179423. lajstromszámú szabadalom • Rezgő szita szemcsés szilárdanaygok, különösen kemény szilánkosan hasadó kőzetek vagy ásványok osztályozására
3 179423 4 Célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a keresztcsuklórugók egymást keresztező laprugók vagy huzalrugók. Előnyös az a kiviteli alak, amelynél a laprugók a csőtengellyel párhuzamos síkban helyezkednek el. A keresztcsuklórugót alkotó laprugók kopásának a megakadályozása céljából előnyös, ha a keresztcsuklórugókat alkotó laprugók egymás között játékkal vannak keresztülvezetve oly módon, hogy az egyik laprugó leszűkített középrésze a másik laprugó hosszirányú nyílásában helyezkedik el. Ugyanilyen meggondolásból célszerű az, ha a keresztcsuklórugókat három laprugó képezi, ahol a két kívül elhelyezkedő keskeny laprugó között szélesebb laprugó van játékkal elhelyezve. Tartós rögzítés kialakítása céljából előnyös az, ha a keresztcsuklórugókat alkotó laprugók felül tüskökön át vannak összekapcsolva a szitaszekrénnyel, alul pedig olyan tüskökhöz kapcsolódnak, amelyék lengőcsövet, karokat és verőléceket tartják. Ugyanilyen szempontból célszerű az, hogy a tüskök csavarokkal vannak a szitaszekrényhez rögzítve. Hasonló meggondolásból célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a keresztcsuklórugók a tuskók ferde oldalán közdarabokon át vannak rögzítve. Szintén ilyen okból kifolyólag célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a keresztcsuklórugók a tüskökhöz csavarokkal vannak rögzítve. Mechanikai erőátvitel miatt célszerű az, ha a laprugók keresztezési szögértéke 30° és 150° között van, előnyösen 90°. Stabil kapcsolat kialakítása végett előnyös, ha a verőlécek a lengőcsőhöz képest magasabban helyezkednek el és a lengőcsőre keresztben elhelyezett karokkal vannak összekapcsolva, amelyeken a lengőcső keresztül van vezetve. Erőátvitel szempontjából célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél üzemeltetéskor a tuskók és a lengőcső együttes kilengési szöge (ß) mintegy 2°. A találmányt a továbbiakban a rajz segítségével részletesen ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a technika állásának megfelelő rezgőszita vázlata elölnézetben, a 2. ábra a találmány szerinti megoldás látszati képe, a 3. ábra a találmány szerinti megoldás vázlata elölnézetben, a 4. ábra a találmány szerinti keresztcsuklórugók két kiviteli változata, az 5. és 6. ábra a keresztcsuklórugó jellemző méretei nyugalmi és gerjesztett állapotban. Az 1. ábrán a technika állásához tartozó ismert rezgőszita csapágyazását tüntettük fel, melynél a 7 verőlécek az A pontokban érintik az S szitaszövetet és a 6 karokon keresztül vannak az 5 lengőcsővel összekötve. Az 5 lengőcső a D forgáspont körül a kettős nyíllal jelképezett lengőmozgásban van. Az A pont mozgása AD szakasz V normálisaként adódik. Ezt a vektort egy az 5 szitaszövettel párhuzamos VH és egy az S szitaszövetre merőleges Vv összetevőkre lehet felbontani. Az S szitaszövetet rezgőmozgásban tartó Vv mozgás mellett a párhuzamos Vh mozgás csupán az S szítaszövetet koptatja. A gyakorlati tapasztalatok szerint a 7 verőlécek és az S szitaszövet közötti párhuzamos mozgás különösen finom szitaszöveteknél okoz rendkívül nagy mértékű roncsolást. Természetesen az 5 lengőcsövet közelebb lehet az S szitaszövethez vinni. De az 5 lengőcső átmérőjének méretét nem lehet vég nélkül csökkenteni, az S szitaszövet és a D pont között maradó minimális távolság viszont minden esetben létrehozza a 7 verőlécek mozgásának VH párhuzamos összetevőjét. Az ismert csapágyazás egy további hátrányos tulajdonsága abban van, hogy az 5 lengőcsövet a D pontban feltétlenül gumituskók segítségével kell ágyazni és ezeket radiális értelemben nem lehet olyan merevvé kiképezni, hogy a VH mozgást teljesen csillapítsák. Az ismert lengőcsapágyaknak a gyártócégek tájékoztatása szerint mintegy 6 hónapos üzemidőt követően már akkora játékuk van, hogy ennek nagyságrendje az A pontnak a Vv irányban végzett rezgőmozgás amplitúdójával, következésképpen még tovább növekszik a koptató hatás. Ezzel szemben a verőelemek találmányunk szerint keresztcsuklórugókra vannak felfüggesztve. Ilyen keresztcsuklórugókat a finommechanikában csekély kitérésű lengőmozgást végző műszeralkatrészek gyakorlatilag erő- és játékmentes ágyazásra használják. A keresztcsuklórugók kinematikája és a forgópont kitérése számításokkal határozható meg és legfeljebb mikroszkóppal érzékelhető. A 2. ábrán a rezgető szerkezet látszati képét mutatjuk be, mely a 7 verőlécekből, az 5 lengőcsőből és az 5 lengőcsővel mereven összekapcsolt 4, 3 tüskökből van összeállítva. A 4, 7 tuskó a 2, T és 3,3 rugók közbeiktatásával van a szitaszerkezeten mereven rögzített 1, T tuskókkal összekötve. Az 1,T, 4 és 4 tuskók, valamint 2,1 3 és 3 rugók a 8 közdarabok és a csupán jelképesen ábrázolt 12 csavarok segítségével vannak összeállítva. A 3. ábrán jól látható, hogy a találmányunk sze rinti megoldásnál a gerjesztő szerkezet úgy van összekötve a 9 szitakerettel a 11 csavarok segítségével, hogy a D forgáspont pontosan egybeesik az S szitaszövettel. Ennek révén válik az elérhetővé, hogy az A pont V mozgásvektora pontosan merőleges legyen az 5 szitaszövetre. A 3. ábráról az is leolvasható, hogy az 5 lengőcső RM középvonala, mely a technika állásához tartozó és az 1. ábrán bemutatott szerkezetek D forgáspontjának felel meg, találmányunknál jóval a D forgáspont alatt fekszik és ennek ellenére a V vektor az A pontban mégis merőleges S szitaszövetre. Ha a 4 tuskókat a rajzon fel nem tüntetett hajtóművel az X nyü értelmében néhány milliméter amplitúdóval rezgetjük, akkor a 7 verőlécek A pontjai függőleges rezgőmozgásba kerülnek, mely értelemszerűen rezgeti az S szitaszövetet is. A 4. ábrán feltüntetett 2 és 3 laprugó egy, a 3. ábrán megrajzolt párba van összefogva, ahol a 3 laprugó és a 2 laprugó hasítékához meghatározott játékkal illeszkedik a szerelési pontatlanságok kiegyenlítésére. Ennek eredményeképpen a 2 és 3 laprugó egymást nem koptathatja. A rugópár további, kör-, négyzet- vagy derékszögű négyszög-keresztmetszetű rudakból kiképzett kiviteli alakjánál a közrefogó rugók rugóállandója fele akkora, mint a közrefogott rugó rugóállandója. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
