179445. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányadalék előállítására
MAGYAR nëpkOztArs asAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179445 JÊ0ÈL Bejelentés napja: 1978. XII. 22. (CO-36G) Nemzetközi osztályozás: nszo3-iSSi A 23 K 1/18 *** Közzététel napja: 1980. XII. 27. ORSZÁGOS ^ ^ Szabadalmi Tár TALÁLMÁNYI Megjelent: 1984. IV. 30. N'''-JÍPi.AJDONA Js HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Csörgő Tibor okleveles agrármérnök, Gyöngyös, Kállai László főosztályvezető, Agrártudományi Egyetem, Posevitz Vilmos okleveles agrármérnök, Budapest Gödöllő Eljárás takarmányadalék előállítására 1 A találmány tárgya eljárás NPN-anyag tartalmú, előnyösen karbamid-tartalmú takarmány-adalék előállítására kérődzők számára. Ismeretes, hogy a világ népességének jelentős 5 mértékű állandó szaporodása mind a kalorikus tápanyag-igény kielégítése, mind a fehérje-ellátás tekintetében óriási feladatokat ró minden ország élelmiszergazdaságára. Különösen nő az állati fehérje iránti igény, ami mind nagyobb nehézséget okoz a megfe- 10 lelő takarmány-fehérje biztosításának vonalán. Ezért egyre növekvő érdeklődés nyilvánul meg az ún. NPN(nem protein nitrogén) anyagok, elsősorban a karbamid takarmányozási felhasználása iránt. A nagyüzemileg olcsón előállítható karbamid ugyanis 46 15 súly% nitrogént tartalmaz, és megfelelő adagolás esetén jól hasznosítható nitrogénforrást szolgáltat a többüregű emésztőrendszerrel rendelkező, vagyis . kérődző állatok tápanyagaként, az eddig végzett széles körű vizsgálatokból azonban arra is fény derült, 20 hogy a karbamid etetése veszéllyel jár, mert mérgezéseket, átmeneti emésztési rendellenességeket, sőt elhullásokat is okozhat. Kísérletek bizonyítják, hogy a karbamid helyettesíteni képes biológiailag nagyértékű fehéije-takar- 25 mányokat, így például szóját, földidiódarát és napraforgót is. A karbamid a kérődző állatok összetett gyomrába jutva mikroorganizmusok hatására szénsavra és ammóniára bomlik. 30 2 Az ammóniát a kérődző állatok emésztőrendszerében tenyésző mikroorganizmusok a szervezet számára szükséges fehérjék felépítésére használják fel. Ezért, ha a karbamid lebomlása túl gyorsan megy végbe, a bendő mikroorganizmusai nem képesek feldolgozni a keletkezett ammóniát, és az ammónia-felesleg a véráramba jutva mérgezést okoz. Az állat szervezete képes a feleslegben képződő ammóniát a májban lejátszódó reakciók segítségével ismét karbamiddá alakítani és a vizelettel kiüríteni. Ez a folyamat azonban csak bizonyos határok között tud lejátszódni, és túlzott mértékű karbamidadagolás esetén az állat mérgezését eddig nem tudták kiküszöbölni. Az NPN-anyagok, így a karbamid beépülését is tehát számos külső és belső tényező befolyásolja. Ahhoz, hogy jelentős mennyiségű NPN-anyagot lehessen etetni, a befolyásoló tényezők ismerete és a kedvezőtlen jelenségek megszüntetése szükséges. Tekintettel kell lenni az aminosav-szintézis időbeni lefolyására, a bendő ammónia-koncentrációjára, továbbá az állatok teljes nitrogén-ellátására. A karbamid-hasznosulás hatásfoka ugyanis arányban áll a töménység és a szintézis egyensúlyi állapotával. Ha a szintézis lassúbb ütemű, mint az ammónia keletkezése, mérgezési tünetek, sőt tömeges elhullások léphetnek fel. Sok esetben is jelentős nehézséget okoz az NPN-tartalmú anyagok etetésekor az ízletesség is. Ma már tudományos szinten is bizonyítást nyert, hogy a kar-179445
