179333. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acélok zárványtartalmának csökkentésére és szövetszerkezetének finomítására

MAGYAR népköztArsasAg SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány 179333 Bejelentés napja: 1978. X. 04. (VA—1535) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 21 C 7/00 Közzététel napja: 1982. I. 28. Szabadalmi Tár. . országos Megjelent: 1983. XII. 30. TALÁLMÁNYI HIVATAL Feltalálók: Szabadalmas: Tamás István okleveles km. 80%, Tamás Lajos okleveles gm. 5%, Kiss Gyula Vasipari Kutató Intézet, okleveles gm. 5%, Budapest, Kiss József okleveles gm. 5%, Érd, Káldor Antal Budapest okleveles üm. 5%, Budapest Eljárás és berendezés acélok zárványtartalmának csökkentésére és szövetszerkezetének finomítására 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés acélok zárvány tartalmának csökkentésére és szövetszerke­zetének finomítására. Az acélok tisztátalanságát okozó zárványok össze­tételüket tekintve lehetnek oxidok, szulfidok, foszfi- 5 dók, szilikátok, aluminátok, nitridek, arzenidek stb. vagy ezen vegyületek valamilyen arányú elegyei, esetleg komplex vegyületei. Maguk a zárványok le­hetnek exogének vagy endogének. Közismert, hogy az endogén zárványok képződését valamely zárvány- 1Q talanító ötvözet beadása vagy az oldékonyság válto­zása indítja meg. A zárványtalanítás hőmérsékletén a zárványtala­­nító ötvözet hatására kiváló elsődleges zárványok az acélfürdőből viszonylag könnyen eltávolíthatók. 15 Megfelelő zárványtalanító ötvözet és eljárás alkal­mazása esetén az eltávolítás csaknem teljes mértékű lehet. Zárványtalanítás céljára alkalmasak mindazok az ötvözetek, amelyekből a zárványtalanítás során az 2Q acélban oldhatatlan, annál kisebb fajsúlyú és ala­csonyabb hőmérsékleten olvadó zárvány keletkezik. A zárványok eltávolításának elősegítésére olyan el­járásokat kell alkalmazni, amelyek a zárványok fel­úszását elősegítik. 25 A zárványtalanítást követő öntés alatt a fémol­vadék lehűl és ennek során — az egyensúlyi állandó megváltozása következtében — másodlagos zárvá­nyok alakulnak ki. Ezek eltávolítása már nehe­zebb mint az elsődleges zárványoké és teljes 2 mértékű eltávolításuk gyakorlatilag nem oldható meg. A likvidusz és a szol idus z határközben (azaz a folyékony + szilárd kétfázisú tartományokban) a zárványok szegregációja következtében a kristályha­tárok mentén rekedt harmadlagos és a polimorf át­alakulás során az egyre csökkenő oldékonyság miatt az energetikailag átlagon felüli helyeken (pórusok, szemcsehatárok, diszlokádók) kiváló negyedleges zárványok eltávolítására nincs meg a mód, azok a szobahőmérsékletű fémben visszamaradnak. Az acélban legnagyobb mennyiségben az oxid­­zárványok fordulnak elő, ezek a legkárosabbak, el­távolításuk vagy csökkentésük a legfontosabb, ezért mi is ezekkel a zárványokkal foglalkozunk elsősor­ban, megjegyezve azonban, hogy megoldásunk nem­­i;sak az oxidzárványok eltávolítására szolgál. Ma már bizonyított tény, hogy a szobahőmér­sékletű acélban kimutatható oxidzárványok össz­­mennyisége a dermedés megindulásának pillanatában érvényes oxigénaktivitási szint függvénye, amelyet a dezoxidálás műveletével tudunk befolyásolni. A dezoxidáció, mint metallurgiai folyamat igen összetett és bonyolult, sok tényező (a dezoxidáló elem dezoxidáló képessége, mennyisége, összetétele, olvadáspontja, oldódásának mértéke és sebessége stb. mellett pl. igen nagy szerepe van a fürdő hőmérsékletének, oxidáltsági fokának, a fürdő egyéb ötvözői mennyiségének, a dezoxidációs termékek ke­letkezésének, növekedésének és eltávolításuknak fi-179333

Next

/
Oldalképek
Tartalom