179510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz vagy folyékony halmazállapotú hulladékanyagok termikus átalakítására
MAGYAR SZABADALMI 179510 népköztarsasag LEÍRÁS r — SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bej dentés napj a : 1978. X. 02. (MA - 3035 ) NSZ03: F 23 G 7/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982.1. 28. Megjelent: 1984. V. 31. /O'4' %A 1 Szabadalmi í ár. . J Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Nagy Zoltán okleveles gépészmérnök 25%, Budapest, Hupka György okleveles vegyész 20%, Kovács Attila okleveles vegyészmérnök 12,5%, Veszprém, Bán Ferenc okleveles gépészmérnök 12,5%, Balatonkenese, Csegezy Miklós okleveles vegyészmérnök 15%, Lővey József okleveles vegyészmérnök 15%, Százhalombatta Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém 50%, Dunai Kőolajipari Vállalat, Százhalombatta 50%' Eljárás gáz vagy folyékony halmazállapotú hulladékanyagok termikus átalakítására 1 A találmány gáz vagy folyékony halmazállapotú hulladékanyagok termikus átalakítására alkalmas eljárásra vonatkozik. Az ipari tevékenység közben igen gyakran gáz és folyékony halmazállapotú, környezetre káros anyagok lépnek ki a technológiai folyamatokból. A környezet megóvása érdekében a szennyező anyagokat hasznosítható vagy környezetre ártalmatlan anyagokká kell átalakítani. A szennyező anyagok eltávolításának egyik lehetséges és sokszor alkalmazott módja a termikus átalakítás. A hőközlést leginkább éghető gázok vagy folyadékok tüzelésekor keletkező, magas hőmérsékletű égéstermékek és a hulladékanyag, illetve a szennyezett gáz vagy folyadék összekeverésével valósítják meg. A keverésnek az eljárás hatékonysága és gazdaságossága szempontjából nézve meghatározó szerepe van. A termikus átalakításra kerülő anyagok általában nagy volumenű közegben, kis koncentrációban vannak jelen, ugyanakkor nagy mennyiségű égéstermékkel, rövid idő alatt jól kell azokkal összekeverni. Ellenkező esetben a hidegebb zónákban haladó káros anyagok csak részben átalakulva vagy átalakulás nélkül lépnek ki a folyamatból és gyakran kokszlerakódást okoznak a berendezésekben. Az ismert termikus eljárásoknál a reaktor alkalmas helyén beépített gáz- vagy olajégővel állítják elő a magas hőmérsékletű égéstermékeket, majd ehhez- célszerűen elhelyezett nyílásokon keresztül keresztirányban vagy érintőlegesen - keverik hozzá a bontandó anyagot tartalmazó közeget [Gas Wärme International 26. 6/7. 294-297 (1977)]. A keveredés 5 gyorsítására nagy áramlási sebességeket hoznak létre, ami nagy energiabefektetéssel és gyakran nagy zajjal is jár. Más esetben a láng tengelyébe vezetik be a termikus bontásra kerülő anyagot és perdület-elemekkel, illetve nagy sebességű gőzzel vagy 10 levegővel porlasztva keverik a magas hőmérsékletű égéstermékekkel. Ennek ellenére nagyobb berendezésekben a keverés nem kielégítő, inhomogén reakciófeltételek alakulnak ki, a bontási folyamat térben és időben elhúzódik, így a káros anyagok 15 átalakulása nem megfelelő. A találmány szerinti eljárás gáz vagy folyékony halmazállapotú hulladékanyagok folytonos üzemű termikus átalakítására vonatkozik. A termikus 20 átalakításhoz szükséges hőmennyiséget éghető gázok, gőzök vagy folyadékok égésekor keletkező, magas hőmérsékletű égéstermékek, és a hulladékanyagok összekeverésével visszük be a folyamatba. Eljárásunk szerint a termikus átalakításban részt vevő három 25 - adott esetben előmelegített - anyagáramot az éghető gázok, gőzök vagy folyadékok, az oxidáló gáz, előnyösen levegő, és a hulladékanyagok áramát- azonos számú-----adott esetben előmelegített — részáramra osztva egyirányban áramoltatjuk, 30 miközben az égetésre kerülő éghető és oxidáló 179510
