179309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-aril-propionsavak előállítására
3 179309 4 a továbbiakban külön nem említjük, hogy a kapott termék racém). A találmány szerinti új eljárással előállítható 2- -aril-propionsavak közül példaként megemlítjük a 2-(6-metoxi-2-naftil)-propionsavat, amelynek aril-része egy 6-metoxi-2-naftil-csoport, az olyan 2-aril-propionsavakat, amelyek alkil-része valamilyen 4- -alkilfenil-csoport, ahol az alkil-csoport egyrenes vagy elágazó láncú telített \-4 szénatomos szénhidrogén csoport lehet. Az ilyen termékek közül példaként idézzük a 2-(4-metilfenil)-propionsavat, a 2-(4-izO' propilfenilj-propionsavat és a 2-(4-izobutilfenii)-propionsavat. Megemlítjük továbbá a találmány szerinti eljárással előállítható termékek közül a 4’-fluor-4-bifenil-csoportot tartalmazó terméket, a 2-(4-fluor-4- -bifenilj-piopionsavat. Mint említettük, a 3 959 364 számú USA szabadalmi leírás szerint oly módon állítanak elő arilalkiikarbonsavakat, hogy egy aril-Grignard-reagenst közvetlenül kapcsolnak az alfa-bróm-propionsav nátrium-, lítium-, kalcium- vagy magnéziumsójával. Meglepő módon azt találtuk, hogy a kapcsolási reakció hozamát megnövelhetjük, ha az előbb említett sók helyett az alfa-bróm-propionsavnak egy vegyes magnéziumhalogenid komplexét használjuk. A találmány szerinti eljárásban tehát kiindulási vegyületként egy CH3CH(Br)COC>MgX általános képletű vegyületet használunk, ahol X jelentése klór- vagy brómatom. Ha összehasonlítjuk az alfa-bróm-propionsav magnéziumsójával (amelyet a 3 959 364 számú USA szabadalmi leírás szerinti egyik vagy másik módszerrel állítottunk elő) és annak új komplexével elérhető eredményeket, akkor azt tapasztaljuk. hogy az utóbbi vegyülettel végzett kapcsolásakor a hozam szembetűnően, mintegy kétszeresére növekszik. Ezt részletesen kimutatjuk a példáinkban is. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a kapcsolási eljárás hozamát nem befolyásolja a vegyes magnéziumhalogenid komplex előállítása, ellentétben azzal, hogy a 3 959 364 számú USA szabadalmi leírás szerinti kapcsolási eljárást az ahhoz használt 2-bróm-propionsavas só előállítása jelentősen befolyásolja (3 959 364 számú USA szabadalmi leírás 3. oszlop 10—11 sor). Az alfa-bróm-propionsav vegyes magnéziumhalogenid komplexét úgy állíthatjuk elő, hogy a szabad savat egy megfelelő Grignard-reagenssel reagáltatjuk. A Grignard-reagens bármilyen szénhidrogén-részt tartalmazhat, mégis előnyös, ha olyan Grignard-reagenst használunk, amelynek a reakció során felszabaduló szénhidrogén része nem zavarja a kapcsolási reakció és a reakciótermék feldolgozását. Ezért célszerűen olyan Grignard-reagenst használunk, amelynek szénhidrogén része gáz alakú vagy folyékony vegyület a reakció hőmérsékletén. Különösen előnyösnek találtuk például, az 1-12 szénatomos alkil-magnézium Grignard vegyületeket és a 6-9 szénatomos fenil- vagy. alkil-fenil-magnézium Grignard vegyületeket. A komplex elkészítéséhez tehát előnyösen metil-magnézium-kloridot, metil-magnézium-bromidot, etil-magnézium-kloridot, etil-magnézium-bromidot, izopropil-magnézium-kloridot, fenil-magnézium-kloridot, o-, m- vagy p-tolil-magnézium-kloridot és más hasonló vegyületeket használtunk Grignard-reagensként. Különösen előnyösnek találtuk a metil-magnézium-kloridot és a metil-magnézium-bromidot, mert ezek könnyen hozzáférhetők és belőlük metángáz szabadul fel. Ez eltávozik a reakcióelegyből és nem zavarja a reakciót és a feldolgozást. Arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy ha az említett Grignard-reagenseket alfa-bróm-propionsavhoz adjuk hozzá, akkor elsősorban a fent említett komplex képződik. A Grignard-reagensnek a karbonsav karbcnil-csoportjára való addíciója, ami az eddigi tapasztalatok szerint domináló reakció, ez esetben minimális mértékűre szorul vissza még akkor is, ha a Grignard-reagenst egy mólos feleslegben használjuk. A vegyes magnéziumhalogenid komplexet protonmentes oldószeres közegben állítjuk elő. Oldószerként egy étert, például dietilétert, tetrahidrofuránt, 1,2-dimetoxi-metánt, di(n-butil)-étert és más hasonló anyagokat használunk. Használhatunk oldószerként más protonmentes vegyületeket is, így például arcmás szénhidrogéneket, mint benzolt vagy toluolt. Előnyösen azonban tetrahidrofuránban állítjuk elő a komplexet. A reagensek adagolásának sorrendje nem szigorúan kritikus, mégis ajánlatos oly módon eljárni, hogy a Grignard-reagenst adjuk az alfa-bróm-propionsavhoz. A Grignard-reagenst mintegy 1—4 mólos, előnyösen mintegy 2-3 mólos oldatban használjuk. Az eljárásban való felhasználásra kész komplex oldata mintegy 1-2 mólos, előnyösen 1.0-1.5 mólos. A komplexet —20 °C és + 30 cC közötti, előnyösen —10 C és + 20 cC közötti hőmérsékleten állítjuk elő. Magát a kapcsolási reakcióit oly módon hajijuk végre, hogy a vegyes magnéziumhalogenid komplex oldatát eg>' vízmentes protonmentes szerves oldószeres közegben összekeverjük az aril-magnézium-bromiddal. A reakciót előnyösen éterekben vagy éterek és aromás szénhidrogének keverékében hajtjuk végre, hasonló oldószerekben, mint amelyeket a komplexképzcsnél említettünk. A kapcsolási reakcióhoz különösen előnyös oldószernek találtuk a tetrahidrofuránt. Az aril-magnézium-bromid oldat előnyösen 0,5—2 mólos, előnyösen 1,0 mólos. A kapcsolást 0 °C és 100 °C közötti, előnyösen 10 °C és 60 aC közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. Különösen előnyös, ha a reakcióelegyet a reagens beadagolása közben, fokozatosan mintegy 40—60 °C-ig hagyjuk felmelegedni, majd szobahőmérsékletig hagyjuk visszahűlni, miközben a reakció a kívánt mértékben előrehalad. A reagenseket különféle arányban hozhatjuk össze egymással, előnyösen azonban közel ekvimoláris mennyiségben használjuk a vegyes magnézium halogenid komplexet és az aril Grignard-reagenst. A komplexnek a Grignard-reagenshez viszonyított aránya előnyösen 0,9 : 1,1 és 1,1 :0,9 között változik. A reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a két reagenst az oldószeres közegben bármilyen szokásos módon érintkeztetjük egymással. Előnyösnek találtuk azt a módszert, hogy a vegyes magnéziupthalogenid komplexet adjuk hozzá a Grignard-reagenshez. A reagenseket alaposan keverjük, amíg a kívánt reakció teljesen végbemegy. Az eljárás lefolytatásához szükséges idő természetesen attól függ, hogy milyen reagenseket és ol5 i0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
