179352. lajstromszámú szabadalom • Biztonágtechnikai védőelem
179352 6 hengerek közé való anyagbejuttatásra alkalmas bevezető nyílások lehetnek. Egy negyedik lehetséges kiviteli alak esetében az árnyékoló szervet egy vagy több térbeli idom alkotja, a térbeli idomnak a hengerek elé hajló részei a hengerek alkotóival párhuzamos peremben végződnek, a peremhez pedig az általa eltakart, a hengerréstől legtávolabb eső hengeralkotó érintő síkjával legalább megközelítőleg párhuzamos érintősík is tartozik. Az egy vagy több térbeli idomnak a hengerek felé néző felülete a hengerek vezérkörével affin vezérgörbével rendelkezik. A negyedik kiviteli alaknál az egy vagy több térbeli idomnak a hengerek üzem közben lehetséges megközelítési oldala felé néző külső felületei legalább a perem közelében konkáv alakúak. A több részből álló térbeli idomok között adott esetben a hengerek közé való anyagbejuttatásra alkalmas egy vagy több bevezető nyílás van szabadon hagyva. A találmány szerinti biztonságtechnikai védőszerkezet legfőbb előnye egyszerűsége, az ebből eredő olcsósága, továbbá az, hogy pusztán a geometriai kialakítása folytán tökéletes biztonságot képes nyújtani, és meg tudja előzni a gépet kezelő személyek kezének és ruházatának az összeforgó géprészek közé való bejutását. A fentiekben említett négy kiviteli alak mindegyikével végeztünk megfigyeléseket egyelőre csak textilipari gépeken. A kísérletek kedvező eredménynyel zárultak, több egyéb mellett kalanderek, mechanikus fulárok, mosógépsorok, prések, felsodró gépek, dekatálók stb. esetében. Az alkalmazott árnyékoló szervek fogták föl minden esetben a veszélyes géprészhez, pl. hengerhez közelítő kezet és ruházatrészt egyaránt. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra két összeforgó henger és az eléje helyezett árnyékoló szerv axonometrikus ábrázolásban, a 2. ábra a hengerpár és az árnyékoló szerv egy másik lehetséges kiviteli alak esetében, a 3. ábra az árnyékoló szerv harmadik lehetséges kiviteli alakja és a hozzá tartozó hengerek, a 4. ábra az árnyékoló szerv térbeli idomként kialakított negyedik kiviteli alakja a hozzá tartozó hengerekkel, ugyancsak axónomterikus ábrázolásban. Az 1. ábrán látható az egymás fölött elhelyezkedő 1 és 2 henger, melyeknek a nyilakkal jelölt A és B forgásértehnük egymással ellentétes. Az 1 és 2 hengerek egymáshoz legközelebb eső la és lb alkotói közötti távolság a 3 hengerrés, amely a berendezés működése során állandó veszélyforrást jelent. A veszély kiküszöbölése érdekében helyeztük el a 3 hengerrés elé a 4 árnyékoló szervet, amely pl. a 4a homorú lemez formában lehet kialakítva. Látható, hogy a 4a homorú lemez eltakarja az 1 és 2 henger palástfelületének egy részét. A 4 árnyékoló szervnek a 3 hengerréstől legtávolabb eső 6a és 6b széleihez illeszkedő 7 érintő sík megközelítőleg párhuzamos a 6a és 6b szélek által még eltakart hengeralkotókhoz tartozó 8 érintősíkokkal. Ez azt eredményezi, hogy az 1 vagy 2 henger palástfelületének megérintése 5 esetén a henger forgásértelmáiől adódóan a hozzá közelítő kezet rácsúsztatja a 4 árnyékoló szervre anélkül, hogy megengedné a kéznek a 3 hengerréshez való hozzájutását. A 4a homorú lemezként kialakított 4 árnyékoló szerv el lehet látva az 5a bevezető nyílással, amelyen keresztül az 1 és 2 hengerek közé valamilyen anyagot tudunk bejuttatni. Elvileg lehetséges az is, hogy a 4a homorú lemezt egymással párhuzamosan elhelyezkedő több 5a bevezető nyílással is ellássuk. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alak esetében à 4 árnyékoló szervet a két db 4b domború lemezszakasz alkotja. A két 4b domború lemezszakasz az élszerű 9 alkotó mentén találkozik egymással, és szükség esetén ennek mentén lehet kialakítva az anyagbejuttatásra alkalmas 5b bevezető nyálás. Az 5b bevezető nyílásból természetesen ezúttal is lehet egynél több darab. Külön ábrán nem mutatjuk be, de az előbbiek alapján könnyen elképzelhető egy olyan 4 árnyékoló szerv is, amely az 1. ábrán látható 4a homorú lemez és a 2. ábrán föltüntetett 4b domború lemez kombinációjaként van kialakítva. Az ilyen esetekben a 4 árnyékoló szerv középső — a 3 hengerrést eltakaró — szakasza homorú és ehhez egy „inflexiós alkotó” mentén csatlakozik a domború nyúlvány. A 3. ábrán olyan kiviteli alakot láthatunk, melynél a 4 árnyékoló szervet a 4c csövek sorozata alkotja. A 4c csövek között természetesen olyan kis távolságnak szabad csak lennie, hogy kézzel ne lehessen rajtuk keresztül benyúlni. E távolságok mindegyike fölfogható egy-egy 5c bevezető nyílásnak is. A 4. ábrán föltüntetett megoldásnál a 4 árnyékoló szerv két darab 4d térbeli idomként van kialakítva. Ezek egymástól eltoltan egymás fölött helyezkednek el, és közöttük az 5d bevezető nyílás marad szabadon. A 4d térbeli idomok 4da peremeitől kündulva a 4d térbeli idomoknak az 1 és 2 hengerek felé néző 4db belső felülete célszerűen az 1 és 2 hengerek palástfelületével affin görbületű homorú hengerpalást. Hasonlóképpen homorú hengerpalást lehet a 4d térbeli idomoknak az 1 és 2 hengerek megközelítési oldala felé néző 4dc külső felülete is. Ezáltal ismét megvalósul az, hogy az 1 és 2 hengerek forgásuk következtében „ráviszik” a hozzájuk érő kezet vagy ruhadarabot a 4 árnyékoló szervre, és ezáltal a baleset lehetőségét kizárják. A 4d térbeli idomként kialakított 4 árnyékoló szerv esetében is megvalósul, hogy az 1 és 2 hengerek alkotóival párhuzamos a 4da perem, továbbá az, hogy az általa még eltakart hengeralkotóhoz tartozó érintősík megközelítőleg párhuzamos a 4d térbeli idom 4db belső felületének a 4da peremhez illeszkedő érintősíkjával. A találmány szerinti biztonságtechnikai védőszerkezet kialakítása egyszerű, elkészítése és fölszerelése semmilyen különleges beruházást nem kíván. Tapasztalataink szerint teljes védelmet nyújt az ellen, hogy a gépet kezelő személy keze vagy ruházata szembenforgó gépalkatrészek, főleg összeforgó hengerpárok közé az ún. hengerrésbe bejusson. A vizsgálatokat ugyancsak textilipari gépeiméi végeztük el, 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
