179427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi tápközegek táp- és hatóanyagi hatákonyságának fokozására magnézium és mezo valamint mikroelem tartalmú műtrágyák alkalmazásával
.1 179427 4 Tetve a hiány kifejlődés meggátlására a ható ionokat vízoldható formában tartalmazó szerek a legalkalmasabbak, ahol a teljes mennyiség a növény által viszonylag könnyen felvehető formában van jelen. Ilyen pl. az angol 1456156 (C05D9/02) számú szabadalmi ■leírásban szereplő átmeneti fémeket tartalmazó trágyaszer, amely vízoldható formában tartalmazza a magnéziumot s a mikroelemeket. A fent említett készítmények mindegyike azonban általános hatású, ugyanis pl. a cinkhiányt, magnéziumhiányt, stb. megszüntetni ajánlják bármely növénykultúra esetén alkalmazni. Az általunk bejelentett eljárás során új speciális trágyaszereket használunk, amelyek abban különböznek az előző univerzális, illetve speciális szerektől, hogy minden fontosabb szántóföldi kultúrára külön-külön specifikus mező- és mikroelem trágyaösszetételt alkalmazunk. Az egyes növények speciális mező- és mikroelem trágyái, csak azt az egy-két mikroelemet tartalmazzák, melyek a mi talajviszonyaink között általában zavart okozhatnak a növények harmonikus tápanyagellátásában. Ezen elemek felvételével előmozdítják a növények tápanyagainak intenzívebb felvételeit, s ezáltal a növények asszimilációjának, tápanyagcseréjének, s a tápanyagforgalom és raktározódás bonyolult mechanizmusának kedvezőbb feltételeit biztosítjuk. Minden növény speciális trágyájában a vázolt egy-két mikroelem mellett mindig szerepeltetjük a magnéziumot. A magnézium kölcsönhatásában tovább növeli a mikroelem hatékonyságát. A magnézium, mint klorofillképző anyag növeli a növényi asszimilációt. A magnézium a megadott koncentrációjában biztosítja a klorofillképződés egyenletes magas szinten tartását a növényben. A magnéziumnak köszönhetően a levél epidermisz rétege megvastagodik és ellenállást kölcsönöz a különböző levélbetegségek ellen is. A speciális új trágyák további sajátossága, hogy ha azt permettrágya formájában alkalmazzuk akkor - hatóanyagainak jobb felvehetősége végett - a felületi feszültséget egy adott értékre úgy szabályozzuk, hogy biztosítsa azt, hogy a permetlé az egész felületet egyenletesen borítsa, de ugyanakkor megakadályozza, hogy a permetlé a levelekről lefolyjon. Ehhez a megfelelő készítményekkel az oldat felületi feszültségét úgy kell előkészíteni, hogy a 45 din/m2 legyen. A felületi feszültség beállítása nem kíván új kémiai szerek és technológiák alkalmazását, hanem az ismert és a növényvédelemben használt szereket alkalmazhatjuk. Pl. Cytowett 0,025%, Sandoz Netzmittel 0,008%, Extravon Netzmittel 0,05%, Novit 0,05%, Nonit 0,025%-os oldatban. A különféle növények kezeléséhez szükséges mikroelemek: Búza Cu + Mn + Mg Árpa Cu + Mn + Mg Kukorica Zn + Mn + Mg Burgonya Mn ■f B ♦ Mg Cukorrépa, répafélék B + Mg Lucerna Mn B + Mg Borsó Mo + Zn + Mg Szója Mo + Mg Almafélék Zn + Ca Mg Szőlő Zn + Fe + Mg 2 Egy-egy permetezés alkalmával az 1 ha-ra eső mikroelem dózisok az alábbiak: Mikroelem Elemi mennyiség Vegyület Zn 190,5 g ZnS04 x 7H20 Cu 190,5 g CuS04 x 5H20 Mo 38,1g (NH, ) a Mo02 4 x 4H2 O B 76,2 g Na2B407 x 10H2O Mn 381,0 g Mn S04 x 4H20 Mg 250,0 g Mg S04 x 7H2 O Ca 250,0 g Ca EDTA Fe 200,0 g Fe S04 x 7H2 O Koncentráció ajánlásainknál a talajvizsgálati adatokat és a növényfajok sajátos igényeit egyaránt figyelembe kell venni és használata így nem okozhat - az esetleg nem kívánatos elemekből fölösleges, esetleg - mérgező mellékhatásokat, emellett természetesen várható gazdasági mutatói is a lehető legjobbak. A gazdaságos felhasználást nagymértékben elősegíti az is, hogy a levélpermettrágya esetén az oldat felületi feszültségét is az optimális értékre állítjuk be. A talajra történő alkalmazás ott jelentős, ahol nem kell nagyobb mértékű káros lekötődéssel számolni. A talajtényezőt mindegyik növénynél három dóziskategóriával vesszük figyelembe az Arany-féle kötöttségi szám segítségével. Ez a szám ugyanis a talajtulajdonságok komplex mutatója, mely tájékoztatást nyújt az agyagtartalomra s ezáltal a természetes tápanyagtartalomra, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaira s értéke a gazdaságoknál táblaszinten rendelkezésre áll. Továbbá kísérleteink szerint jó korrelációs kapcsolatot tudtunk megállapítani e talajtulajdonság és az egyes fontosabb a talajból felvehető ionok mennyisége között. Ez esetben a 30 Arany-féle kötöttségi szám alatti értékű talajoknál az egyes növények alá a levélpermettrágyázáskor megadott mennyiségek háromszorosát, a 30-42 közötti kötöttségi szám esetén a megjelölt mennyiségek négyszeresét és 42 fölötti kötöttségi szám esetén ötszörösét kell a talajra kijuttatni. [Az Arany féle kötöttségi szám magyarázata Fekete: Talajban és trágyázásban című könyv 262-266 oldalán olvasható, a könyv a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában 1959-ben jelent meg.] Az alkalmazás módját illetően szereink felhasználhatósága így kiterjed mind a permettrágya, mind a talajra való kijuttatás formájára anélkül, hogy az nagyfokú alkalmazási differenciáltságot jelentene, a gyártási folyamatot bonyolítaná. A szercsalád alkalmazását néhány növénynél az alábbi kezelési eljárásokkal mutatják be. A levélpermettrágyaként való alkalmazásnál a búza és árpa növényeknél két időpontban történő kezelést javasolunk a kalászhányás kezdetén és virágzáskor. Cukorrépa növénynél július közepén és augusztus közepén javasoljuk a kétszeri kezelést a levélpermettrágya alakjában. Burgonya növénynél a bimbózás kezdetén és teljes virágzáskor kell a levélpermettrágyázást elvégezni. Kukoricanövénynél a vegetációs idő alatt a címerhányáskor és a teljes virágzás idején kell a keze-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 /
