179311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetatt burkolólap előállítására földpátos bányanyers homokból
3 179311 4 cséju homokhoz olvasztóhatású perlitmeddőt és a nyersszilárdságot fokozó agyagot adva olyan nyersanyagkeveréket kapunk, amelyből formázás és égetés után kis zsugorodású testeket állíthatunk elő. A kiégetett kerámia-testek vázát a perlitmeddőből képződött olvadékkal összeragasztott, nem zsugorodó homokszemcsék képezik. A nyersszilárdság biztosítására más célra nem vagy csak kis mennyiségben felhasználható illit, montmorillonit tartalmú, vas oxiddal szennyezett agyag is megfelel. A fenti módon összeállított alapanyag keveréket homogenizáljuk, sajtolással formázzuk és égetjük. Az égetett termék zsugorodása és vízfelvétele csekély, ezért nagyméretű burkolólap előállítására is alkalmas. Színe az égetési atmoszférával, az agyag minőségével és a felületre juttatott színező oxidokkal illetve színtestekkel befolyásolható. A burkolólap gyorségetéssel is égethető, valamint mázas kivitelben is készíthető, külön mázas égetés nélkül. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy 50-85%, 3-7% nedvességet tartalmazó bányanyer homokot - amely túlnyomórészt kristályos kvarcot és bármilyen mennyiségben földpátot illetve vasoxid szennyezést tartalmaz - továbbá 10-40%, 3-7 súly% nedvességet tartalmazó perlitmeddőt - amelyet őröletlen, osztályozatlan vagy előzetesen szárazon 100 mikron alá őrölt állapotban használunk fel - valamint 5-30%, legfeljebb 1 mm szemcseméretű mészmentes plasztikus agyagot - amely bármilyen mennyiségben tartalmazhat montmorillonitot, illitet és vasoxid vagy egyéb szennyezést - összekeverünk, a keveréket homogenizáljuk, nedvességét szükség szerint víz adagolásával 3-8 súly%-ra állítjuk be, sajtolással formázzuk, szárítjuk és végül 1150-1300 °C hőmérsékleten égetjük. A nyersanyag keverék egy részéhez színező anyagot keverhetünk, amely keveréket őröletlenül, vagy 100 mikrométernél kisebb szemcseméretre őrölve a nyersanyag alapkeverékkel együtt rétegesen a sajtológépbe töltünk és a rétegesen elrendezett kétféle nyersanyag keverékből burkolólapot sajtolunk, vagy a sajtológépbe töltött alapanyag keverékre porlasztva szárításos eljárással előállított mázat rétegezőnk, majd a mázat az alapanyagkeverékre sajtolva burkolólapot állítunk elő. A találmány szerinti eljárás három példaképpeni foganatosítási módját az alábbiakban ismertetjük. 1. példa 70 súlyrész 5-7% természetes nedvességtartalmú bányanyers pécsváradi homokot és 30 súlyrész 5-7% nedvességtartalmú őröletlen, osztályozatlan és/vagy előzetesen szárazon 100 mikron alá őrölt perlitmeddőt 15 percen keresztül Eirich keverőben alaposan összekeverünk. Ehhez a keverék szárazanyag tartalmának 10 súlyszázalékát kitevő mennyiségben, kolleijáraton 1 mm-nél kisebb szemcseméretre aprított száraz rátkai pettyes agyagot adagolunk, amelyben az agyagásvány 10-60%-a montmorillonit és 1-4% vasoxidot tartalmaz. Ezt a keveréket újabb 15 percig intenzíven keverjük. Nedvességtartalma külön víz hozzáadása nélkül 5—6% lesz. Ebből a keverékből 20—25 MPa (200—250 kp/cm1 2) nyomással 300 x300 mm méretű, 15- -20 mm vastag lapokat sajtolunk, majd szárítás után 100-150 °C/óra felfűtési sebességgel 1200- -1250°C hőmérsékletre hevítjük és 0,5-1 órás hőntartással kiégetjük. A burkolólap zsugorodása max. 2,5%, vízfelvétele max. 5%. Az égetési atmoszférát redukálónak beállítva karamell színű, oxidáló atmoszférában pedig vöröses-barna lapokat kapunk. 2. példa Az 1. példa szerint készülő burkolólapot oly módon színezzük, hogy az 1. példa szerinti nyersanyagkeverék egy részéhez színező oxidokat illetve színtesteket keverünk, a keveréket őröletlenül, vagy 100 mikrométernél kisebb szemcseméretre őrölve, mintegy 2-8 mm vastagságban a formázott, nyers burkolólapra sajtoljuk. Ez a sajtolás végrehajtható oly módon, hogy az alapkeveréket 4-5 MPa (40-50 kp/cm2 ) nyomással elősajtoljuk, majd a színező keveréket adagoljuk az alapkeverékre és az egymásra rétegezett kétféle anyagot együtt sajtoljuk, vagy pedig az elősajtolást elhagyjuk, a kétféle anyagot a sajtológépen egymásra rétegezzük, és a kétféle anyagot egyetlen műveletben sajtoljuk burkolólappá. 3. példa Az 1. példa szerint készülő burkolólapot úgy színezzük, hogy a keveréket 4-5 MPa (40-50 kp/cm2) nyomással tömörítjük, az elősajtolt alapkeverékre mázat juttatunk 2-3 mm vastag rétegben, majd a mázat 20-25 MPa (200-250 kp/cm2) nyomással rásajtoljuk a burkolólapra. Ez az eljárás végrehajtható úgy is, hogy az alapkeverékre rétegezzük rá a porlasztott mázat és egyetlen műveletben sajtoljuk össze a kétféle anyagot. A találmány szerinti eljárás fő előnyei abban foglalhatók össze, hogy az alapanyag előkészítése a kerámiaiparban jelenleg alkalmazott porlasztásos szárítási eljáráshoz képest sokkal egyszerűbb, energiaigénye lényegesen kisebb, mert nem kell nedves finomőrlést és porlasztásos szárítást végezni, valamint a mázazott burkolólapokat kétszer égetni. Az eljárással előállított burkolólapok max. 3% zsugorodás mellett égethetők 5% vízfelvétel érték alá, szemben a hagyományos porlasztásos technológiával elő állított burkolólapokkal, amelyeknél 5% alatti vízfelvétel minimum 6% zsugorodás mellett érhető el. Az így nyert lapok hajlítószilárdsága 90-110 kp/cm2. Végül az eljárás lehetővé teszi más célra nem alkalmas nyersanyagok hasznosítását, lényegében a nyersanyagok előkészítése nélkül. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás égetett burkolólap előállítására kristályos kvarc, földpát tartalmú, adott esetben vasoxiddal szennyezett bányanyers homokból, perlitmeddő és mészmentes plasztikus agyag hozzáadásával, szükség esetén színezéssel vagy mázazással, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
