179273. lajstromszámú szabadalom • Úszótest szabályozó szerv

s 179273 6 úszótest, hanem a csuklós karhoz rögzített lapka végzi. Ez azért hátrány, mert az ilyen szerkezeti kialakítás csak igen kis méretű átbocsátó nyílások nyitó- és záró működtetését teszi lehetővé. Ezért a szerkezet szennyezett folyadékok esetében egyálta­lán nem is alkalmazható. Vízelvezető csatornák visszaduzzadásának meggát­­lására ajánl megoldást a 2 002 588 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás is. A kettős zárószerkezet egyik részét a víz felhajtó ereje működteti, míg másik része kézi beavatkozást kíván. Ez utóbbi a visszafoly ássál szemben kinyíló csapfedelet tartal­maz. A kialakítás előnyökkel is rendelkezik, de számottevő hátrányai vannak. Az elszennyeződések­re való érzékenysége miatt a zárószerkezet billenő részébe rács van beépítve, de az is csak egy részét tudja a szennyeződéseknek fölfogni. Vitatható üzembiztonsága mellett a bonyolult szerkezeti kiala­kítás is oka annak, hogy a megoldás nem tudott elterjedni. Az előbbivel ellentétben visszacsapó szelepként van kialakítva az a zárószerelvény, amely a 3 929 149 lajstromszámú USA szabadalmi leírásban található. Ezt is szennyvízcsatornák visszaáramlásá­nak meggátlására fejlesztették ki. Lényegét képezi egy cső alakú nyitott külső tag és egy annak belsejé­ben elhelyezkedő belső cső. A folyadék a belső csőbe lép be, és abban fölfelé halad, míg a külső köpenyben lefelé áramlik. A köpenyben szívó hatás is föllép, amelynek kiegyenlítésére légtelenítő nyílások szolgálnak. A belső csőből a külső köpeny­be történő átáramlás szelepgolyóval záródó nyíláson át történik. A szerkezeti fölépítés itt is bonyolult, a működés pedig szennyeződést tartalmazó folyadé­kok esetében megbízhatatlan. A találmány célja olyan úszótestes szabályozó szerv kifejlesztése, amely vezetékrendszerek, pl. központi fűtőberendezések esetében a légtelenítésre és csatornahálózatok esetében azok visszaduzzadásá­nak meggátlására egyaránt alkalmas, mégpedig olyan megbízhatósággal, amelyet nem befolyásol a folya­dék által tartalmazott lebegtetett vagy úsztatott szennyeződés. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy mind a vezetékrendszerek légtelenítésére, mind a csatornahálózatoknál a visszaduzzadások káros következményeinek megelőzésére olyan szabályozó szervet lehet célszerűen alkalmazni, amely az úszó­testes szerelvények elvén működik, és így megtartja azok előnyeit. A felismeréshez tartozik az is, hogy egyfelől maga az úszótest hozza létre a zárást külön szelep nélkül, másfelől az úszótest könnyen defor­málódjék. így ugyanis olyankor is könnyen és biz­tonságosan rásimul a zárónyflásra, amikor annak egy része valamilyen okból elszennyeződik. Az említett több irányú követelmény kielégítésére pl. műanyagból készült puha labdaként kialakított zárótest mutatkozott megfelelőnek, amelynek belső terében gáz van anyagánál fogva pedig alkalmas arra, hogy a folyadék savas vagy lúgos kémhatású szeny­­nyeződéseinek is ellenálljon. Az úszótest falvastagsá­gát, illetve puhaságát az határozza meg, hogy képes legyen a zárás során a lezárandó felülethez könnyen idomulni és annak mindenkori alakját mintegy nega­tívként lemásolni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti úszótestes szabályozó szerv nagyobb részében folyékony halmazállapotú elegyeket szállító vezeték­­rendszerekben áramló közegek légnemű komponen­seinek a vezetékrendszerből való eltávolítására, pl. folyadék hőhordozójú központi fűtőberendezésekből a levegő kiengedésére, csatornahálózatok visszaduz­zadásának meggátlására stb., - amely szabályozó szervnek úszó háza, az úszó háznak a vezetékrend­szerhez kapcsolódó csatlakozó csonkja és belsejében elhelyezkedő, a folyadék felhajtó erejével mozgatott úszótestje, valamint az úszótest útján kinyíló és záródó kibocsátó nyílása van, az úszótest belső tere gázzal, pl. levegővel van megtöltve, az úszó ház pedig a kibocsátó nyílástól és a vezetékrendszerhez kapcsolódó bevezető csonktól eltekintve légtömör zárású szekrény, amely a kibocsátó nyílás közelében az úszótest fölfekvésére alkalmas kibocsátó üléket képez - oly módon van kialakítva, hogy az úszótest a vezetékrendszerben áramló közeg kémiai és/vagy fizikai tulajdonságaihoz igazodó anyagú az úszó ház belső terének üzemi nyomásával megközelítőleg egyenlő belső nyomású puha labda, amely a rá működő üzemszerű erők hatására alakváltozást szen­vedő, a kibocsátó nyílás méretéhez és alakjához ido­muló és ennek következtében minden járulékos tömítő anyagtól mentesen tökéletes tömör zárást létesítő, az erőhatások megszűntekor pedig eredeti alakját maradéktalanul visszanyerő, folyadék- és légtömör határoló fallal rendelkezik. A szabályozó szerv további ismérve lehet, hogy az úszótest belső terében levő gáz nyomása az at­moszférikus nyomással közel azonos. A kibocsátó nyílás nagysága a vezetékrendszerben uralkodó nyomás nagyságához és az úszótest súlyához igazodik. A kibocsátó üléknek az úszótest fölfekvésére alkalmas felületén a kibocsátó nyílástól kiinduló radiális hornyok vannak adott esetben ki­alakítva. E radiális hornyok a kibocsátó nyílással ellentett végeik irányában csökkenő szélességi és/vagy mélységi méretekkel rendelkeznek. Egy másik lehetséges kivitek alaknál a kibocsátó ülék a kibocsátó nyílás kerületéhez illeszkedő, az úszótest számára a kibocsátó nyílástól kiindulóan bővülő méretű konkáv kúppalást mentén való föl­fekvést szolgáltató harangfelület. Az úszó ház - egy további kiviteli alak esetében - az úszótest nyugal­mi helyzetben való befogadására alkalmas, az úszó­test alakjával megegyező és általa teljesen kitöltött belső kamrával, valamint a belső kamrától válaszfal­lal elkülönített bukó kamrával rendelkezik. Az úszó háznak a folyékony közeget bevezető csonkja a belső kamra teréhez, ürítő csonkja pedig a bukó kamra teréhez csatlakozik A bevezető csonk a belső kamrába, az úszótestet annak nyugalmi állapo­tában befogadó alsó része fölött torkollik be, az ürítő csonk pedig előnyösen a bukó kamra legmé­lyebben elhelyezkedő részéből van kiágaztatva. A válaszfal alsó része a belső kamra és a bukó kamra között összeköttetést teremtő közlekedő nyílással van ellátva, a válaszfal fölső határoló széle pedig bukó élként van kialakítva. A szabályozó szerv egy célszerű kiviteli alakjánál az »«zó láz a folyékony közeg számára átjárható 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom