179284. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finomszemcsés anyag hőkezelésére
3 179284 4 A találmány szerint a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a hűtőből szállított hűtőlevegő áramot több részre osztjuk, és a kemencegázok által átáramolt és előkalcináló zónaként szolgáló gázvezetékbe különböző kerületi helyeken bevezetjük és az előmelegített anyag megfelelő részmennyiségeita hűtőlevegő részáramokba közvetlenül a kemencegázvezetékbe lépésük előtt vezetjük be. A „Zement-Kalk-Gips” folyóiratból ismeretessé vált megoldással szemben a találmány szerinti eljárásnál az előmelegített anyagot először a hűtőlevegő-áram feloldja, mielőtt azt a hűtőlevegő-áram a kemence-gázáramba szállítaná. Ezáltal megakadályozzuk, az anyag összeragadását a kemencegázvezetékben és ott ideális előfeltételeket teremtünk az anyagrészecskék egyenletes hőkezelésére. A 2 506 580 sz. német közrebocsátási iratból ismert megoldással szemben az előkalcináció a találmány esetén nem a kemencegázvezeték mellett elrendezett különleges égőkamrában, hanem magában a kemencegázvezetékben játszódik le. Tekintettel arra, hogy ilyen módon minden további járulékos rész nélkül adva van az előkalcinációs zóna a berendezés nagymértékben egyszerűsödik. A találmány szerinti eljárással elérendő optimális hőátadás szempontjából, vagyis az anyagrészecskék egyenletes hőkezelése céljából célszerű a hűtőlevegőanyag keveréket két részáramra osztani, és két különböző kerületi helyen a kemencegázvezetékbe vezetni. így elérjük, hogy az anyagot a kemencegázvezeték teljes keresztmetszetén egyenletesen osztjuk el, azaz egyenletesen jut az anyag az előkalcinációs zóna hatásos keresztmetszetébe. Amennyiben gondoskodunk arról, hogy a tüzelőanyag is egyenletesen kerüljön elosztásra az előkalcinációs zóna teljes keresztmetszetében, úgy az egyenletes hőátadás ideális feltételei adva vannak. A találmány előnyös foganatosítási módja szerint az előkalcinálás céljából járulékosan beadagolt tüzelőanyag legalább egy részét a hűtőlevegő részáramokat vezető vezetékbe, az előmelegített anyag belépési helye és ezen vezetékeknek a kemencegázvezetékbe torkolási helye között bejuttatjuk. Ily módon nem csak az előmelegített anyagot, hanem legalább a járulékos tüzelőanyag egy részét is a hűtőlevegő részáramokban elosztjuk, mielőtt azok a kemence gázáramba lépnének. így a hűtőlevegő részáramok áramlási energiáját a tüzelőanyag elosztásához is kihasználjuk és ideális és egyenletes anyagelosztást érünk el. Ugyancsak ideális a tüzelőanyag és a gáz alakú égésközeg elosztása az előkalcinációs zónában. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezést az jellemzi, hogy a hűtőhöz csatlakozó hűtőlevegővezeték a kemencegázvezeték tartományában két részáram vezetékre van felosztva, amely ágak a kemencegázvezetékbe megközelítően egymással átlósan szemben fekvő kerületi helyen torkollnak. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsáj rajzok alapján ismertetjük. Ahol — az 1. ábra a találmány szerinti berendezés előmelegítőjének egy része a forgókemence felől nézve,- a 2. ábra az 1. ábra szerinti II—II vonal mentén vett metszet, 2- a 3. ábra az előmelegítő egy részletének iézete a forgókemencével ellentétes oldal felől. A rajzok szerinti berendezés finomszemcsés anyagok hőkezelésére, különösen cement előállítására szolgál, és ismert 1 ciklon előmelegítővel 2 forgócsőkemencével és 3 hűtővel rendelkezik. Ezek az általános elrendezésükben ismert szerkezeti részek részben sematikusan, részben metszetben vannak ábrázolva. A többlépcsős 1 ciklon előmelegítőbői a két 4, 5 ciklonból dió ’ legalsó lépcső és a 6 dklon által alkotott következő lépcső nyert ábrázolást. A 2 forgócsőkemence 7 kemencegázvezeték révén a 4, 5 ciklonokkal áll kapcsolatban, melyek 8, 9 elhasznált gázvezetékei a következő előmelegítő lépcső 6 ciklonjához vezetnek. A 4, 5 ciklonok 10, 11 anyagkivezető csövei a 2 forgócsőkemencéhez vezető 12 bevezető-házba torkollnak. A 3 hűtőből kiindulva 13 hűtőlevegő-vezeték kapcsolódik a 7 kemencegázvezetékhez. A 13 hűtőlevegő-vezeték a 7 kemencegázvezeték közelében két 14, 15 vezetékbe ágazik szét, amelyek ferdén kifelé és fölfelé, majd ferdén lefelé és befelé futnak, és két egymással átlósan szemben fekvő kerületi helyen torkollnak a 7 kemencegázvezetékbe. A 14, 15 vezetékeknek a ferdén lefelé és befelé futó részei a vízszinteshez képest 20-60° közötti,'előnyösen 30-50 közötti a szögben vannak elrendezve. A 6 ciklon 16 anyagkihordó vezetéke két 17, 18 vezetékbe ágazik, melyek a 14, 15 vezetékekbe torkollnak. Az elágazási helyen beállítható 19 elosztó szerv van elrendezve. A 17, 18 vezetékek tengelyeinek a 14, 15 vezetékek tengelyeivel bezárt ß szöge az anyag és levegő áranJási irányába véve 50-85°, előnyösen 60-80°. Amennyiben az előmelegített anyagnak a hűtőlevegő-vezetékbe való belépési helye és a 14, 15 vezetékeknek a 7 kemencegázvezetékbe való torkolata közötti távolságot „a”-val jelöljük és a 14, 15 vezetékek mindegyikének keresztmetszetét „F”-fel, akkor az „a” előnyösen 0,4-1,2-szerese, előnyösen azonban 0,6-0,9-szerese az „F” keresztmetszet négyzetgyökének. A 14, 15 vezetékeken, a 7 kemencegázvezetékbe való torkolási helyük közelében, a kiviteli példán egy-egy 20, 21 égő van elrendezve. Amennyiben az előmelegített anyag belépési helye és az égők 20, 21 közötti távolságot „b” jelöljük, akkor ez a „b” 0,5-1-szerese, előnyösen 0,6—0,8-szorosa az „a” méretnek. A 20, 21 égőkhöz járulékosan vagy ezek helyett - iránt ahogy a 22, 23, 24 hivatkozási számok jelölik - a 7 kemencegázvezeték, előnyösen a 14, 15 vezetékek torkolatának közelében vagy az alatt égőkkel lehet ellátva. A 14, 15 vezetékekben a 17, 18 vezetékek torkolata alatt az anyagáramot feloldó 25, 26 terelő szervek lehetnek elrendezve. A 14, 15 vezetékek torkolata alatt a 7 kemencegázvezeték a 2. ábrán látható 27 szűkülettel rendelkezik, amely áramlás külső oldalár lényegében sima 28 fallal és áramlás belső oldalán befelé húzott 29 fallal van határolva. A 13 hűtői evegő-vezet ékben az áramlási ellenállás változtatására szolgáó 30 állító szerv van elrendezve. 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
