179410. lajstromszámú szabadalom • Műtárgy változó hozamú és szilárdanyagtartalmú folyadéknak, különösen bányavíznek magasabb földalatti szintről mélyebb szintre való juttatására
5 179410 6 11. ábra a 7. ábrán jelölt XI-XI síkban vett metszet, a 12. ábra a találmány szerinti műtárgy egy olyan kiviteli alakjának hosszmetszete, amelynél az energiatörő elemek a csatorna hossztengelye mentén elrendezett terelőgátak, amelyeknek két oldalán egy-egy nyílás van, a 13. ábra a 12. ábra szerinti műtárgy felülnézete, a 14. ábra a 12. ábrán jelölt XIV—XIV síkban vett szelvény, a 15. ábra a 12. ábrán jelölt XV-XV síkban vett szelvény, és a 16. ábra a 12. ábrán jelölt XVI—XVI síkban vett metszet. Az 1. ábra szerinti bányabeli vízleadó rendszernek a 10 külszínről mélyített függőleges 12 vízaknája van, amelynek fenekén (nem ábrázolt) búvárszivattyúk vannak elrendezve. A 12 vízakna 14 feneke a rendszer legmélyebb pontja, ide kell leadni a bánya kiemelendő vízmennyiségét. A hagyományos vízleadási megoldást az 1. ábra jobb felső sarkában szaggatott vonallal bekeretezett rész szemlélteti. Ennél a megoldásnál igen enyhe (pl. 3,5 ezrelékes) lejtésű vízelvezető 16 vágatok viszik a vizet a 12 vízakna felé. A vízelvezető 16 vágatok víztelenítendő 15 bányatérségekkel vannak összekötve. A vízelvezető 16 vágatokat lépcsős kialakításban függőleges vízleadó 18 aknák kötik össze egymással (a hagyományos megoldásnál több ilyen lépcső van kialakítva egészen a rendszer legmélyebb pontjáig, a 12 vízakna 14 fenekéig). A vízleadó 18 aknák felső végén csőbefogó 20 műtárgy, alsó végén _ koncentrált energiatörő 22 műtárgy (pl. csillapító medence) van elrendezve (az utóbbi az alacsonyabb szintű vízelvezető 16 vágat fenékszintje alatt). A vízleadó 18 aknák felső végét rézsútos 24 légfeltörés köti össze az alacsonyabb szintű vízelvezető 16 vágattal. A bemutatott rendszer a továbbiakban a találmány szerinti műtárgyakkal van kialakítva. A vízleadó 18 akna alsó végéhez csatlakozó vízelvezető 16 vágat legmélyebb pontjához rézsútos, 175-250 ezrelék lejtésű vízleadó 26 járatokból és ennek hossza mentén egyenletesen elosztott energiatörő 28 elemekből álló 30 műtárgy felső vége van csatlakoztatva. A 30 műtárgy például a 2-16. ábrákon részletezett kiviteli alakok egyike szerinti felépítésű lehet. A 30 műtárgy alsó vége további mintegy 3,5 ezrelékes lejtésű vízelvezető 16 vágattal van összekötve, amelynek legmélyebb pontjához további rézsútos, 175—250 ezrelék lejtésű vízleadó 26 járatból és ennek hossza mentén egyenletesen elosztott energiatörő 28 elemekből álló 30 műtárgy felső vége van csatlakoztatva. A 30 műtárgy alsó vége mintegy 3,5 ezrelék lejtésű vízelvezető 16 vágatba torkollik, amelyhez a rajz síkjára merőleges 32 ülepítővágatok csatlakoznak, és amelynek legmélyebb pontja a 12 vízakna 14 fenekével van összekötve. A 2—6. ábrák a találmány szerinti műtárgy trapéz szelvényű 34 csatornaként kialakított vízleadó 26 járatát és 36 terelőgátakként kialakított energiatörő 28 elemeit szemléltetik. Az áramló víz először egy az 5. ábra szerinti szelvényű nyílt felszínű csatornában mozog, majd a 4. ábra szerinti szelvényű rézsútos szakaszba kerül, amelynek az 5. ábra szerinti szelvényhez képest 100%-os oldalfalmagasítása van. Itt vannak elrendezve a 6. ábra szerinti metszetnek megfelelő függőleges, a 3. ábrán nyíllal jelölt folyásirányra merőleges 36 terelőgátakként kialakított energiatörő 28 elemek, amelyek a rézsútos szakasz teljes hossza mentén egyenletesen elosztva, felváltva jobb és bal oldalról nyúlnak be a 34 csatorna belsejébe. Ezt a kiviteli alakot 3-6 súly% szüárdanyagtartalmú víz leadásához célszerű használni. A 7-11. ábrák szerinti kiviteli alak annyiban tér el a 2-6. ábrák szerintitől, hogy a 34 csatorna téglalap keresztmetszetű, a 36 terelőgátak merőlegesek a 34 csatorna fenekére, és a nyíllal jelölt folyásirány szerint előre vannak ferdítve, vagyis felvíz felőli oldaluknak a 34 csatorna középvonalától a csatlakozó csatomaoldal felé eső része a 34 csatorna hossztengelyével hegyesszöget zár be. Ezt a kiviteli alakot 10-20 súly% szilárdanyagtartalmú víz leadására célszerű használni. Az energiatörő 28 elemek (36 terelőgátak) és a 34 csatorna kialakítása természetesen sokféle lehet. Lehetnek például nem sík felületűek is. %. A bemutatott műtárgyak úgy működnek, hogy a víz felváltva a 34 csatorna szelvényének jobb, illetve bal oldalában kialakított 38 nyílásokon folyik át, azaz hullámvonal szerint halad lefelé, miközben mindig a következő 36 terelőgátba ütközik. Az ütközések a víz mozgási energiájának jelentős részét felemésztik, ugyanakkor a vizet állandóan olyan mozgásban tartják, amely a vízhozamtól és a szilárdanyagtartalomtól függetlenül meggátolja, illetve igen alacsony szinten tartja a hordaléklerakódást. Tapasztalataink szerint az egyes 36 terelőgátak és a 34 csatorna oldalfala közötti átömlési keresztmetszetei olyan nagyra célszerű választani, hogy a szállítandó hozam 1,15—1,4-szeresét át tudja bocsátani. A 12-16. ábrák szerinti kiviteli alak annyiban tér el az előbbiektől, hogy az energiatörő 28 elemek a 34 csatorna hossztengelye mentén elrendezett fogszerüen kiképzett, felfelé keskenyedő trapéz alakú 36 terelőgátak. Ebben az esetben a 38 nyílások a 36 terelőgátak két oldala és a 34 csatorna két oldalfala között vannak kialakítva, és a 34 csatorna feneke ívelt kiképzésű. Szabadalmi igénypontok: 1. Műtárgy változó hozamú és szilárdanyagtartalmú folyadéknak, különösen bányavíznek magasabb föld alatti szintről mélyebb szintre való juttatására, amelynek vízleadó járata és a víz útjában elrendezett energiatörő eleme van, azzal jellemezve, hogy rézsútos — célszerűen 150—250 ezrelék lejtésű — vízleadó járata (26) és a rézsútos vízleadó járat (26) hossza mentén - célszerűen egyenletesen - elosztott energiatörő elemei (28) vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti műtárgy kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rézsútos vízleadó járat (26) csatorna (34), és az energiatörő elemek (28) a csatorna (34) két oldalán felváltva elrende-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
