179330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzin forráspont-tartományú szénhidrogénnek katalitikus reformálására
MAGYAR SZABADALMI 179330 népközt Ars asAg LEÍRÁS ÂÉSà Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1978. I. 16. (UO—142) NSZO3: C 10 G 35/10-• ->s ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982.1. 28. TALÄLMÄNY1 hivatal Megjelent: 1983. XII. 30. *—■T-xTiifinl Tfri Feltalálók: Szabadalmas: Peer Roger Lynn műszaki vezető, Skokie, Fisch Irvin Simon tervezőmérnök, UOP Inc., Des Plaines, Illinois, Niles, Illinois, Amerikai Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás benzil forráspont-tartományú szénhidrogének katalitikus reformálására 1 A találmány tárgya tökéletesített eljárás benzin forráspont-tartományú szénhidrogének katalitikus reformálására többlépcsős reaktorrendszerben, ahol 1. a szénhidrogén sorban átfolyik a reakciózónákon, és 2. a katalizátorszemcsék gravitációs áramlással halad- 5 nak át minden egyes reakciózónán. A fenti eljárási technika használható olyan gőzfázisú rendszerekben, ahol 1. az átalakítási reakciók főképpen hidrogéntermelők vagy endotermek, 2. ahol friss vagy regenerált katalizátorszemcséket 10 vezetünk egy reakciózónába, és innen átvezetjük ezeket legalább egy közbeeső reakciózónába, és 3. a dezaktiválódott katalizátorszemcséket a rendszer utolsó reakciózónájából eltávolítjuk a végzendő regeneráláshoz. 15 A kőolaj- és petrolkémiai iparokban sokféle típusú többlépcsős reaktorrendszer teq'edt el, számos reakció, főképpen szénhidrogénátalakító reakció elvégzésére. Ezek exoterm vagy endoterm reakciók, és hidrogéntermelők vagy hidrogénfogyasztók. A 20 többlépcsős reaktorrendszerek általában két típusúak: 1. a zónák egymás mellett helyezkednek el, a reakciózónák közötti közvetett fűtéssel, ahol a nyersanyag vagy tennék sorban egyik zónából a másikba folyik, és 2. a zónák egymás felett helyez- 25 kednek el, ahol egyetlen reakciókamra fogjál magába több katalitikus szakaszt, és a szakaszok között közvetett fűtés van. Ezeket a kőolajfinomításban használatos rendszereket alkalmazták számos szénhidrogénátalakító reakció elvégzésére, beleértve azo- 30 2 kát a reakciókat, amelyek a leggyakoribbak a katalitikus reformálásban, alkilezésben, etilbenzol dehidrogénezésben és más dehidrogénezéses műveletekben. A találmány szerinti eljárás specifikusan endoterm, vagy .hidrogéntermelő szénhidrogénátalakitásoknál alkalmazható, ahol a katalizátorszemcsék gravitációs áramlással mozognak lefelé. így a találmány szerinti eljárás alkalmazható ott, ahol 1. több (legalább három) reakciózóna van egymás melletti elrendezésben, és 2. ahol a reakciózónák közős tengely mentén, függőlegesen egymás felett helyezkednek el. Az első megoldásnál az alapanyag sorban halad át egyik reakciózónából az utána következő reakciózónába. Friss vagy regenerált katalizátorszemcséket vezetünk be az első reakciózóna tetején, is a zóna fenekéről továbbítjuk ezeket a következő zóna tetejére. A regenerálásra szánt dezaktiválódott katalizátorszemcséket a sor utolsó reakciózónájának fenekére! távolítjuk el. A második megoldásnál, ahol a zónák egymás felett helyezkednek el, friss vagy regenerált katalizátorszemcséket vezetünk be a legfelső reakciózóna tetején, a katalizátorszemcsék ezen a zónán lefelé áramlanak, bejutnak az első zónát követő közbeeső reakciózónákba, és ezeken áthaladnak. A dezaktiválódott katalizátorszemcséket a legalsó zónán keresztül távolítjuk el a rendszerből. A találmány szerinti eljárás alkalmazható olyan reaktorrendszerekben is, ahol a katalizátor mint gyűrű alakú ágy van elhelyezve, és a reagensáram sorban áthalad egyik reakciózónából a másikba, de mozgása 179330
