179280. lajstromszámú szabadalom • Rizskultúrában Pyricularia oryzeae-val szemben alkalmazható készítmény és eljárás N,N'N''-trimetil tritioizocianurát előállítására
3 179280 4 röviddel a permetezés előtt készíthetjük el vagy a permetezés folyamán magában a permetező készülékben állítjuk elő oly módon, hogy a hatóanyag olajos oldatában vagy olajos diszperziójában vizet emulgeálunk. A hatóanyag szerves oldószerrel készített oldatához fitotoxidtást csökkentő anyagot is adhatunk, így például gyapjúzsírt, gyapjúzsírsavat vagy gyapjúzsíralkoholt. A találmány szerinti készítmény néhány kiviteli alakját a példákban részletesen szemléltetjük. A szemcsés készítményeket úgy állítjuk elő, hogy például a hatóanyagot valamely oldószerben vagy hígítószerben felvesszük vagy diszpergáljuk, és a keletkező oldattal vagy szuszpenzióval - kívánt esetben valamely kötőanyag jelenlétében - szemcsés hordozóanyagot, így porózus szemcsés anyagot (például horzsakövet és diatomaföldet), ásványi, nem porózus szemcsés anyagot (homokot) vagy szerves eredetű szemcsés anyagot (például szárított kávéőrleményt és vágott dohányszárat) impregnálunk. A szemcsés készítményeket előállíthatjuk úgy is, hogy a hatóanyagot csúsztató anyagok és kötőanyagok jelenlétében összesajtoljuk elporított ásványi anyagokkal, majd az összesajtolt terméket felaprítjuk, és a kívánt szemcseméretre szitáljuk. Szemcsés készítményeket az ún. „glomulációs” technikával is készíthetünk. A porozószereket például oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot jól összekeverjük valamely közömbös, szilárd hordozóanyaggal, például talkummal. Diszpergálható porokat úgy készítünk, hogy 10-80 súly% közömbös, szilárd hordozóanyagot, például kaolint, dolomitot, gipszet, krétát, bentonitot, attapulgitot, kolloidális kovasavat vagy ezeknek és hasonló anyagoknak a keverékét összekeverjük 10—80 súly% hatóanyaggal, 1—5 súly% diszpergálószerrel, például az erre a célra általánosan ismert ligninszulfonátökkal vagy alkil-naftalinszulfonátokkal és előnyösen 0,5—5 súly% nedvesítőszerrel, például zsíralkohol-szulfátokkal, alkil-arilszulfonátokkal, zsírsavak kondenzációs termékeivel vagy poli(oxi-etilén)-vegyületekkel. Az elegyedő olajokat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely alkalmas, előnyösen vízzel rószszül elegyedő oldószerben feloldjuk vagy abban finoman eloszlatjuk, és ehhez az oldathoz egy vagy több emulgeátort adunk. Alkalmas oldószer például a xilol, toluol, az aromás vegyületekben gazdag ásványolajdesztiüátumok, például a könnyűbenzin, desztillált kátrányolaj és ezeknek a folyadékoknak az elegyei. Emulgeátorként például poli(oxi-etilén)-vegyületeket és/vagy alkil-aril-szulfonátokat használhatunk. Az elegyedő olajok hatóanyagkoncentrációja nem szorítható szűk határok közé, például a 2 és 50 súly% között változhat. Ezenkívül az elegyedő olaj meghatározható úgy is, hogy az egy folyékony vagy nagyon tömény készítmény, amely a hatóanyagnak egy vízzel jól elegyedő folyadékkal, például valamely glikollal vagy glikoléterrel készített oldata, amely oldathoz diszpergálószert és kívánt esetben nedvesítőszert adunk. Vízzel való hígításkor, röviddel a permetezés előtt vagy annak folyamán, a hatóanyag vizes diszperzióját kapjuk. Aeroszol készítményt általában úgy készítünk, hogy a hatóanyagot, lehetőleg valamely oldószerben, bedolgozzuk egy hajtógázként szolgáló, illő folyadékba, például metán és etán klórozott-fluorozott származékainak az elegyébe, rövidszénláncú szénhidrogének elegyébe, dimetil-éterbe vagy pedig gázokba, így szén-dioxidba, nitrogéngázba vagy vízbe. Füstöt fejlesztő gyertyákat vagy füstöt fejlesztő porokat, azaz olyan készítményeket, amelyek égésük során peszticid füstöt fejleszthetnek, úgy állítunk elő, hogy a hatóanyagot olyan éghető keverékben vesszük fel, amely valamely tüzelőanyagként valamilyen cukrot vagy fát, előnyösen őrölt állapotú ilyen anyagot, valamely égést fenntartó anyagot, például ammónium-nitrátot vagy kálium-klorátot, továbbá valamely, az égést késleltető anyagot, például kaolint, bentonitot és/vagy kolloidális kovasavat tartalmazhat. A találmány szerinti készítmények a fentiekben ejnlített alkotórészeken kívül egyéb, az ilyen készítményekben általánosan használatos anyagokat is tartalmazhatnak. így a diszpergálható porok vagy szemcsézendő keverékek tartalmazhatnak például valamely csúsztatóanyagot, például kalcium-sztearátot, vagy magnézium-sztearátot. A készítményekhez „adhézív” anyagokat, például poli(vinil-alkohol)-cellulóz-származékokat vagy egyéb kolloid anyagokat, például kazeint is adhatunk, hogy megjavítsuk a peszticid szernek a növényhez való tapadását. A találmány szerinti készítmények ismert peszticid hatóanyagokat is tartalmazhatnak, ennek következtében kiszélesedik a készítmény hatásspektruma és szinergizmus léphet fel. A találmány szerinti készítményekhez például az alábbi inszekticid, fungicid és akaricid hatóanyagokat adhatjuk. Iriszekticidek, például 1. klórozott szénhidrogének, például 2,2-bisz(p-klór-fenil)-l,l,l-triklór-etán és 1,2,3,4,10,10-hexaklór-6,7-epoxi-l,4,4a,5,6,7,8,8a-oktahidro-exo-l,4- -exo-5,8-dimetano-naftalin (Endrin), 2. karbamátok, példáid N-metil-l-naftil-karbamát, 3. dinitro-fenolok, például 2-metil-4,6-dinitro-fenol és 2-(2-butil)-4,6-dinitro-fenil- 3,3,-dimetü-akrilát, 4. szerves foszfor-vegyületek, például dimetil-2- -(metoxi-karbonil)-l -(metü-vinil)-foszfát, 0,0-dietil-0-(p-nitro-fenil-foszfortioát, 0,0-dimetil-ditiofoszforecetsav-N-monometil-amid, 5. benzoil-karbamid-származékok, például N-(2,6- -difluor-benzoil)-N’-(4-klór-fenil)-karbamid. Akaricidek, például 1. difenil-szulfidok, például p-klór-benzil-p-klór-fenil-szulfid, és 2,4,4’,5-tetraklór-difenil-szulfíd, 2. difenilszulfonátok, például p-klór-fenil-benzolszulfonát, 3. metil-karbinolok, például 4,4-diklór-a,a,a-triklórmetil-benzhidrol, 4. kinoxalin-vegyületek, például metil-kinoxalin-ditiokarbonát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
