179554. lajstromszámú szabadalom • Berendezés oldatok és szuszpenziók porlasztásos szárítására
179554 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978, X. 25. Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. VI. 30. (NE-608) Nemzetközi outHyozíj: NSZ03: F 26 B 17/10 Szabadalmi Tár -Jï/i-AJDONP' Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Pernyeszi József okleveles vegyészmérnök 50%, Zádori Antal okleveles Nehézvegyipari Kutató Intézet, gépészmérnök 35%, Veszprém, Szőnyeg János okleveles gépészmérnök 15%, Bala- Veszprém tonfűzfő Berendezés oldatok és szuszpenziók poriasztásos szárítására 1 2 Találmányunk tárgya berendezés oldatok, szuszpenziók, általában folyadék, vagy folyadék-szilárd rendszerek egyenáramú porlasztásos szárítására. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a 5 hengeres, alul és felül kúppal határolt szárítótér felsó' kúpján levő körkeresztmetszetű, henger alakú nyíláson kúpos csatlakoztatású gázelosztó van, amely áll csigatestből, az ahhoz érintőlegesen csatlakozó belépő csonkból. A porlasztó a gázelosztóban a szárító tér í0 szimmetriatengelyében helyezkedik el. A gázelosztóban a csigapalásttal párhuzamosan futó függőleges osztófelületek, valamint vízszintes elválasztó falak vannak, amelyek a gázelosztóban együttesen csatornákat képeznek. A csatornákban a belépő csonknál 15 csappantyúk vannak. A vízszintesen egymás mellett levő csatornák kúppalásttal elválasztott terekhez egymás után folyamatosan csatlakoznak, amely terek a henger alakú nyílás egy-egy gyűrű alakú szelvényében végződnek. A gyűrűkben a gáz forgásirányával meg- 2q egyező dőlésű lemezek vannak, amelyek a gyűrűk tengelyéhez képest sugárirányban helyezkednek el és a lemezek dőlésszöge a porlasztó tengelyétől kifelé haladva a körgyűrűnként csökken úgy, hogy a legbelső gyűrűben levő lemezek dőlésszöge nagyobb, mint 2$ 80 . Találmányunk egy alkalmazási területeként a szulfit-lúgok szárítását jelöljük meg. Mielőtt kifejtenénk találmányunk lényegét, ismertetjük a vonatkozó műszaki szintet. Porlasztásos szárításnál a szárítandó oldatot, szuszpenziót valamilyen porlasztási eljárással, pl. forgótárcsával, folyadék-, vagy gáznyomásos porlasztóval permetté alakítják és azt a szárítógázzal a szárítótérben — egyen, vagy ellenáramban — érintkeztetik. A szárító gáz és a permet érintkeztetése egyenáramú szárításnál történhet a gáznak a szárítótér teljes keresztmetszetében történő kis sebességű lineáris bevezetésével, amikor is az áramlás közel lamináris, (Masters, K: Spray drying. Leonard Hill Booke, London, 1972. 73,245 oldal). A módszer hátránya a gáz kis áramlási sebessége, amely rossz hő- és anyagátadást eredményez, ezzel összhangban kicsi a fajlagos vízelpárologtatás. Jobb hatásfokú a szárítás, ha a gázt a porlasztás helye körül érintőlegesen vezetik be. Ekkor a gáz örvénylik, a cseppek forgó mozgást végeznek a szárító térben. (1. p':. Turba, J. és Németh J.: A porlasztás elmélete és alkalmazása a vegyiparban. Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest 1962. 159. oldal). A módszer hátránya, hogy a levegő a belépő nyílás keresztmetszetében nem oszlik el egyenletesen, a porlasztás közveilen környezetében depressziós tér keletkezik, amely a permet egy részét felszívja és az rásül a porlasztó berendezésre és az annak környezetében levő, a szárítóteret határoló falazatra. További hátránya az eljárásnak, hogy a belépő gáz érintőleges sebességkomponense nem szabályozott, emiatt a centrifugális erő a cseppek egy részét még a száradás előtt a szárítótér falára röpíti, ahol feltapadás keletkezik. im-r
