179512. lajstromszámú szabadalom • Kóolajtermelési eljárás, előnyösen másod, harmad vagy ennél többedleges kiszorítási folyamatok megvalósítására a tárolókőzet pórusszerkezetével programozott módosításával
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179512 Nemzetközi osztályozás: sKpEKSk Bejelentés napja: 1978. X. 30. (MA—3053) NSZ03: w E 21 B 43/22 í. Szabadalmi Tár ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. III. 28. Ns>s*2pi.AJDOMA_^ TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1984. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Heinemann Zoltán okleveles olajmérnök, Leoben, Ausztria, 50%, Milley Gyula MTA Olajbányászati Kutatólaboratóriuma, okleveles vegyészmérnök 25%, Wagner Ottó okleveles vegyészmérnök 25%, Mis- Miskolc-Egyetemváros kolc Kőolajtermelési eljárás, előnyösen másod-, harmad-, vagy ennél többedleges kiszorítási folyamatok megvalósítására a tárolókőzet pórusszerkezetének programozott módosításával 1 2 Ismeretes, hogy a kőolaj tele pék olajtartalmának csak egy hányada, szerencsés esetekben mintegy 40%-a, termelhető ki a szokványos termelési módszerekkel. A fizikai-kémiai, fizikai, kolloidkémiai okok egész sora magyarázza a kitermelhetetlen olajkész- 5 letek szükségszerű létét. A kőolajszükséglet folyamatos növekedése és új előfordulások feltárásának fokozódó nehézségei következtében előtérbe kerültek azok az eljárások, amelyek a már kimerülőben levő kőolajtelepek maradékolajtartalma csökkentésének lehetőségeit teremtik meg. Ezeket a kőolajtermelési eljárásokat másod- vagy harmadlagos termelési módszereknek nevezik attól függően, hogy alkalmazásukkal csak a természetes kiszorító energia pótlása történik, vagy ezen túl az olaj kitermelhetősége ellen ható tényezőket (nedvesítési tulajdonságok, fázisviszonyok, felületi feszültség, stb.) is befolyásoljuk. Régóta ismert, hogy egy termelési mód hatásfokát alapvetően három tényező határozza meg, amit összefüggésben így írhatunk fel: ET=Ek-Et-Ev ahol Ex a termelési folyamat általános hatásfoka, Ek a kiszorítási folyamat hatásfoka, Et a területi elárasztás hatásfoka, Ev pedig vertikális elárasztás hatásfoka. Az Ek kiszorítási tényező azt mutatja meg, hogy a tároló homogénnek tekinthető részéből a kiszorító közeg az eredeti olajtartalom mekkora részét képes kiszorítani. Az Et és Ev tényezők pedig azt, hogy a kiszorítás folyamatában a tárolókőzet mekkora hányadát sikerül érinteni, elárasztani. Az összefüggésből az is nyilvánvaló, hogy a tároló egészét csak akkor tudjuk a termelési módszer hatása alá vonni, ha az összefüggés mindegyik tényezője 1,0, azaz a hatásfok minden tekintetben 100%-os. Ilyen optimális határesetről ezideig - természetesen rendit) szerekre vonatkozóan — nincsenek információk. Mint gazdaságilag rendkívül fontos kérdéseknél általában, a kőolajtermelés másod- és harmadlagos módszerei területén is rendkívül sok módszert dolgoztak ki, ismertettek, próbáltak ki, váltakozó eredmé- 15 nyekkel. Az eredményesség elsősorban annak a függvénye, hogy az alkalmazni kívánt módszer mennyire illeszkedik a tároló fluidumainak, azok mozgékonyságának, kémiai karakterének a tárolókőzet pórusszerkezeti (hidrodinamikai) sajátságainak jel- 20 lemző, meghatározó vonásaihoz. Ettől függ ugyanis, hogy az Ek, E, és Ev hatásfok milyen mértékben növelhetők. Általánosan alkalmazható, univerzális eljárás a termelési hatásfok növelésére nincsen. A legalkalmasabb mindig az a módszer, ami figyelembe veszi 25 a tárolókőzet folyadékainak, gázának, kőzet-tulajdonságainak, nyomásának és hőmérsékletének specifikus értékeit. Az utóbbi évek Ígéretes módszerei közül megemlíthetjük a szén-dioxidos, a vizes poliakrilamid ol- 30 datos, a felületaktív anyagokkal kombinált poliakril-179512
