano-3-fenoxi-benzilésztert adszorbeálunk, majd n-hexán és etilacetát 40 : 1 térfogatarányú elegyével eluáljuk. Mindegyik frakció izomer-összetételét az alábbiakban megadott körülmények között kivitelezett gázkromatográfiás analízissel határozzuk meg, a később eluálódó izomert tartalmazó frakciókat összegyűjtjük és töményítjük. Desztillációs maradékként 0,5 g S-(+)-2-(4-klórfenil)-izovaleriánsav-S-(-)-a-ciano-3-fenoxi-benzilésztert kapunk. nj)2:1,5673, [aß2 : -11,18° (kloroformban). Az izomer kromatográfiás analízisét a következő körülmények között végezzük: Oszlop: 2%-os szilikongumi DC—QF—1 Hordozó: Chromosorb W-AW—DMCS Hosszúság: 1,2 méter Oszlop-hőmérséklet: 220 °C A párologtatócső hőmérséklete: 250 C Hordozógáz: nitrogén, 40-45 ml/perc. Az izomerek retenciós ideje sorrendben 7 perc és 8 perc. 5. példa Rovarölő hatás a Spodoptera litura-val szemben. A találmány szerinti eljárással előállított I és II képletű vegyületekből és a racemátból ismert módon 20%-os emulgeálható koncentrátumot készítünk. Sztandardként előállítunk 20%-os emulgeálható dimetil-diklórvinil-foszfát (DDVP) sűrítményt. Cserepekben káposztát növesztünk, míg 3-4 levelük kifejlődik. A fenti emulgeálható koncentrátumok vízzel hígított mintáit (a hígított 10 ml-re végezzük) permetezzük a növényekre, levegőáramban megszárítjuk a leveleket, majd levágjuk, és magas páratartalmú 14 cm átmérőjű és 7 cm magas üvegbura alá helyezzük őket. 10 darab Spodoptera litura lárvát helyezünk az edénybe, majd az LC50, azaz a lárvák 50%-át elpusztító letális koncentráció meghatározására megfigyeljük, hogy két nap múlva hány él és hány pusztult el. Az eredményeket az 1. táblázatban adjuk meg. 1. táblázat Vizsgált vegyület LC5 o (ppm) Relatív hatásosság1 II 5,0 240 I 1,7 587 Racemát 12 100 DDVP 450 2,7 xa racemátra, mint 100-ra számítva 6. példa A Musca domestica-val szembeni rovarölő hatás. A találmány oltalmi köréhez tartozó I és II képletű vegyületeket és a racemátot külön-külön acetonban oldjuk, majd 0,5 pl-t cseppentünk a Musca domestica CSMA törzsének (a Chemical Specialities and Manufactures Associations által meghatározott érzékeny törzs) torakális-dorzális lemezére egy mikroinjekciós tű segítségével. A kezelt rovarokat 11 cm átmérőjű műanyag edénybe helyezzük, táplálékként 3%-os cukros vizet adunk. 20 óra elteltével meghatározzuk az élő és elpusztult állatok számát, azaz meghatározzuk az LDso-értéket. A kapott eredményeket a 2. táblázatban adjuk meg. 2. táblázat Vizsgált LD5 o Relatív vegyület (úg/rovar) hatásosság5 * * * * * 11 II 0,014 221 I 0,0055 564 -7 Racemát 0,031 100 xa racemátra, mint 100-ra számítva 7. példa A Culex pipiens pallens lárvákkal szembeni rovarölő hatás A találmány szerinti eljárással előállított I és II képletű vegyületek és a racemát 200 ml térfogatú emulzióit megfelelő koncentrációra hígítjuk, majd 30 Culex pipiens pallens lárvával együtt 300 ml térfogatú üvegpohárba töltjük. 24 óra múlva meghatározzuk az élő és elpusztult lárvák számát, azaz az LCs o -értéket. Az eredményeket a 3. táblázatban adjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
