179536. lajstromszámú szabadalom • Készülék folyadék sűrűségének rezgőrendszerű mérőérzékelők alkalmazásával történő folyamatos mérésére

3 179536 4 külső és belső felülete mentén áramlik. Szennyezett folyadékok mérésére az előzőek szerint nem alkalmas. Ma már az ipari műszerekkel szemben is foko­zottabb pontossági és üzembiztonsági követel­ményeket támasztanak. Az igények már megközelítik a laboratóriumi pontosságot nehéz ipari körülmények között. Nagymennyiségű, jelentős értékű termék elszá­molásánál (pl. olajipar) jelentkező legkisebb relatív hiba is abszolút értékben sokat jelent. A pontosság fokozásának legnagyobb akadályai a mostoha ipari körülmények és a mérendő közeg szennyezettsége. Az olajiparban például 10-20 at. üzemi nyomásingado­zás és ±20°C hőmérsékletingadozás normál üzemi körülménynek számít. A sűrűségmérés pontossága attól függ, hogy milyen mértékben sikerül az említett paraméterek ingadozásaiból adódó járulékos hibákat lecsökkenteni. A találmány célkitűzése olyan folyadéksűrűség­mérő kidolgozása, mely az ismert érzékelők hibáitól mentes és nehéz ipari körülmények között is a nyo­más és hőmérsékletingadozások okozta járulékos hi­bái a gyakorlatban már elhanyagolhatóak. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egy új kompenzációs eljárással a járulékos hibák a gyakor­lat számára megszüntethetőek. A találmány szerinti érzékelő két rezgőhengert tar­talmaz és ezek a hangvillás oszcillátor elve a'apján re­zonanciafrekvenciájukon hajlítási rezgésmódban re­zegnek. Az érzékelő egyik rezgő hengere, melynek mindkét vége mereven befogott, érintkezik a mérendő közeggel és annak csak a belsejében áramlik. Rezo­nanciafrekvenciája megváltozik a közeg sűrűségválto­zása hatására. Az érzékelő második rezgőhengere, melynek mindkét vége mereven befogott és geomet­riailag azonos az első rezgőhengerrel, nem érintkezik a mérendő közeggel, csak a belsejébe zárt referencia fo­lyadékkal, a nyomásváltozás okozta járulékos hiba kompenzációját szolgálja. A mérés folyamán a refe­rencia rezgőhenger a mérendő közeg sűrűségváltozása hatására nem változtatja meg a rezonanciafrekven­ciáját. A referencia rezgőhenger belsejébe zárt folya­dék a mérendő közeggel rugalmas elemen, vagy alkal­mas nyomásközvetítő elemen keresztül van kapcso­latban, így az üzemi nyomás a két rezgőhenger belse­jében azonos. A mérendő közeg nyomásváltozása mindkét henger rezonanciafrekvenciáját gyakorlatilag azonos mértékben változtatja meg. Ily módon a két henger rezonanciafrekvenciájának különbsége már gyakorlatilag nem függ az üzemi nyomástól, tehát a nyomásváltozás okozta járulékos hiba kompenzáló­dik. A referencia henger belsejében ellenálláshőmérő van elhelyezve, melynek a jelével a hőmérsékletválto­zás okozta járulékos hiba kompenzálható. A találmány szerinti érzékelő egyik példaképpeni kiviteli alakját az ábrák alapján mutatjuk meg. Ettől eltérően a találmány szerinti érzékelő más megvalósí­tási módja is lehetséges. Az 1. ábra a találmány szerinti érzékelő elvi felépí­tését ábrázolja. A 2. ábra szerinti blokkvázlat az érzékelőben alkal­mazott kompenzációk villamos elvét ábrázolja. A 3. ábra az érzékelő villamos működési elvét szemlélteti. Az 1. ábra az 1 mérőházat, a 2 mérő rezgőhengert, a 3 kompenzáló rezgőhengert, a 4, 5 gerjesztő egysé­geket, a 6, 7 detektáló egységeket, a 8 rugalmas nyo­másközvetítő elemet és a 9 hőérzékelőt tartalmazza. A 2. ábrán az fm mérő frekvencia és fr referencia frekvencia bemenő jelek az A frekvenciakülönbség­­képző áramkörre jutnak. A hőérzékelőről célszerűen ellenálláshőmérőről az R jel a B hőmérséklet-feszült­ség átalakítóra jut, melynek kimenő jele az U hőmér­sékleti kimenő feszültség. A C hőmérsékleti kompenzá­ciós egység bemenetére jut az fr-fm különbségi frek­venciajel és az U hőmérsékleti kimenő feszültség. Ki­menő jele az fki hőmérséklet és nyomáskompenzált frekvenciajel, mint a készülék kimenőjele. A 3. ábra az 1. és 2. ábra összevont ábrázolása kiegészítve a 10, 11 erősítőkkel, melyek a működés­hez szükségesek. A találmány szerinti érzékelő működésének részle­tes ismertetését az 1. 2. 3. ábrák segítségével vé­gezzük. Az érzékelő működése az 1. ábrának megfe­lelően az alábbi: Az 1 mérőházban egymástól és a mérendő közeg szempontjából elkülönítve, mindkét végén mereven, - például hegesztéssel - befogva helyezkedik el a 2 mérő rezgőhenger és a vele geometriailag azonos 3 kompenzáló rezgőhenger. A mérendő közeg csak a 2 mérő rezgőhenger belsejében áramlik, külseje levegő­ben van, igy akusztikailag vastagfalú nem bemerített rezgőhéjnak tekinthető. A 3 kompenzáló rezgőhenger belsejét a referencia folyadék teljesen kitölti, külseje levegőben van, így ugyancsak vastagfalú nem be­merített rezgő héjnak tekinthető. Ilyen akusztikai megoldás mellett a két rezgőhenger mechanikus jóságtényezője nagy, rezgési amplitúdók-nagyok, sűrűségérzékenysége jó a bemerített héjhoz viszo­nyítva. Ezeknek méréstechnikailag döntő jelentősé­gére a bevezető részben rámutattunk. A mindkét végén merev (behegesztett) befogás hajlítási rezgés­módot és kiváló ismétlőképességet eredményez. A két rezgőhengert a 4 és 5 gerjesztő egységek állandó rezgésben tartják. A 6 és 7 detektáló egysé­gek az elmozdulásoknak megfelelő villamos jeleket szolgáltatnak. A mérendő közeg az üzemi nyomáson a 2 mérő rezgőhenger belsejében áramlik keresztül és a sűrűségváltozás megváltoztatja a rezonancia frekven­ciáját. A 3 kompenzáló rezgőhenger belsejébe zárt re­ferencia közeg a 8 rugalmas nyomásközvetítő elemen keresztül felveszi a mérendő közeg üzemi nyomását. Ezáltal a 3 kompenzáló rezgőhenger nyomásváltozás okozta frekvenciaváltozása azonos a 2 mérő rezgő­henger nyomásváltozás okozta frekvencia változá­sával. Így a két rezonanciafrekvencia különbsége gyakorlatilag nem függ az üzemi nyomásváltozástól. Védőtokban nyer elhelyezést a 9 hőérzékelő pl. ellenálláshőmérő a 3 kompenzáló rezgőhenger refe­rencia folyadékkal töltött belsejébe merülve és a hőmérsékleti hiba kompenzálását szolgálja. A 2. ábra szerinti tömbvázlat segítségével követ­hető, hogy a 2 mérő rezgőhenger és a 3 kompenzáló rezgőhenger fm mérő frekvencia és fr referencia frek­vencia jeléből, valamint az ellenálláshőmérő R jelének értékéből hogyan képez az érzékelő elektronikus egy­sége nyomástól és hőmérséklettől gyakorlatilag füg­getlen fki hőmérséklet és nyomáskompenzált frekven­ciajelet, mely az érzékelő kimenőjele. Ez a kimenőjel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom