179588. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás olvadék, főként üvegolvadék villamos ellenállása hőfokfüggésének folyamatos meghatározására

3 179588 4 közelítő ellenállás-hőmérséklet függvényábra felrajzo­lására használják. Találmányunk célja a felsorolt hátrányoktól men­tes módszer kidolgozása, amellyel az üvegolvacék vil­lamos ellenállása a villamos mérés helyén ténylegesen uralkodó hőmérséklet függvényében folyamatosan és gyorsan meghatározható. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött cél az olvasztótégelyben levő üveg villamos úton való gyors felmelegítésével és az üvegolvadéknak mintegy 1500 °C-ról 900 °C-ra való önhűlése üatt, a villamos ellenállás mérésére szolgáló elektródokban el­helyezett hőmérsékletérzékelőkkel való egyidejű hőmérsékletméréssel és a mért adatok szubjektív hi­báktól mentes folyamatos regisztrálásával érhető el A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy legalább két, előnyösen három, üreges P; elekt­ródja van és ebben hőmérsékletérzékelők, előnyösen hőelemek vannak. Az olvasztótégely hevítésére to­roid transzformátorral, vagy tirisztoros vezérlő egy­séggel szabályozott transzformátor szolgál, amely az olvasztótégelyben galvanikusan csatlakozik. A csat­lakozási helyek közelében hűtőfolyadék áramlási köréhez csatlakoztatott hűtőtömbök vannak. Az el­lenállásmérőkör és a hőmérsékletmérőkor regisztráló készülék bemenetéihez csatlakozik. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy íz olva­dékot — előnyösen villamos melegítéssel — legfeljebb 1500 °C hőmérsékletre hevítjük, majd a hevítést meg­szüntetjük. Az olvadékba merített legalább két, elő­nyösen három üreges és üregében hőmiirséklet­­érzékelőt tartalmazó elektród mérőkörét, valamint a hőmérsékletérzékelők mérőkörét regisztráló készülék bemenetéihez csatlakoztatjuk. Az ellenállás és a hőmérséklet értékeivel arányos, összetartozó érté­keket az olvadéknak legfeljebb 800 °C hőmérsékletig való lehűlése közben függvényábra alakjába! folya­matosan regisztráljuk. A találmány szerinti eljárás egy példaképpen! foga­­natosítási módját a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának működésével kapcso­latban ismertetjük. Az 1. ábra az olvasztótégely elöl­­nézetét, a 2. ábra ugyanennek vízszintes metszetét, a 3. ábra a villamos kapcsolási elrendezést és a 4. ábra a találmány szerint készített regisztrátumokat egy is­mert módszer szerinti mérésekkel összeh isonlítva ábrázolja. Az olvasztásra kerülő üveg a PtRh 1 olvasztó­­tégelyben van elhelyezve. Az 1 olvasztótégely 2 fülei­hez vannak erősítve a 3 saruk, amelyek a p ímer ol­dalon toroid-transzformátorral vagy tirisztoros egy­séggel szabályozott fűtőtranszformátorhoz a 4 ká­belek útján csatlakoznak és az 1 olvasztótégelyen 3—4 V közötti feszültségen mintegy 1500 A erősségű fűtőáramot vezetnek át. A 3 sarukra fekszenek fel az 5 hűtőtömbök, amelyekben a 6 csöveken á: beveze­tett hűtőfolyadék áramlik. Az 1 olvasztótégely felett helyezkedik el a tűzálló anyagból készült és függőleges irányban fogasléces emelőszerkezettel pontosan beállítható 7 mérőtömb, amelyhez a belül üreges platina 8, 9 és 10 mérőelekt­ródok vannak erősítve. Kísérleteink során megállapí­tottuk, hogy a legkedvezőbb elektródelrendezés az egymástól 12,5 mm középvonal-távolságra levő 8, 9, 10 mérőelektródok esetében, ha a szélső 8 és 10 mérőelektródok 20 mm-re, a középső 9 mérőelektród 25 mm-re merül az üvegolvadék szintje alá. Mindhá­rom 8, 9 és 10 mérőelektród belsejében a 11 hőmérsékletérzékelők helyezkednek el, az üvegolva­dék szintje alatt. A sorbakapcsolt három 11 hőmérsékletérzékelő, amely a példa esetében hőelem, linearizálón át a 12 regisztráló készülék X bemeneteire csatlakozik. Ily módon a 12 regisztráló készülék X irányú kitérése a három 11 hőmérsékletérzékelő által érzékelt hőmér­sékletek átlagértékével arányos. Az olvadék villamos ellenállását a két szélső 8 és 10 mérőelektród között mérjük. Ezekre a váltakozó áramú 13 generátor a 14 transzformátoron át 2 Veff feszültségű hangfrekvenciás áramot ad, az elektroli­­tikus hatások elkerülése érdekében. A mérőáram 1 mA, amely a terhelés széles határok közötti válto­zása esetén is állandó. A 8 és 10 mérőelektródok közötti feszültségkülönbség, amely az olvadék ellen­állásával arányos, a 15 differenciál erősítőn és az ult­­ralíneáris 16 egyenirányítón át a 12 regisztráló készülék Y bemeneteire csatlakozik. A mért érték a 17 millivoltmérőn is leolvasható. A 8, 9 és 10 mérőelektródok, valamint az 1 olvasz­tótégely geometriai elrendezéséből adódó műszerál­landót különböző koncentrációjú, ismert ellenállású KC1 oldatokkal határozzuk meg. Ennek megtörténte után az 1 olvasztótégelybe kb. 200 g üvegcserepet mérünk be és megkezdjük az 1 olvasztótégely villa­mos felfűtését. A 2 füleken át fokozatosan növelt erősségű áram bevezetésének hatására az üveg 1—2 órán belül megolvad és kitisztul. Az üvegolvadék tel­jes kitisztulása után a 7 mérőtömböt a fogasléces eme­lőszerkezet segítségével oly mértékben engedjük le, hogy a 8, 9, és 10 mérőelektródok az előírt mérték­ben merüljenek az üvegfolyadékba. Az üvegolvadék 1400—1500 °C hőmérsékleté­nek elérése után az 1 olvasztótégely villamos fűtését kikapcsoljuk, a mérést megkezdjük és a regisztrá­­tumot felvesszük. Az üvegolvadék fajlagos ellenállása a mért ellenállás értékének és a műszerállandónak a szorzata. A mérés folyamata alatt 800—900 °C hőmérsékletre lehűlt üvegfolyadékot ismét mintegy 1300 °C hőmérsékletre felfűtjük és a 8, 9 10 mérő­elektródákat a fogasléces emelőszerkezettel az olva­dékból kiemeljük. A 4. ábrán az A, B és C görbék egy EINK üvegolva­dék fajlagos ellenállás-változásának egymás után fel­vett három regisztrátumát mutatják, saját méréseink alapján. A nagy hőmérsékletű üvegolvadékból az al­­káli-oxidok eltávoznak és emiatt az üvegolvadék ellen­állása növekedik. A három mérés eredményeiből is látható, hogy a mérések során folyamatosan csökkenő alkáli-oxid tartalom miatt az egymás után megismé­telt mérések egyre nagyobb ellenállást mutatnak. Ebből is kitűnik, hogy a találmány szerinti mérés gyorsasága a mérési pontosságot jelentősen fokozza. A 4. ábra szerinti D diszkrét mérési pontok ugyan­ennek az üvegnek diszkrét hőmérsékleti értékeken, hagyományos módszerrel felvett ellenállás értékeit mutatják (Corning, USA cég mérései). A hagyomá­nyos módszer, időigényessége miatt, az ellenállás értékeire magasabb mérőszámokat eredményez, mint az üvegolvadék valódi ellenállása (A görbe). A találmány szerinti módszer főbb előnyei abban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom