179449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-vinil-kromon- származékok előállítására
9 179449 10 táblázat folytatása Relatív Megbízhatósági Vegyület neve hatás (K 10210 határok = 1) P * 0,95 6-Karboxi-3-allil-2transz-sztiril-kromon 29,90 (20,038-47,828) 6-Karboxi-3-propil-2transz-(2’-metU-sztiril)-kromon 78,48 (47,174-144-857) 6-Karboxi-3-etoxi--2transz-sztiril■kromon 20,96 (13,851-32,890) 6-Karboxi-3-propil^transz-fjJ-^*-tienil)-vinil]-kromon 23,19 (14,554—38,654) A vegyületek allergiaellenes hatását a Goose, J. és Blair, A. M. J. N. (10c. cit.) által leírt, IgE (immunoglobulin E) által médiáit (közvetített) passzív bőr anafilaxia (PCA) teszttel határoztuk meg, a kísérlet céljaira Mota, I. [Immunology, 7 , 681 (1964)] módszerével patkányokban termelt homocitotróp antitesteket használtunk. Három, vagy ennél több dózisszinten, per os, negyedórával az antigén beadása előtt adagoltuk a vizsgálandó anyagokat. Minden dózisra legalább 8 patkányt használtunk. Finney, D. J. (Statistical Methods in Biological Assay, 118. old,, C. Griffin, London, 1952) módszerével számítottuk ki a relatív hatás-értékeket. Érdekes, hogy a találmány szerinti vegyületek allergiaellenes hatása szorosan összefügg az Rt -csoport szénatomszámával. Például azon vegyületek, amelyekben az Rj-csoportban legalább két szénatom van, sokkal hatásosabbak, mint az ennél rövidebb szénláncot tartalmazó analógjaik. így például a 6-karboxi-3-etil-2transz-sztiril-kromon kb. 5,5-szer erősebb hatású, mint a megfelelő 3-metil-származék, és a 64carboxi-3-propil-2transz-sztiril-kromon kb. 7,5-szer erősebb hatású, mint a 3-metil-származék. A találmány szerinti vegyületeknek ezenkívül görcsoldó, különösen hörgőgörcsoldó hatásuk van, amit például a hörgőasztma kezelésében hasznosíthatunk. A találmány szerinti vegyületeket a szokásos módon adagolhatjuk, például orálisan (szájon át), vagy parenterálisan (az emésztőrendszer megkerülésével), előnyösen 0,25 mg/kg és 15 mg/kg közötti napi dózisban, vagy belélegeztetéses úton, előnyösen 0,25 mg és 100 mg közötti napi dózisban, és még előnyösebben 0,5 mg és 25 mg közötti napi dózisban, vagy helyi kezelésre is használhatjuk őket. A találmány szerinti vegyületeket, valamint gyógyászatilag elfogadható vivőanyagokat és hígítószereket tartalmazó gyógyszerkészítmények jellege természetesen a kiválasztott adagolási módtól függ. A szokásos alkotóelemeket használva, a hagyományos módszerekkel készíthetjük el a gyógyszerkészítményeket. Adagolhatjuk a találmány szerinti vegyületeket például vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpcnziók, aeroszolok, porok, tabletták, drazsék, zselatin kapszulák, szirupok vagy krémek formájában. így például orális adagolás céljaira előnyösen tabletták, drazsék vagy zselatin kapszulák formájában adagoljuk a találmány szerinti vegyületeket, ezen gyógyszerformák a hatóanyagon kívül hígítószereket, mint például Jaktózt, dextrózt, szacharózt, mannitoí, szorbitot vagy cellulózt, simít ószereket, mint például szilícium-dioxidot, taikumot, sztearinsavat, magnéáum- vagy kalcium-sztearátot és/vagy polietilén-glikolokat, esetenként kötőanyagokat, mint például keményítőféléket, zselatint, metil-cellulózt, karboxi-metil-cellulózt, gumi-arábikumot, tragakantát, polivinilpirrolidont, szétesést elősegítő anyagokat, mint például keményítőféléket, alginsavat, alginátokat, keményítő-glikolsav-nátrium-sót, habzókeverékeket, színező anyagokat, édesítőszereket, nedvesítőszereket, mint például lecitint, poliszorbátokat, lauril•szulfátokaí, valamint általában a gyógyszerkészítmények előÜításánál általánosan használt nem-toxikus és gyógyászatilag semleges anyagokat tartalmazhatnak. A szokásos módszerekkel, például keverés, granulálás, tablettázás, cukorral való bevonás vagy filmbevonás útján állíthatjuk elő a fent leírt gyógyszerkészítményeket. Allergiás asztma kezelésére adagolhatjuk a találmány szerinti vegyületeket belélegeztetéses úton is. Az ilyen célokra szolgáló készítmény lehet egyszerűen a hatóanyag (előnyösen nátrium-sójának) oldata vagy szuszpenziója, amelyet egy hagyományos porlasztó segítségével adagolunk. Egy másik lehetőség abban áll, hogy a készítményben a hatóanyag oldatán vagy szuszpenzióján kívül valamely szokásos, cseppfolyósított hajtóanyag is van, mint például diklór-difluor-metán vagy diklór-tetrafluor-etán és nyomás alatt álló tartályból, vagyis egy aeroszol-permetezőből adagoljuk a készítményt. Ha a hajtóanyag nem oldja a hatóanyagot, akkor szükséges lehet, hogy valamely segédoldószert, mint például etanolt, dipropilén-glikolt, izopropil-mirisztátot és/vagy valamely felületaktív anyagot is adjunk a készítményhez, hogy ezáltal jól el tudjuk szuszpendálni a hatóanyagot a hajtóanyagban. Felületaktív anyagként bármely, ilyen célokra általánosan használt anyagot használhatunk, például valamely nem-ionos felületaktív anyagot, mint például lecitint. Alkalmas porbelélegeztető készülékkel por alakban is adagolhatjuk a találmány szerinti vegyületeket, ilyen esetekben hígítószerekkel, például laktózzal keverhetjük a finom szemcseméretűre elporított hatóanyagot. Ezenkívül a szokásos módon intradermális (bőrbe adott) vagy intravénás (vénába adott) injekció formájában is adagolhatjuk a találmány szerinti vegyületeket. A fent leírt belső adagolási módokon kívül, külsőleg, helyileg is alkalmazhatjuk a találmány szerinti vegyületeket, krémek, lotiók vagy kenőcsök formájában, dermatológiai kezelés céljaira. Ilyen célokra a szokásos olajos vagy emulgeáló kötőanyagokkal keverhetjük a hatóanyagokat. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban, a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül, példákkal szemléltetjük. J0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
