179331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin-forráspont tartományába tartozó szénhidrogének katalitikus reformálására

9 179331 10 tor-regenerálási arány. így az 1 zónán át a cirkuláció sebessége különbözik a függőleges reaktorrendszer 3, 4 és 5 zónáján át a cirkuláció sebességétől. Hasonló­képpen nem azonos a 7 és 12 vezetékeken beadagolt friss vág/ regenerált katalizátor mennyisége sem. Az 1 zónából eltávolított katalizátorszemcsék kb. 20 súly % kokszlerakódást tartalmaznak. A kata­lizátor elég aktív marad azonban ahhoz, hogy a nafténeket lényegileg átalakítsa aromásokká és hid­­rogénné. Ezért a benzin forrásponthatárú alap­anyagot visszacirkulált hidrogén nélkül egy maga­sabb hőmérsékletű árammal megfelelő hőcserének vetjük alá. és szükség esetén még tovább melegítjük, amíg eléri azt a hőfokot, ami szükséges a katalizá­­torágyba történő belépéséhez, és a 6 vezetéken az 1 zónába vezetjük. Ebben a zónában a nafténeknek kb. 85,0-90,0%-a aromásokká dehidrogéneződik, egyidejű hidrogéntermelés mellett. Mivel az 1 reakciózónában végbement dehidrogé- ^ nezési reakciók túlnyomórészt endotermek, a zónából a 11 vezetéken távozó termék hőmérsék­letét a reakciózónák közötti fűtéssel növeljük. A felhevített terméket ezután a legfelső 3 zónába ve­zetjük, amelybe a 12 vezetéken és 13 bevezető nyíláson regenerált vagy friss katalizátorszemcsé­ket vezetünk. A 3 zónából a 16 vezetéken tá­vozó terméket egy másik, reakciózoriák közötti fűtőkészülékbe vezetjük, ahol a hőmérsékletét újra növeljük, és a felmelegített terméket a 4 zónába ^ vezetjük. A 4 zónából távozó terméket a 17 veze­téken egy zónák közötti fűtőkészülékbe és innen az 5 reakciózónába vezetjük. A végterméket az 5 reak­ciózónából a 18 vezetéken és (miután kívánt esetben hőcserélő közegként használtuk) a 19 kondenzá­­torba vezetjük, ahol hőmérsékletét tovább csök­kentjük kb. 15,6-60 =C-ra. A kondenzált anyagot a 20 vezetéken a 21 szeparátorba vezetjük, ahol a 22 vezetéken elvezetett, általában folyékony fázisra és a 23 vezetéken elvezetett, hidrogénben dús gőzfázisra ^ elkülönítjük. A talámány szerinti eljárással szénhidrogén alap­anyagok katalitikus reformálását többlépcsős rend­szerben végezzük, ahol a katalizátora a gravitáció ha­tása alatt lefelé áramlik a rendszerben valamennyi reakciózónán át, anélkül, hogy az előállítani kívánt, általában folyékony távozó terméktől elválasztott, hidrogénben dús gőzfázis egy részét visszacirku­­lálnánk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás benzin forráspont-tartományába tartozó szénhidrogének katalirkvs reformálására többlépcsős műveletben azzal jellemezve. Hogy — friss vagy regenerált katalizátorszemcséket ve­zetünk be folyamatosan vagy szakaszosan egy első reakciózóna felső részén, amelyben a katalizátor­szemcsék gravitációs áramlással haladnak, a dezakti­­válódott katalizátorszemcséket az első reakciózóna alsó részén folyamatosan vagy szakaszosan eltávo­lítjuk és a szénhidrogéneket ebben az első reakciózó­nában 371 és 549 cC közötti hőmérsékleten, 4,4 és 69,0 atm közötti nyomáson és 0.2—10,0/óra folya­­dék-térsebesség mellett katalitikusán reformáljuk, — közös függőleges tengelyű, több reakciózónát tartalmazó föge*""ges elrendezésű reaktorrendszer felső részén folyamatosan vagy szakaszosan friss vagy regenerált katalizátorszemcséket vezetünk be, amelyben a katalizátorszemcsék gravitációs áram­lással haladnak, fciyamarosan vagy' szakaszosan eltá­volítjuk a dezaktiválódott katalizátorszemcsékéi a rendszer alsó részén, és az első reakciózónából tá­vozó reakcióterméket bevezetjük a függőleges el­rendezésű reaktorrendszer legfelső reakciózónájába, 371 és 549 °C közötti hőmérsékleten, 4,4 és 69,0 atm közötti nyomáson, 0,2— 10,0'óra fo!yadék-tér­­sebesség és 1,0:1,0-10,0:1,0 hidrogén : szénhid­rogén mólarány mellett katalitikusán reformáljuk, — a legfelső zónából távozó reakcióterméket a függőleges elrendezésű reaktorrendszer egy alsó reak­­ciózónájaban 371 és 549 °C közötti hőmérsékleten, 4,4 és 69,0 atm közötti nyomáson, 0,2— 10,0/óra folyadék-térsebesség és 1,0:1,0-10.0:1,0 hidro­gén : szénhidrogén mól arány mellett további katali­tikus reformálásnak vetjük alá,-- a függőleges elrendezésű reaktorrendszer leg­alsó reakciózónájábóí távozó termékből katalitikusán reformált folyékony terméket különítünk el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a katalitikus refor­málást legalább két zónát tartalmazó függőleges el­rendezésű reaktorrendszerben végezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a katalitikus reformá­lást három zónát tartalmazó függőleges elrendezésű reaktorrendszerben végezzük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első reakciózónában a többlépcsős műveletben felhasznált összes katalizá­tor 5-15 térfogatíí-nvi mennyiségét alkalmazzuk. 5. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy' az összes katali­zátornál: a első reakciózónában 5,0-15,0 térfo­gati-ét, a második reakciózónában 15,0-25,0 tér­fogatiját, a harmadik reakciózónában 25,0-35,0 térfogatiját és a negyedik reakciózónában 35,0- -50,0 térfogatiját alkalmazzuk. 1 lap rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 834058 - Zrínyi Nyomda, Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom