179463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dexozi-narazin antibiotikum-komplex előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 179463 Bejelentés napja: 1978. X. 19. (El—817) Amerikai Egyesült Államok-beli elsőbbsége: 1977.X. 20. (844,087 sz.) Nemzetközi osztályozás: NSZ03: C 12 P 17/06, C 12 R 1/485 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. V. 31. Feltalálók: Nakatsukasa Walter Mitsuo mikrobiológus, Marconi Gary G. biokémikus, Indianapolis, Indiana, Hamill Robert L. biokémikus, Greenwood, Indiana, Neuss Robert (NMI) vegyész, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas: Eli Lilly and Company, Indianapolis, Indiana, Amerikai Egyesült Államok Eljárás dezoxi-narazin antibiotikum-komplex előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás a 20-dezoxi-narazinból és a 20-dezoxi-epi-17-narazinból álló dezoxi-narazin antibiotikum-komplex előállítására. A fenti antibiotikum-komplex előállítására a találmány értelmében úgy járunk el, hogy a Streptomyces aureofaciens NRRL 11 181 törzset süllyesztett levegőztetett fermentációs körülmények között tenyésztjük. A 20-dezoxi-narazint és a 20-dezoxi-epi-17-narazint kromatográfiás úton izoláljuk. A 20-dezoxi-narazinból és a 2-dezoxi-epi-17-narazinból álló dezoxi-narazin-komplex baktériumellenes és kokkuszellenes hatással rendelkezik, továbbá növeli a kérődző állatok takarmányhasznosítását. Az állatorvosi gyakorlat igényli új, értékesebb tulajdonságokkal rendelkező antibiotikumok felfedezését. így például a coccidiozisos megbetegedések folyamatos nehézségeket jelentenek a baromfitenyésztő ipar számára. A coccidiozisos megbetegedéseket az Eimeria vagy az Isospora nembe tartozó egy vagy több faj okozza (összefoglaló munkaként lásd Lund és Farr, Diseases of Poultry, 5. kiadás, Biester és Schwarte szerkesztése, Iowa State University Press, Ames, Iowa, 1965, 1056—1096. oldal). A coccidiozisos megbetegedések miatt létrejövő gazdasági veszteségek nagyok, ily módon igény merül fel jobb coccidiozis-ellenes szerek iránt. Az állatorvosi tudomány másik gazdasági jelentőséggel bíró tárgya a kérődzők, például a szarvasmarhák és a juhok növekedésének elősegítése. Különösen nagy figyelmet érdemelnek azok a módszerek, amelyekkel a növekedést a takarmányhasznosítás mértékének növelésével segítik elő. A kérődzők takarmányának legnagyobb tápértékkel bíró részének, a szénhidrátoknak a hasznosítás-mechanizmusát jól is- 5 merjük. Az állat bendőjében levő mikroorganizmusok bontják a szénhidrátokat, eközben monoszacharidok képződnek, amelyeket azután piruvát-származékokká alakítanak át. A piruvátokat mikrobiológiai anyagcsere utak révén acetátokká, butirátokká vagy propio- 10 nátokká alakítanak át a mikroorganizmusok, ezeket közös néven illékony zsírsavaknak (VFA) nevezzük. Részletesen foglalkozik ezzel a témával Leng „Physiology of Digestion and Metabolism in the Ruminant” című könyvében (Phillipson és munkatársai szerkesz- 15 tésében, Oriel Press, Newcastle-upon-Tyne, Anglia, 1970,408-410. oldal). McCullough (Feedstuffs, 1971. június 19., 19. oldal) Eskeland és munkatársai (J. An. Sei., 33, 282, 1971) és Church és munkatársai (Digestive Physiology 20 and Nutrition of Ruminants, II. kötet, 1971, 622-625. oldal) az illékony zsírsavak felhasználásának relatív hatékonyságával foglalkoznak. Bár az acetátokat és a butirátokat felhasználja az állati szervezet, a propionátok felhasználásának hatékonysága 25 jobb. Ezenfelül, ha az állati szervezet számára túl kevés propionát áll rendelkezésre, ketózis léphet fel. Egy jó tulajdonságokkal bíró vegyület ezért oly módon segíti elő az állat fejlődését, ha hatására a szénhidrátokból nagyobb arányban propionátok ke- 30 letkeznek, amivel nő a szénhidrát felhasználásának ha-179463
