179299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás foszfor-vanádium- oxigén komplett oxidációs katalizátor regenerálására
19 179299 20 V. táblázat folytatása Művelet Áramoltatási idő (óra) Reaktorhőmérséklet (°C) %-os konverzió %-OS szelektivitás Hozam (%) Adagolás 847 463 80 67 91 17 órán át tartó, levegővel végzett kezelés 909 460 Adagolás 916 462 91 54 82 CCU-vel, majd 2,5 órán át gőzzel végzett kezelés 940 460 Adagolás 964 462 89 57 86 16 órán át tartó, levegővel végzett kezelés 970 460 Adagolás 990 462 92 54 84 Kezelés CCl4-vel 991 460 — — — Adagolás 993 459 44 66 48 2 órán át gőzzel végzett kezelés 1085 460 _ _ _ Adagolás 1085 460 91 60 92 változtatásának a katalizátor teljesítményére gyakorolt hatását. Az alábbi VI. táblázat adatai azt mutatják, hogy a széntetrakloridos aktiválás körülbelül 260 °C és 300 °C között hatékony, a konverzió 400 °C feletti aktiválási hőmérsékleteken lényegesen romlik és maximális szelektivitás növekedés körülbelül 360 °C feletti aktiválási hőmérséklet felett tapasztalható. 8. példa Ebben a példában megvizsgáltuk különböző katalizátorok klorid-tartalmát, miután bizonyos műveleteket végeztünk rajtuk. Az összes vizsgált katalizátor hordozó nélküli foszfor-vanádium-oxigén komplex volt, amely cink fém promotort tartalmazott körülbelül 1,15 : 1 :0,2 P : V : Zn atomarányban. Azt találtuk, hogy az a kimerült katalizátor, amelyet egy időn át használtunk, hogy kissé dezaktiváljuk, körülbelül 0,02 súly% klórt tartalmazott. Ezt a katalizátort használata során egyszer sem hoztuk érintkezésbe reaktiválószerrel, csak arra használtuk, hogy 1,4 mól% butánt tartalmazó levegő áramból maleinsavanhidridet állítson elő. Egy második katalizátort, amelyet úgy aktiváltunk, hogy bután-levegő eleggyel hoztuk érintkezésbe, nitrogén áramban széntetrakloriddal kezeltünk oly módon, hogy 15 másodpercen keresztül körülbelül 0,1 g széntetrakloridot vezettünk keresztül a katalizátor ágyon 300 °C feletti hőmérsékleten, így a térsebesség óránként körülbelül 1,43 súlyegység volt. Három órával a széntetrakloridos kezelés után leállítottuk a nitrogén átfúvatást, és a katalizátort lehfltöttük. Azt találtuk, hogy a katalizátor 0,02 súly% klórt tartalmazott. Egy harmadik katalizátort, amelyet a fentiekben 30 ismertetett módon dezaktiváltunk és széntetrakloriddal kezeltünk, ezután két órán át gőzzel kezeltünk a 6. példában leírt módon. Ezután 3 órán át nitrogént fúvattunk át. Azt találtuk, hogy a katalizátor 0,01 súly% klórt tartalmazott. 35 9. példa A széntetraklorid adagolásának sebessége úgy 40 tűnik, hogy viszonylag fontos annak meghatározásában, hogy a regenerálás sikeres lesz-e. A reaktiválás akkor eredményes, ha körülbelül 4 g katalizátor felett elhaladó anyagáramban másodpercenként 2 x 10"4 ml széntetrakloridot adagolunk. Nem ka- 45 punk jó eredményt, ha 4 g katalizátort tartalmazó ágy felett elhaladó anyagáramhoz másodpercenként 2xl0-8 és 2 x 10'5 ml széntetrakloridot adunk. 4 g katalizátort tartalmazó ágyra számítva a jó eredményt szolgáltató minimális adagolási sebesség 50 körülbelül 1 x 10'5 ml széntetraklorid/másodperc. 10. példa 55 Bizonyos időtartamig bután és levegő keverékével érintkeztetett katalizátort in situ diklórmetánnal reaktiválunk, és azután visszahelyezzük a bután-levegő anyagáramba, annak megvizsgálására, hogy a kezelés milyen hatást eredményezett. Azt tapasztal- 60 tűk, hogy a kezelés hatására a hozam és a szelektivitás megnövekedett. Az aktiváló kezelést úgy végezzük, hogy diklórmetánt és hordozó gázt bocsátunk át egy ideig a cink promotort tartalmazó foszfor-vanádium-oxigén 65 katalizátoron (foszfor-vanádium atomarány 1,16 :1) 10
