179449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 2-vinil-kromon- származékok előállítására

9 179449 10 táblázat folytatása Relatív Megbízhatósági Vegyület neve hatás (K 10210 határok = 1) P * 0,95 6-Karboxi-3-allil­-2transz-sztiril­-kromon 29,90 (20,038-47,828) 6-Karboxi-3-propil-2transz-(2’-metU­-sztiril)-kromon 78,48 (47,174-144-857) 6-Karboxi-3-etoxi--2transz-sztiril­■kromon 20,96 (13,851-32,890) 6-Karboxi-3-propil­^transz-fjJ-^*­-tienil)-vinil]­-kromon 23,19 (14,554—38,654) A vegyületek allergiaellenes hatását a Goose, J. és Blair, A. M. J. N. (10c. cit.) által leírt, IgE (immuno­globulin E) által médiáit (közvetített) passzív bőr ana­­filaxia (PCA) teszttel határoztuk meg, a kísérlet cél­jaira Mota, I. [Immunology, 7 , 681 (1964)] módsze­rével patkányokban termelt homocitotróp antiteste­ket használtunk. Három, vagy ennél több dózisszin­ten, per os, negyedórával az antigén beadása előtt ada­goltuk a vizsgálandó anyagokat. Minden dózisra leg­alább 8 patkányt használtunk. Finney, D. J. (Statis­tical Methods in Biological Assay, 118. old,, C. Grif­fin, London, 1952) módszerével számítottuk ki a re­latív hatás-értékeket. Érdekes, hogy a találmány szerinti vegyületek al­lergiaellenes hatása szorosan összefügg az Rt -csoport szénatomszámával. Például azon vegyületek, amelyek­ben az Rj-csoportban legalább két szénatom van, sokkal hatásosabbak, mint az ennél rövidebb szénláncot tartalmazó analógjaik. így például a 6-karboxi-3-etil-2transz-sztiril-kro­­mon kb. 5,5-szer erősebb hatású, mint a megfelelő 3-metil-származék, és a 64carboxi-3-propil-2transz­­-sztiril-kromon kb. 7,5-szer erősebb hatású, mint a 3-metil-származék. A találmány szerinti vegyületek­­nek ezenkívül görcsoldó, különösen hörgőgörcsoldó hatásuk van, amit például a hörgőasztma kezelésében hasznosíthatunk. A találmány szerinti vegyületeket a szokásos módon adagolhatjuk, például orálisan (szájon át), vagy parenterálisan (az emésztőrendszer megkerülé­sével), előnyösen 0,25 mg/kg és 15 mg/kg közötti napi dózisban, vagy belélegeztetéses úton, előnyösen 0,25 mg és 100 mg közötti napi dózisban, és még elő­nyösebben 0,5 mg és 25 mg közötti napi dózisban, vagy helyi kezelésre is használhatjuk őket. A találmány szerinti vegyületeket, valamint gyógyászatilag elfogadható vivőanyagokat és hígító­szereket tartalmazó gyógyszerkészítmények jellege természetesen a kiválasztott adagolási módtól függ. A szokásos alkotóelemeket használva, a hagyo­mányos módszerekkel készíthetjük el a gyógyszerké­szítményeket. Adagolhatjuk a találmány szerinti ve­gyületeket például vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpcnziók, aeroszolok, porok, tabletták, drazsék, zselatin kapszulák, szirupok vagy krémek formájában. így például orális adagolás céljaira előnyösen tab­letták, drazsék vagy zselatin kapszulák formájában adagoljuk a találmány szerinti vegyületeket, ezen gyógyszerformák a hatóanyagon kívül hígítószereket, mint például Jaktózt, dextrózt, szacharózt, mannitoí, szorbitot vagy cellulózt, simít ószereket, mint például szilícium-dioxidot, taikumot, sztearinsavat, magné­­áum- vagy kalcium-sztearátot és/vagy polietilén-gli­­kolokat, esetenként kötőanyagokat, mint például ke­ményítőféléket, zselatint, metil-cellulózt, karboxi-me­­til-cellulózt, gumi-arábikumot, tragakantát, polivinil­­pirrolidont, szétesést elősegítő anyagokat, mint például keményítőféléket, alginsavat, alginátokat, keményítő-glikolsav-nátrium-sót, habzókeverékeket, színező anyagokat, édesítőszereket, nedvesítősze­reket, mint például lecitint, poliszorbátokat, lauril­­•szulfátokaí, valamint általában a gyógyszerkészít­mények előÜításánál általánosan használt nem-toxikus és gyógyászatilag semleges anyagokat tartalmazhat­nak. A szokásos módszerekkel, például keverés, gra­­nulálás, tablettázás, cukorral való bevonás vagy film­bevonás útján állíthatjuk elő a fent leírt gyógyszerké­szítményeket. Allergiás asztma kezelésére adagolhatjuk a talál­mány szerinti vegyületeket belélegeztetéses úton is. Az ilyen célokra szolgáló készítmény lehet egyszerűen a hatóanyag (előnyösen nátrium-sójának) oldata vagy szuszpenziója, amelyet egy hagyományos porlasztó segítségével adagolunk. Egy másik lehetőség abban áll, hogy a készítményben a hatóanyag oldatán vagy szuszpenzióján kívül valamely szokásos, cseppfolyó­sított hajtóanyag is van, mint például diklór-di­­fluor-metán vagy diklór-tetrafluor-etán és nyomás alatt álló tartályból, vagyis egy aeroszol-perme­tezőből adagoljuk a készítményt. Ha a hajtó­anyag nem oldja a hatóanyagot, akkor szükséges lehet, hogy valamely segédoldószert, mint például eta­­nolt, dipropilén-glikolt, izopropil-mirisztátot és/vagy valamely felületaktív anyagot is adjunk a készít­ményhez, hogy ezáltal jól el tudjuk szuszpen­­dálni a hatóanyagot a hajtóanyagban. Felületaktív anyagként bármely, ilyen célokra általánosan használt anyagot használhatunk, például valamely nem-ionos felületaktív anyagot, mint például lecitint. Alkalmas porbelélegeztető készülékkel por alakban is adagolhatjuk a találmány szerinti vegyületeket, ilyen esetekben hígítószerekkel, például laktózzal ke­verhetjük a finom szemcseméretűre elporított ható­anyagot. Ezenkívül a szokásos módon intradermális (bőrbe adott) vagy intravénás (vénába adott) injekció formá­jában is adagolhatjuk a találmány szerinti vegyüle­teket. A fent leírt belső adagolási módokon kívül, külsőleg, helyileg is alkalmazhatjuk a találmány sze­rinti vegyületeket, krémek, lotiók vagy kenőcsök for­májában, dermatológiai kezelés céljaira. Ilyen célokra a szokásos olajos vagy emulgeáló kötőanyagokkal ke­verhetjük a hatóanyagokat. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban, a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül, példákkal szemléltetjük. J0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom