179341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyag fólia, aluminium fólia, vagy más membránanyagú kettősfalú határoló elemmel közrezárt térségnek áramló levegővel történő hőszigetelésére, valamint az erre szolgáló térhatároló szerkezet
k MAGYAR nEpkoztArsasag SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY (40%-BAN) 179341 0 Bejelentés napja: 1974. III. 20. (VI-972) Nemzetközi osztályosát: NSZ03 : E 04 B 1/347, E 04 B 1/ 76 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. I. 28. Megjelent: 1983. XII. 30. í ^ Szabadalmi Tár TM Feltalálók: Szabadalmas: Jolsin Igor Mihajlovícs okleveles mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, 30%, Reznyik Vlagyimir Boriszovics okleveles mérnök, 30%, Kijev, Szovjetunió, Szilágyi László okleveles mérnök 20%, Schandl Vilmos okleveles mérnök, 20%, Budapest Ukrán Vízépítési és Meliorációs Tudományos Kutató Intézet, Kijev, Szovjetunió, 60%, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest, 40% Eljárás műanyag fólia, alumínium fólia, vagy más membránanyagú kettősfalú határoló elemmel közrezárt térségnek áramló levegővel történő hőszigetelésére, valamint az erre szolgáló térelhatároló szerkezet 1 A találmány műanyag fólia, alumínium fólia, vagy más membránanyagú kettősfalú határolóelemmel kialakított térelhatároló szerkezetre, valamint az ezzel határolt térségnek áramló levegővel történő hőszigetelésére vonatkozik. 5 A gyakorlatban gyakran jelentkezett a hiánya olyan ideiglenes jellegű, távolra is könnyen szállítható és könnyen felállítható építmények (csarnoknak, alagútcsarnoknak stb.), amely hideg klímájú helyen, vagy általában télen is kis hőveszteséggel jq alkalmas arra, hogy hőkezelést igénylő eljárásokat lehessen bennük lefolytatni. Ilyen hőkezelés lehet szükséges pl. a műanyag kötőanyagú beton szilárdításához stb. A találmány ezt a hiányosságot kívánja pótolni. 15 Ismeretes a közrezárt levegő hőszigetelő tulajdonsága, valamint az a törvényszerűség is, hogy minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség két szétválasztott közeg között, annál nagyobb a melegebb közegnek a hővezetés okozta hővesztesége. Légfűtés esetén 2o ennek megfelelően annál nagyobb a belső levegő lehűlése, minél hidegebb a külső levegő. A találmány ennek megfelelően azon a felismerésen alapszik, hogy a hővezetéses hőveszteséget akkor lehet pl. egy hosszúkás térben egyenletesebbé és viszonylag kicsi- 25 vé tenni, ha olyan közbenső meleg szigetelő levegőrétegről gondoskodunk, amely a hosszúkás térben áramló levegővel ellentétes irányban áramlik. így ha a mellékelt 1. ábrán az 1 hosszúságú csarnok kezdő A szelvényében pl. hőlégfúvóval bejutta- 3g 2 tott levegő hőmérséklete ti, akkor ez a levegő a csarnokon végigáramolva a végső B szelvényben már csak t2 hőmérsékletű lesz. Ha most ugyanazt a t2 hőmérsékletű levegőt használjuk fel szigetelő rétegként és ellenirányban áramoltatjuk, akkor ez tovább hűl és az A szelvényben már csak t3 hőmérsékletű lesz. Mivel általában a t2-*t3 hőmérsékletű szigetelő légréteg és a külső levegő hőmérséklete között nagyobb a különbség, mint a tj-Hj csarnoki léghőmérséklet és a t2-*t3 szigetelő léghőmérséklet között, elsősorban a szigetelő levegő hűl le, a csarnoki levegő melegvesztesége viszonylag kicsiny és hőmérséklete különösen a csarnoknak a B szelvény felé eső nagyobb felében közel állandónak tekinthető. A szigetelőréteg viszonylagos melegveszteségét egyébként azzal is csökkenthetjük, s ezzel szigetelő képességét is fokozhatjuk, ha a rétegvastagságát növeljük és ezzel együtt áramlási sebességét csökkentjük. A lehűlt t3 hőmérsékletű szigetelőlevegő-hőmérséklet még mindig nagyobb marad, mint a külső levegő hőmérséklete. Ezért adott körülmények között a kilépő szigetelő levegőt ismét visszavezethetjük a csarnok fűtésére, és így csak a t2 —13 melegveszteséget kell felmelegítéssel pótolnunk, ami nyilván gazdaságosabb, mint ha a hidegebb külső levegőt kellene t! -re felmelegíteni. Ennek megfelelően a találmány szerinti hőszigetelő eljárás lényege, hogy a műanyag fólia, alumí-179341
