179282. lajstromszámú szabadalom • Gáz- és/vagy gőzkisülési lámpa gyújtóáramköre
3 179282 4 az az előnye, hogy a bimetál szalag felerősítésére nincs szükség külön felerősítési pontra. A külső gyújtóeszköz például a kisülési cső mentén húzódó fűtőtekercs lehet. A bimetál kapcsoló bimetál szalagja például a bimetál kapcsoló zárt állapotában egy segédelektródának támaszkodhat. A találmány szerinti lámpa egy további kiviteli alakja szerint a külső gyújtóeszköz egy segédelektróda, és a lámpa működésen kívüli állapotában a bimetál szalag a második érintkezőt alkotó segédelektróda egy részének támaszkodik. Egy ilyen kialakítású, bimetál kapcsolót tartalmazó lámpának az az előnye, hogy szerkezeti kialakítása egyszerű, és a bimetál szalagot a kisülési cső által sugárzott hősugárzás melegíti. Olyan bimetál szalag, amelyik az egyik pólusvezetékhez van rögzítve, és amely a lámpa hideg állapotában a kisülési csőnek támaszkodik, önmagában ismert a 3 872 340 számú amerikai, illetve az ennek megfelelő 7 506 251 számú holland szabadalmi leírásból. Ebben az esetben azonban a bimetál kapcsolót mint külső segédelektródát működtetik, és nem mint egy kapcsolót. A találmány szerinti gáz- és/vagy gőzkisülési lámpa például kisnyomású gázkisülési lámpa lehet. A találmány szerinti lámpa egy további előnyös kiviteli alakjánál a lámpa egy nagynyomású fémgőz kisülési lámpa. A találmány szerinti lámpának egyik előnye, hogy ez egy olyan kompakt lámpa, amelynek nagy fajlagos fényfluxusa és jó gyújtási tulajdonságai vannak. A lámpa egy további kiviteli alakjánál nagynyomású nátriumgőz kisülési cső van alkalmazva, amelynél a kisülési cső xenont is tartalmaz, amelynek parciális gáznyomása 300 K hőmérsékleten nagyobb mint 15 000 Pa (120 torr). Egy ilyen lámpának az az előnye, hogy annak jó gyújtási tulajdonságai vannak, és magas fajlagos fényhatásfok érhető el. A találmány szerinti lámpát az alábbiakban részletesebben ismertetjük a mellékelt rajzok alapján, ahol az 1. ábra a találmány szerinti lámpa kapcsolási rajzát mutatja, a 2. ábra egy, a találmány szerinti lámpa hosszmetszetét mutatja, amely tartalmazza az egy ábra szerinti áramkört. Az 1. ábrán az 1 kisülési csőnek 4 és 5 árambevezetője van, amely 4 árambevezető a 8 főelektródához, és az 5 árambevezető a 10 főelektródához csatlakozik. A 4 árambevezető egy 120 bimetál kapcsoló 121 érintkezőjével is össze van kötve. A 121 érintkezőre van erősítve a 12 bimetál szalag, és a lámpa működésen kívüli állapotában ez a 12 bimetál szalag mind a 122 érintkezővel, amelyhez a 11 segédelektróda csatlakozik, mind a 123 érintkezővel, amelyhez a 15 ködfénygyújtó van kötve, érintkezik. A 15 ködfénygyújtó a 10 főelektródával is össze van kötve. A 2. ábra hivatkozási számai megfelelnek az 1. ábra szerintieknek. Az 1 kisülési csövet 2 külső bura veszi körül, amelynek 3 lámpafeje van, amelyhez két 4 és 5 árambevezető csatlakozik. A 4 árambevezető egy merev 6 vezetővel van összekötve amelynek másik vége 7 tartóként van kialakítva. A 6 vezetőhöz egy további 6a vezető csatlakozik, amely az 1 kisülési cső belső 8 főelektródájához van kötve. Az 5 árambevezető egy 9 vezetőhöz csatlakozik, amely utóbbi az 1 kisülési cső második belső 10 főelektródájával van összekötve. A szalag alakú 11 segédelektróda az 1 kisülési cső külső felületére van fel vive. A 121 érintkező helyén a 12 bimetál szalag a merev 6 vezetőhöz van erősítve, amely szalag egyik 12a vége a lámpa működésen kívüli állapotában az 1 kisülési csövön lévő 122 érintkezőnek támaszkodik, amely 122 érintkező a 11 segédelektróda részét alkotja. Egy előnyösen wolframból készült rúd alakú 13< nyúlvány csatlakozik a 12 bimetál szalaghoz, amely a lámpa működésen kívüli állapotában egy 17 vezetőn kialakított 123 érintkezőnek támaszkodik. A 17 vezető egy 15 ködfénygyújtóhoz csatlakozik, amelyet a merev 6 vezető t?rt egy 16 segédrúdon és 16a üveggyöngyön keresztül. A 15 ködfénygyújtó másik kivezetése a 14 vezetőn keresztül a *9 vezetőhöz van csatlakoztatva. A fentiekben ismertetett lámpa egy 70 W-os nagynyomású nátriumgőz lámpa, amelynek kisülési csövében xenon is van, és amely xenonnak a parciális nyomása 300 K hőmérsékleten hozzávetőlegesen 26 000 Pa (200 torr). A lámpa egy, a rajzon fel nem tüntetett mintegy 0,6 H induktivitású stabilizáló ballaszton keresztül csatlakozik a hozzávetőlegesen 220 V-os, 50 Hz-es táphálózatra. A 2. ábrán látható lámpa működése a következő: Amikor a lámpát a táphálózatra a stabilizáló ballaszton keresztül rákapcsoljuk, először egy ködfény kisülés jön létre a 15 ködfénygyújtóban. Az ebben keletkező hőenergia következtében a 15 ködfénygyújtó két érintkezője egymás felé hajlik, és végül érintkezik. Ekkor áram folyik a 4 árambevezető, 6 vezető, 121 érintkező, 12 bimetál szalag, 13 nyúlvány, 123 érintkező, 17 vezető, 15 ködfénygyújtó, 14 és 9 vezető, 5 áram-bevezető elemeken keresztül. A 15 ködfénygyújtó ekkor lehűl, és egy idő eltelte után annak érintkezői egymástól szétválnak. A ködfénygyújtónak ez a szétkapcsolása mintegy 2000 V-os feszültségimpulzust hoz létre, amely mind a 8 és 10 főelektródák között fellép, és eljut a 10 elektróda és a 11 segédelektróda közé is a rúd alakú 13 nyúlványon és a 12 bimetál szalagon keresztül. Ennek eredményeképpen az 1 kisülési csőben olyan elektromos tér keletkezik, amely a 8 és 10 főelektródák közötti kisülést begyújtja. Ebben az esetben, ha a begyújtás az első alkalommal nem jönne létre, akkor a folyamatot a ködfénygyújtó megismétli. Ha a 8 és 10 főelektródák közötti kisülés már létrejött, akkor a 12 bimetál szalag a keletkező hő hatására elhajlik az 1 kisülési csőtől. Ennek eredményeképpen annak 12a vége már nem érintkezik a külső 11 segédelektródával, és az érintkezés a 17 vezető és a rúd alakú 13 nyúlvány között szintén megszakad. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben s 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
