179468. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció porlasztásos olajégőkben alkalmazott tüzelőolajok égési tulajdonságainak javítására és a füstgázok okozta korrózió csökkentésére

3 179468 4 meg. Ezek a vegyületek az olaj égését megelőző bom­lási folyamatok során fémoxidokká bomlanak el, és a katalitikus hatást a finom fémoxid-szemcsék fejtik ki [J. Fuel and Heat Technology 16/6, 24 (1969), Doe­­beler, O. F., Smerke, J. J.: Use of magnesium additives in oil fired boilers, ASME Paper No. 63-WA-352 (1969)]. A vegyértékváltoztató nehézfémek olajban oldható származékait nemionos emulgeálószerekkel, például polioxialkilén-származékokkal elegyítve is felhasz­nálták már nehéz tüzelőolajok égési tulajdonságainak javítására (Chemical Abstracts 87, 186 923c, 2 403 381. számú francia szabadalmi leírás). A felsorolt adalékanyagok és adalékanyag-keve­rékek alkalmazásával csökkenthető az olajégőkben a kormozódás és a kibocsátott szén-monoxid mennyi­sége, ami környezetvédelmi szempontokból jelentős. Az ismert adalékanyagok felhasználásakor az égés fenntartásához szükséges légfelesleg is csökkenthető anélkül, hogy a kormozás a megengedhető érték fölé emelkedne. Az ismert adalékanyagok azonban nem alkalmasak a füstgázok korrozív hatásának visszaszo­rítására. Ismert az is, hogy az olajban oldódó, nyíltláncú vagy gyűrűs szénhidrogén-aminok és ezek sói, az al­­kanol-aminok hosszúláncú karbonsavakkal képezett, olajban oldható észterei, sói és észter-sói, az amino-al­­koholok és foszforilezett származékaik, valamint egyes dimetilol-karbamid-észterek tüzelőolajokban jó korróziógátló hatást fejtenek ki (1 540 150. számú francia szabadalmi leírás), 3 654 158. számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírás, 642 354. számú szovjet szabadalmi leírás, Zs. Prikl. Him. 36, 389-394(1963)]. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy ha a por­­lasztásos olajégőkben szokásosan felhasznált, égést elősegítő fémvegyületeket és az önmagukban ugyan­csak ismert, korróziógátló hatású arrúnvegyületeket meghatározott arányban elegyítjük egymással, és az elegyhez adott esetben nemionos detergenst is adunk, olyan kompozíciókhoz jutunk, amelyekben az egyedi komponensek szinergetikusan fokozzák egymás kor­róziógátló, illetve égést katalizáló aktivitását. A találmány szerinti kompozíciók (a) olajban oldódó korróziógátló komponenst, mégpedig 3-20 szénatomos alifás vagy cikloalifás aminok 10—24 szénatomos karbonsavakkal képezett sóit, 10—20 szénatomos alifás vagy cikloalifás amino­­kat, mono-, di- vagy tri(2—4 szénatomos alkanol)-ami­­no 12-24 szénatomos zsírsavakkal (célszerűen telítet­len zsírsavakkal) képezett észtereit, sóit, észtersóit vagy a felsorolt vegyületek keverékét, (b) égésjavító komponenst, mégpedig (bl.) 1 súlyrész korróziógátló komponensre vonat­koztatva 0,2—5 súlyrész ciklopentadienil-mangán-tri­­karbonilt, vegyértékváltoztató fémek (előnyösen vas, mangán vagy réz) 12—20 szénatomos karbonsavakkal, 200—500 molekulasúlyú szulfonsavakkal (célszerűen petróleum-szulfonsawal vagy vazelinek kénsavas, kéntrioxidos vagy oleumos finomításával nyert szul­fonsavakkal), oxidált petrolátummal, oxidált paraffin­nal vagy oxidált cerezinnel képezett sóit vagy a felso­rolt vegyületek keverékét, és/vagy (b2) 1 súlyrész korróziógátló komponensre vonat­koztatva 0,2—5 súlyrész mennyiségben 7-24 szén­atomos alifás, cikloalifás, aromás, aromás-alifás vagy alifás-aromás szulfonsavak nem vegyértékváltoztató fémekkel, célszerűen kalciummal vagy báriummal képezett sóit vagy a felsorolt vegyületek keverékét, és (c) amennyiben a kompozíció égésjavító kompo­nensként kizárólag a (b.l) pontban felsorolt anyagot tartalmaz, 1 súlyrész korróziógátló komponensre vo­natkoztatva 0,2-5 súlyrész nemionos detergenst, mégpedig 200-1000 molekulasúlyú polialkilénglikol­­-étereket vagy 200-1000 molekulasúlyú polialkilén­­glikolok 10-20 szénatomos zsírsavakkal képezett észtereit vagy a felsorolt vegyületek keverékét tar­talmazzák, adott esetben tüzelőolajjal vagy 100 °C feletti lobbanáspontú, kis viszkozitású hulladékolajjal képezett 15—40 súly%-os oldat formájában. A találmány szerinti kompozíciókban felhasz­nálható korróziógátló aminvegyületek közül példa­ként a következőket soroljuk fel: diciklohexil-amin, sztearil-amin, ezek sói (például olajsavas sói,) izopro­­pil-amin-oleát, mono-, di- vagy trietanol-amin sztea­­nnsawal vagy olajsavval képezett mono-, di- vagy tri­­észterei, sói és észtersói. A találmány szerinti kompo­zíciók korróziógátló komponensként egy vagy több anúnvegyületet tartalmazhatnak. Azt tapasztaltuk, hogy ezekből a vegyületekből a kompozíció (b) kom­ponensét képező égésjavító fémvegyület(ek) jelenlé­tében az égés során olyan illékony bomlástermékek képződnek, amelyek korróziógátló hatása meghaladja a (b) komponens távollétében képződő illékony bom­lástermékek korróziógátló aktivitását. Ezek az amin­vegyületek korróziógátló hatásuk mellett egyben disz­­pergáló hatást is kifejtenek, így fokozzák a detergens agglomerálódásgátló hatását és a fémvegyület égést katalizáló hatását. A találmány szerinti kompozíciók (bl.) típusú égésjavító komponensként célszerűen ciklopentadi­­enil-mangán-trikarbonilt, ferrocént, mangán(II)-, vas(II)- vagy réz(II)-oleátot vagy -naftenátot, petró­­leum-szulfonsav mangánsóját, oxidált petrolátum mangánsóját vagy a felsorolt anyagok keverékeit tar­talmazhatják. A (b2.) típusú égésjavító komponensek előnyös képviselői a magnézium, kalcium, bárium és alumínium dodecil-benzol-szulfonsawal, petróleum­­-szulfonsawal és naftén-szulfonsawal képezett sói és a felsorolt anyagok keverékei. A (b2.) típusú égésjavító komponensek egyben de­tergens hatással is rendelkeznek, így amennyiben a kompozíció (b2.) típusú égésjavító komponenst tar­talmaz, további detergens hozzáadására nincs feltét­lenül szükség. Különösen előnyösek azok a kompo­zíciók, amelyek (bl.) és (b2.) típusú égésjavító kom­ponenst egyaránt tartalmaznak. A kétféle típusú égésjavító komponens szinergetikusan fokozza egy­más hatását, így a légfelesleg a megengedett kormo­­zási határ betartásáig lényegesen jobban csökkent­hető, mintha ezeket az adalékokat külön-külön alkal­maznánk. Fordítva, azonos hatékonyság eléréséhez kisebb adalékkoncentráció szükséges, így csökkennek az adalékolás költségei. Mind a (bl.), mind a (b2.) típusú égésjavító komponens nem várt módon fo­kozza a korróziógátló komponens aktivitását is, ami feltehetően arra vezethető vissza, hogy a korrózió­gátló komponensből a (b) komponens jelenlétében az égés során fokozott korróziógátló hatással rendelkező illékony bomlástermékek képződnek. S 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom