179376. lajstromszámú szabadalom • Halogén izzólámpa
MAGYAR nëpkoztarsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 179376 ORSZÁGOS TALÄLMÄNY1 HIVATAL Bejelentés napja: 1980. IV. 08. (837/80) Hollandiai elsőbbsége: 1979. IV. 11.(7902839) Közzététel napja: 1982. I. 28 Megjelent: 1983. XII. 30. Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : H 01 K 1/24- ------------Feltalálók: Noterteirs Victor Rosallie konstruktőr, Siaens Gustaaf Francois René gépészmérnök, Eindhoven, Hollandia Szabadalmas: N. V. Philips’ Gloeilampenfabrieken, Eindhoven, Hollandia Halogén izzólámpa 1 A találmány tárgya hálózati feszültségű halogén izzólámpa, amelynek cső alakú kvarcüveg burája és ezen belül hidrogén-bromidot tartalmazó nemesgáz töltése van, és az izzószál a burán belül tengelyirányban van elhelyezve, a bura két végén fémfóliát 5 magábafoglaló lapítással van vákuumzáróan lezárva, továbbá külső árambevezetői, valamint az egyes fóliákhoz . hegesztett, és az izzószálhoz benyúló belső árambévezetője van. Ilyen lámpát ismertet az 1094 694 számú brit 10 szabadalmi leírás, amelynél a fémfóliák teljes egészében a lapításban vannak. Azt találtuk, hogy ezek a hálózati feszültségre készített lámpák élettartamuk végén még akkor is felrobbanhatnak, ha külső biztosító van alkalmazva. 15 A robbanást a lapításban keletkező repedés okozza. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan egyszerű lámpa kialakítását, amelynél hálózati feszültség esetén a lapításban keletkező repedés nem idézi elő a robbanás veszélyét, vagyis a lámpáknak a kisülési 20 ív kialakulása közbeni névleges feszültsége 110 és 250 V között van. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt lámpáknál a találmány szerint úgy értük el, hogy a belső árambevezetők teljes mértékben a bura által körülzárt 25 üreg belsejében vannak, és a fémfóliák a lapított részből a belső árambevezetőkig kinyúlnak. A találmány az alábbi felismerésen alapszik. A kvarcüveg, amelynek olyan üveget tekintünk, amelynek legalább 95 súly%-ban Si02 tartalma van, vala- 33 2 mint a wolfram vagy molibdén közötti nagy hőtágulási együttható különbség következtében az ismert lámpák esetében a fémfóliákig a lapításba benyúló belső árambevezetők körül kapilláris tér van. Ez egyrészről azt jelenti, hogy a belső árambevezető és a lapítás üvege között nagyon rossz érintkezés van, másrészről, hogy a lámpa gáztöltése a lapításban levő belső árambevezetővel érintkezik. Viszonylag hosszú élettartamú lámpákban az élettartam vége úgy következhet be, hogy a viszonylag hideg belső árambevezetőnek a lapításban vagy közvetlenül az előtti részéről a halogén olyan sok fémet távolított el, hogy a belső, árambevezető megolvad. Ekkor a lapításban vagy közvetlenül a lapítás előtt ívkisülés jön létre, amely behatol a lapításba. Ez a lapításban levő fém nagyon gyors elgőzölgését eredményezi. A keletkező nagyon magas nyomás a la pítást megrepeszti és a lámpa felrobban. Viszonylag rövid élettartamra méretezett lámpákban az izzószál megolvad, miután annak forró részéről olyan mennyiségű fém gőzölgött el, hogy az izzószál elvékonyodik. Ennek eredményeként kisülési ív keletkezik, amely behatol a lapításba, és a lapítás megreped. A találmány szerinti lámpa szerkezeti kialakításának következtében, amely szerint a fémfólia a bura által körülzárt üregbe kinyúlik a lapításból, és a lapításon kívüli részen egy belső árambevezetővel van összehegesztve, és ily módon a belső árambevezető nem nyúlik bele a lapításba, a lapításban ívkisülés 179376
