179543. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fény intenzitásának mérésére
7 179543 8 jel csúcsdeíektorának kimenő jeleit adjuk. A csúcsdetektor kimenete az ellenállásosztó hálózat referencia-bemenetével van összekötve. Az ellenállásos osztóhálózatot ezután folyamatosan szabályozzuk, amíg az osztóhálózat kimenőfeszültsége a vizsgált minta jelfeszültségének értékével azonos nagyságú lesz. Az osztóhálózat folyamatos szabályozásához logikai áramkört alkalmazunk. Az osztóhálózatnak helyzete ebben a pontban a feszültség leszabályozásának azon mértékét határozza meg, amelynél a referenciajel nagysága azonos a mintáról vett jel nagyságával. Az eredményként kapott digitális viszonyszám ezután alkalmas módon kijelezhető, vagy rögzíthető az 50 kiolvasó egység útján. A 2. ábrán ábrázolt 10 spektrofotométer egyaránt alkalmas mind a fényáteresztő képességi együttható mérésére, mind reflexió mérésére. E célból a 2 házban egymáshoz csatlakozó hengeres 27, 30 és 31 járatok vannak kialakítva. A 27 járat radiálisán csatlakozik a 13 fénygyűjtő térhez. A 31 járat a 29 modulba csatlakozik a 29 modul oldalfalának felülete mentén. A 35 és 36 tükrök a 27 és 30 járatok találkozási pontjaiban vannak elrendezve. A 30 és 31 járatok, mint ahogy az ábrán láthatók, úgy vannak kialakítva, hogy a tükrök és a járatok egy U alakú fényáteresztő 32 fényutat alkotnak. Ahogy az ábrán látszik, a 31 járatot a 34 lyuk szakítja meg, amelyben a 33 küvetta van elhelyezve. A 33 küvettában helyezzük el a vizsgálandó mintát. Ha a fényáteresztőképességi együttható mérésére alkalmazzuk a 10 spektrofotométert, akkor az 1. ábrán látható 28 modul helyett a 29 modult használjuk, amelyet a 2. ábrán látunk. A 29 modulnak hengeres 6a járata koaxiálisán illeszkedik az 5 járathoz. A 28 modul 8 járata helyett a 29 modul derékszögű hengeres 38 járattal és 47 járattal és 37 tükörrel rendelkezik, amely utóbbi e járatok találkozási pontjában alkalmasan van rögzítve, hogy ezáltal a fénysugarat a 32 fényúton át a 21 fényérzékelőelemhez vezesse. A rajzon látható, hogy amikor a 29 modult használjuk, akkor a fény útja a 13 fénygyűjtő tér és a 21 fényérzékelő elem közötti 18 csatorna által le van zárva. A 35, 36 és 37 tükrök elsőrendű fényvisszaverő felületű tükrök, azaz olyan tükörtípusok, amelyeknek külső felülete alumíniummal van bevonva, hogy azáltal a 32 fényúton át maximális fényt bocsássanak keresztül. A 47, 38, 31, 30 és 27 járatok célszerűen feketére vannak festve, vagy fekete anyaggal vannak bevonva, hogy ezáltal a járatokban minimálisra csökkentsék a nem kollimált fényátbocsátást. A 33 küvetta bármely alkalmas anyagból, például üvegből, kvarcból, plasztikból, azaz akrilos anyagból készíthető, amelynek alkalmazása esetén a 32 fényúton való fényáthatolás során az interferencia képződés minimális lesz. A 33 küvettában helyezzük el a 39 mintát, amelynek fényáteresztő képességét kívánjuk megmérni. Ha a 10 spektrofotométert fényáteresztőképességi együttható mérésére alkalmazzuk, akkor a minta 14 nyílását egy, a nyílásba helyezett 40 dugóval zárjuk le. A 40 dugó belső 41 felülete ugyanolyan jó fényvisszaverő képességű, mint a 13 fénygyűjtőtér felülete. Ha a 10 spektrofotométerrel fényáteresztőképességi együttható mérést végzünk (ahogy a 2. ábrán ezt bemutatjuk), akkor a 13 fénygyűjtő térből a fény a 20 fényérzékelő elemekre a 17 csatornán át jut, míg a 21 fényérzékelő elemre a 32 fényúton át. Amint a fény a 32 fényúton áthalad, átesik a 33 küvettán, amelyben a vizsgálandó 39 minta van elhelyezve. Amint a fény a 21 fényérzékelő elemet éri, ezt a fényt összehasonlítjuk a 20 fényérzékelő elemre eső referenciafénnyel. A 20 és 21 fényérzékelő elemek kimenő jeleit összehasonlítva azzal a jellel, amit akkor kaptunk, ha a 33 küvettában desztillált vizet helyeztünk el, a fényáteresztőképességi együtthatót százalékos viszonyszáma alapján kapjuk meg. Belátható, hogy a 28 és 29 modulok helyett egy, az ábrán nem ábrázolt kettős feladatú modult is használhatunk. Ezt úgy alakítjuk ki, hogy ha az a 3 rekeszben az egyik üzemmódban van, akkor annak keresztmetszete az 1. és 2. ábra függőleges síkjában ugyanolyan, mint az 1. ábrán látható 28 modulé. Ha a másik helyzetbe (üzemmódba) állítjuk a 3 rekeszben, akár elforgatással, vagy más módon, akkor ke resztmetszete az 1. és 2. ábra függőleges síkjában a 2. ábrán látható 29 moduléval azonos. Ilyen módon, a 10 spektrofotométernek fényreflexió mérési módról fényáteresztő képességi mérési módra való átállítása csupán a kettős feladatú modul helyzetének a megváltoztatását jelenti egyik működési helyzetből a másik működési helyzetbe és ez előnyösebb, mint ha a 28 és 29 modulokat cserélni kellene. A 3. ábra a találmány szerinti mérőberendezés egyszerűsített kiviteli alakját szemlélteti, amely mind a fényreflexió, mind a fényáteresztőképességi együttható mérésére alkalmas - a vizsgálandó minta kívánt paraméterének függvényében. A 3. ábrán látható szerkezeti elemeket az 1. és 2. ábrán használt számokkal azonosan számoztuk, azonban a vonatkozási számokat „a” kiegészítő jelzéssel látjuk el. A 3. ábrán látható 10a spektrofotométer az 1. és 2. ábrán látható 10 spektrofotométerhez hasonló szerkezeti kialakítású, azzal a különbséggel, hogy a fény mind a fényvisszaverő képesség, valamint a fényáteresztő képességi együttható mérésekor ugyanazon a fényáteresztő 17a és 18a csatornákon megy át. A 3. ábrán a fényáteresztőképességi együttható mérését végezzük a 33a küvettában levő 39 mintavizsgálata során. A 33a küvetta a 34a lyukban van elhelyezve a megszakított 18a csatornában. Fényvisszaverőképességi együttható mérésére a 33 küvettát a 34 lyukból kiemeljük és az ábrán nem ábrázolt mintát használjuk a 40a dugó helyett. A 3. ábrán látható kiviteli alak esetében nincs szükség a modulok kicserélésére, ezáltal a gyártási költségek csökkennek. Előnyös módon a fényérzékelő elemekhez, illetőleg a 20a és 21a fényérzékelő elemekhez vezető járatok igen jó fénykollimáló képességgel rendelkeznek. Mint már az előzőekben említettük, a 20a és 21a fényérzékelő elemek jeleit az 51 és 52 műszerek segítségével vizuálisan is leolvashatjuk, illetőleg a kimenő jeleket a 42a és 43a erősítőkön át felerősítve csúcsdetektorra, majd a 44a és 45a tartóáramkörökre adjuk. Megegyezzük, hogy a 3. ábrán látható 18a csatorna a 47 hengeres járaton vezet keresztül, szemben az' l. ábrán ábrázolt csonkakúp alakú 7 elemmel. Az 1. ábrán látható 25 szűrő helyett a 3. ábrán a 17a és 18a csatornákban elhelyezett 48 és 49 szűrőket alkalmaztuk. 5 10 15 20 2’5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
