179534. lajstromszámú szabadalom • Digitális adatátviteli berendezés
a 14 tárolóba kezdődik. Ha a kódellenőrzés során az adatsorozat minden eleme formailag helyes' volt, a 13a tárválasztó áramkör a második adatátviteli ciklusban érkező adatblokk számára a 15 II tárolót jelöli ki. Ha azonban valamelyik adat kódformátum szempont- 5 jából hibás volt, a következő átviteli ciklus alatt érkező adatok mindaddig a 14 1 tárolóba fognak kerülni, amíg egy átvitel során minden adat kódforma szerint helyes nem lesz. Ekkor a következő adatsorozat már a 15 II átrolóba kerül úgy, hogy a beírással 10 egyidőben a 16 komparátor fokozat minden adatot összehasonlít a 14 I tároló megfelelő pozíciójú adatával. Ha a 15 II tárolóba olyan adatsorozat került beírásra, ahol valamelyik adat formailag hibás volt, a 11 kódellenőrző áramkör jelzi ezt a 13 központi vezérlő- (5 egységnek és a 13a tárválasztó áramkör ismételten a 15 II tárolóba íratja az újabb adatsorozatot. Ha mindkét tárolót formailag helyes adatokkal sikerül feltölteni és az összehasonlítás során is megegyezett a két adatblokk, a V központi vevőegység helyesnek 20 fogadja el ezeket az adatokat, amelyek egyidejűleg megtalálhatók a 17 kimeneti adattároló egységében is. Ha az összehasonlítás során a két formailag helyesnek ítélt adatsorozat nem egyezik meg, a 16 komparátor fokozat jelzése alapján a 13 központi vezérlőegység 25 újabb átviteli ciklust indít, a 13a tárválasztó áramkör pedig a 14 I tárolót jelöli ki az adatok fogadására. Tehát a két kódforma szerint helyes, de tartalmában különböző adatsorozat közül a régebbi adatblokkot töröljük, és az összehasonlítás alapjául a következő 30 átviteli ciklusokban a később elfogadott adatokat tekintjük. Ezzel a megoldással kiszűrtük annak a lehetőségét is, hogy egy előzőleg kódformátum szerint helyesnek ítélt, de tartalmilag hibás adatblokkot az átvitelek alatt mindvégig az összehasonlítás alapjának te- 35 kintsünk. A 14 1 és a 1511 tárolók ilyen formában felváltva történő feltöltése és a tárolók tartalmának összehasonlítása mindaddig tart, amíg a 13 központi vezérlőegység helyesnek nem fogadja el az adatsorozatot vagy pedig a beállított átviteli ciklusszám után 40 is nem állítja le az adatátvitelt. Könnyen belátható, hogy ha a megengedett átviteli ciklusszám N, akkor az előzőekben kért ellenőrzési mód mellett ebből esetben adódhat helyes átvitel. Összevetve az előző megoldással, például N = 10 esetében ott (N-l) = 9, [N 2 = 45 alkalommal fogadhat el egy adatsorozatot helyesnek a 13 központi vezérlőegység. Ha az egyes átvi- 5Q teli ciklusok alatt az adatblokkok meghibásodásának valószínűségét egyenlőnek tekintjük, azt mondhatjuk, hogy a két 14 I és 15 II tárolók fentiekben leírt alkalmazása ötszörösére növelte a valószínűségét annak, hogy 10 átviteli ciklus alatt helyes átvitel történhessen. Ha az adatblokkok hibájának valószínűsége nem egyezik meg, akkor ez a szám tovább nőhet. Például egy olyan ciklushiba esetén, ahol minden második átviteli ciklusban hiba következik be, az előző megoldás egyáltalán nem fog helyes átvitelt Afí észlelni, míg az általunk javasolt megoldást például N = 10 esetében N 2 2 = 10 esetben még mindig helyes adatátvitelt észleltek, ha a környezet zajszintje indokolja, az N átviteli ciklusszám emelésével növeljük a helyes átviteli valószínűségét, de ez egyben az egy adatblokk átviteléhez szükséges átlagos időtartam piegnövekedését is okozza. Az általunk javasolt megoldás tehát akkor is helyes adatátvitelt eredményez, ha az egyes átvitelek alatt az adatblokkok viszonylag nagy valószínűséggel hibásodnak meg. Mindezt figyelembe véve láthatóvá válik a rendszernek az az előnye, hogy az adatellenőrzésnek az előzőekben leírt módon való megvalósítása nagymértékben kiküszöböli az átviteli zavarokból eredő hibákat, így a rendszer analóg áramköreivel (1 szinkronjel vevőfokozat, 7 vevőfokozat, 6 modulátor fokozat és 10 szinkronjel modulátor fokozat) szemben nem szükséges magas követelményeket támasztani, így ezek az egységek a digitális adatfeldolgozó egységekhez hasonlóan csak egyszerű és olcsó áramköri elemeket tartalmaznak. Ebből következik, hogy az adatátviteli rendszer kivitelezési költségei alacsonyak. Szabadalmi igénypont: Digitális adatátviteli berendezés, amely adóegységből, központi vevőegységből, és adatátviteli csatornából áll, az adóegység egymással sorbakötött szinkronjel vevőfokozatot, vezérlőegységet, bemeneti adattároló egységet, kódoló egységet, shift-regisztert, modulátor fokozatot és a két utóbbi között VAGY kapcsolatot tartalmaz, amelynek egyik bemenete a vezérlőegységhez csatlakozik, az adóegység kimenetét a modulátor fokozatának kimenete alkotja, a központi vevőegység sorosan kapcsolt vevőfokozatot, shift-regisztert, kódellenőrző áramkört, dekódolóegységet, kimeneti adattárolót tartalmaz, a vevőfokozat és a shift-regiszter közös sarkai szinkronjel generátor útján egyrészt szinkronjel modulátor fokozathoz, másrészt központi vezérlőegységhez csatlakozik, amely egy kompamtor fokozattal kétirányú összeköttetésben van, továbbá hogy a központi vezérlőegység egy-egy kimenete a shift-regiszter és a szinkronjel generátor egy-egy bemenetével van összekötve, a szinkronjel modulátor fokozat kimenete az adóegység szinkronjel vévő fokozatával van összekötve, azzal jellemezve, hogy a dekódoló egység (12) kimenete I tároló (14), II tároló (15) és a kimeneti adattároló (17) bemenetéihez csatlakozik, a komparátor fokozat (16) egyik bemenete az 1 tároló (14), másik bemenete a II tároló (15) kimeneteihez van kötve, a központi vezérlőegység (13) tárválasztó áramkört (13a) tartalmaz, amelynek egyik bemenete a kódellenőrző áramkörrel (11), másik bemenete a komparátor fokozat (16) kimenetével van összekötve, a tárválasztó áramkör (13a) kimenetei az 1 tároló (14), a II tároló (15) és a kódellenőrző tároló (11) bemenetéihez csatlakoznak. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 83.4148 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3
