179508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés számítástechnikai eszközök fejlesztés közbeni próbafuttatására
3 179508 4 A vezérlő, működtető, funkciójelképző eszközök konkrét kialakítása sokrétű lehet. Egyes ismert rendszerekben a funkciójelek generálása úgy történik, hogy ún. feltétel-detektorra, végeredményben összehasonlító áramkörre az egyik bemeneten át feltétel-adatszót kapcsolunk (mely azt a feltétel-kombinációt reprezentálja, amelynek teljesülésekor valamely határozott beavatkozást kívánunk kiváltani), a másik bemeneten át pedig az éppen futtatott - felhasználói vagy kisegítő — processzor megfelelő csatornáját kapcsoljuk, melyen a futtatás megfelelő fázisában a feltétel-adatszóval egyező információt reprezentáló jel(ek)nek kell jelen lenni. Ha most a feltétel-detektor, a két bemenetén pillanatnyilag jelenlevő jelek egyezését állapítja meg, kimenőjelével kiváltja a megfelelő funkciójel generálását, kiadását. Ha programot akarunk kitüntetett fázis(ok)ban ellenőrizni, akkor a féltétel-adatszó azt a fázist jelöli ki. melyben meg akarjuk állítani a futtatást ellenőrző elemzés elvégzése céljából (töréspont-funkció). A megállítás után megvizsgáljuk a futtatásba bevont tárak, regiszterek pillanatnyi állapotát, s ha az eltér a hibátlan program esetén elvárható állapottól, adott esetben már közvetlenül is végezhetünk hibajavítást, illetve megismételtethetjük az eddig lefutott programrész futtatását, nyomonkövetés céljából beírhatunk az eseménytárba stb. Bármit is teszünk, a szükséges intézkedések megtétele után a töréspontból is újra indíthatjuk a futtatást, mely tehát folytatódik és beírhatjuk azt az újabb feltétel-adatszót, mely az újabb töréspont-funkciót - vagy esetleg más, pl. szinkronje! funkciót - kijelöli. Ismert ilyen segédberendezésekkel ismert módon végzett próbafuttatások során azt tapasztaltuk, hogy gyakran igen körülményesen, többszöri ismételt próbafuttatással tudjuk csak megtalálni a hibahelyet. Ennek vizsgálatánál azt találtuk, hogy a bonyolult folyamat egyes esetekben azért alakult ki és azért volt szükség a többszöri ismételt futtatásra, mert ha a program valamely elágazási pontjánál hibás elágazás történik, a program esetleg már nem is azon az úton fut tovább, melynek mentén a feltétel-adatszó által kijelölt töréspont-funkció feltétele létrejön. További hátrányként azt tapasztaltuk, hogy ha eltérő típusú funkciójeleket kívánunk különböző feltételek teljesülésétől függően leszármaztatni, akkor ehhez- vagy egyenként kell sorrendben egymás után kiadni az egyedi feltételeket és azokhoz rendelni a megfelelő funkciót,- vagy azokat a részegységeket, melyek a mindenkori feltétel dektálását és a feltétel-detektor vezérlőjele hatására a kívánt funkciójel generálását elvégzik, a kívánt funkciójelek számának megfelelő számban multiplikálva kell alkalmazni, ami a rendszer kibővítésének valamennyi ismert hátrányával jár (költség, terjedelem, bonyolultsági fok és ebből folyó P-tényező, stb.). A találmány alapja az a felismerés, hogy a próbafuttatás menete lényegesen egyszerűsödik és valamely hibás program többnyire rövidebb idő alatt, kisebb műveleti idő és tárolási kapacitás igénnyel nyomon követhető, ha nem írjuk elő kötötten a rendszernek, esetenként melyik kitüntetett feltétel teljesülését keresse, hanem rendelkezésére bocsátjuk az egyes vizsgálandó fázisok azonosítására alkalmas valamennyi feltétel-adatszót az ahhoz kapcsolódó funkcióra vonatkozó információval együtt és a processzor mindenkori pillanatnyi állapotában keletkező jeleket időmultiplex üzemmódban valamennyi feltétel-adatszóval összehasonlítva, a mindenkor éppen azonosított feltételnek megfelelően végezzük el az ellenőrzést, így mindenkor csak a szükséges műveleteket végezzük, a rendszerben jelentkező hibákat kerülőutak nélkül, akár közvetlen is nyomon követhetjük és ugyanakkor a teljes feltétel-készlet együttes betárolása révén a funkciójelképző eszközt - multiplikálás helyett kismértékű kiegészítéssel — eltérő funkciók közvetlen generálására is alkalmassá tehetjük. A találmány szerinti eljárás foganatosításához a rendszer eszközkészletét ki kell egészíteni egy feltételtárral és az egyébként is szükséges címzési apparátust egy időosztásos vezérlőszerwel, ennek fejében viszont jelentősen csökkenhet az eseménytár kapacitása, továbbá a hiba nyomonkövetéséhez szükséges műveletek száma és ideje. A találmány szerinti eljárás során - az ismert eljárással egyezően - a vizsgál(and)ó programot, illetve programrészt részben a fejlesztési segédberendezésként alkalmazott kisegítő processzoron - adott esetben pedig egyes programrészeket már a kiszolgálandó számítástechnikai rendszer processzorén (továbbiakban: felhasználói processzor) - futtatjuk, a mindenkori kívánt vizsgálandó fázis azonosítására alkalmas feltétel-adatszót kapcsolunk feltétel-detektor első bemenetére, mely feltétel-detektor második bemenetére a futtatott processzor megfelelő csatornája csatlakozik, a mindenkori azonosított fázis feltételei szerint elvégezzük az ellenőrzést és - ha szükséges - beavatkozást, ha pedig a feltétel-detektor a rendszert töréspontban megállította, az ellenőrzés és — adott esetben - beavatkozás elvégzése után újra indítjuk a processzort és a következő azonosított fázisban folytatjuk a vizsgálatot. A találmány szerint - előre kijelölve a folyamat során vizsgálni kívánt valamennyi fázist és összeállítva az ehhez szükséges feltétel-adatszavak készletét oly módon, hogy minden egyes adatszó az azonosításra alkalmas információt és az adott fázishoz rendelendő funkcióra vonatkozó információt tartalmazza - az így kapott egyes feltétel-adatszavakat - ennek megfelelő szervezésű - közvetlen hozzáférésű tár (továbbiakban: feltételtár) külön címezhető rekeszeibe beítjuk és ezt a feltételtárat kapcsoljuk időmultiplex üzemű illesztőszerven át a feltétel-detektor első bemenetére, a mindenkori azonosított fázishoz alkalmazkodva végezzük az egymást követően azonosított fázisokban a program ellenőrzését és/vagy az abból folyóan szükségessé vált beavatkozást és szükség szerint a processzor újabb indítását. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés olyan számítástechnikai fejlesztési rendszerben alkalmazható, mely tartalmaz kisegítő processzort, felhasználói processzor beiktatására alkalmasan kialakított illesztőszervet, funkciójelképző főegységet és megjelenítő egységet és a funkciójelképző főegységben összehasonlító egységet, melynek első bemenete feltétel-bemenet, második bemenetére pedig egyfelől a kisegítő processzor, másfelől az illesztőszerv csatlakozik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
